Jedlik-terv a szellemi tulajdonvédelemről – 1. rész

A minap értesültem arról, hogy a Kormány – az SZTNH munkatársai által készített – új, 2013-2016 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiát tett közzé a szellemi tulajdonvédelem tárgyában, melyet Jedlik-tervnek neveztek el. Meglepő módon ezúttal közel két hetet biztosít a kormány arra, hogy stratégiai együttműködő partnerei véleményt formáljanak a dokumentumról. Lehetőség szerint én is készítek majd egy ilyet, addig is íme egy valóban felületes áttekintése a közel 200 oldalas dokumentumnak.

http://copy21.com/wp-content/uploads/2013/01/jedlik-1.jpgA dinamó feltalálójának névadókénti kiválasztása hűen tükrözi, hogy a tervezet a szellemi tulajdon vonatkozásában iparjogvédelem-centrikusra sikeredett. A 194 oldalból tételesen a szerzői jogilag releváns anyag nagyjából 23-24 oldalt tesz ki, persze vannak általánosan (valamennyi részterülethez) kapcsolódó anyagok, melyek például a jogérvényesítéssel, alapelvekkel stb. foglalkoznak. A szerzői jog háttérbe tolását az is mutatja, hogy a szellemi tulajdon nemzetgazdasági jelentőségével foglalkozó résznél (2.2. alfejezet) csupán utolsó, 7. helyre került ennek tárgyalása. (Később ugyan ennél előkelőbb helyen/sorrendben is sor kerül a szerzői jog tárgyalására – a reformjavaslatok kapcsán például a második részkérdésként kerül elő -, de ettől még dominanciája nem érhető tetten a dokumentumban.)
Épp ugyanitt (2.2.7.) a Jedlik-terv szerzői joggal kapcsolatos filozófiája is világossá válhat: két nagy irányt jelöl meg a szerzői jogok vonatkozásában: „a kultúra révén a múltból hozott tőke a jövő építésére fordítható”, illetve „a szerzői alkotások jogi oltalma másfelől a hazai kulturális ipar és ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti”. Meglepő módon a szövegben épp ilyen sorrendben kerülnek bemutatásra, vagyis mintha az előbbi részkérdés nagyobb hangsúlyt kapna. (Csak miheztartás végett: épp fordítva szokás ezt tárgyalni. Mondom ezt annak ellenére, hogy természetesen nagyon örülnék annak, ha a kultúra megőrzése reálisan megvalósítható célkitűréssé válna rövidtávon, értsd: sok pénz lenne erre.)

A kulturális ipar és a szerzői jog kapcsolatát tárgyaló 3.2. alfejezet, miután rögzíti, hogy a szerzői jogi ágazat hozzájárulása a GDP-hez és a foglalkoztatottsághoz magas, sorra veszi, hogy melyek a legaktuálisabb (legakutabb) problémák e területen. Egészen pontosan öt ilyen részkérdést említ. Ezeket már csak azért is vázlatosan érintem, mert reális észrevételek kapcsán kevés hozzáadott értéket látok. (Ez jól kiolvasható lesz alább.)

1) Technológiai változások és ennek kihívásai
A WIPO középtávú stratégiai tervére támaszkodva a Jedlik-terv hangsúlyozza, hogy a legnagyobb kihívást az internet határtalansága, és ennek a szerzői jog territoriális (területileg korlátozott) jellegére gyakorolt hatásai jelenti, amely hazai szinten is elemzést igényel. (Igen!) Az irodalmi művek vonatkozásában a digitalizálás problematikája kerül kiemelésre (igen!), a zeneművek/hangfelvételek, majd a filmalkotások esetén pedig a fizikai hordozók értékesítésének csökkenése (igen!). E ponton nem tudok teljes mértékben egyetérteni a tervezettel, miszerint „e jelenség nagymértékben az illegális zenei szolgáltatások elterjedésének tudható be, ami nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is komoly problémát jelent”. A nagymértékben szóval is vannak bajaim, de különösen azzal, hogy rendszeresen az illegális felhasználásokra verik a sarat e téren. Ez ennél sokkal összetettebb. Épp nemrég jeleztem: az Egyesült Államokban a fájlcserélés fejenkénti átlagos volumene messze az európai felett van, a legális tartalomfogyasztás ezzel együtt virágzik az USÁ-ban. Talán nem csak a fájlcserében, hanem (ahogy azt a dokumentum később jelzi az Artisjus felvetését közvetítve) a tartalomkínálat elmaradottságában is keresendő, és persze nem elhanyagolható módon a vásárlóerő lényeges különbségeiben. Mindenesetre a Jedlik-terv is részletesen ír e kérdésről, több helyes meglátást is téve.

2) Árva művek és out-of-print/commerce (OOP) művek
A Jedlik-terv részletesen mutatja be az árva művekkel és a kereskedelmi forgalomban nem kapható művekkel kapcsolatos alapvető problematikát, valamint az ezzel kapcsolatos uniós (árva mű irányelv, egyetértési megállapodás az OOP művek könyvtári digitalizálása kapcsán), illetve az eddig megvalósított magyar kezdeményezéseket (pl. árva művek szabályozása, MaNDA).
3) Közös jogkezelés hatékonysága
E ponton a Jedlik-terv részletekbe menően bemutatja a nyáron kiadott uniós irányelv-tervezetet, valamint a még ezt megelőzően keresztülvitt hazai reformszabályokat. (Erről e ponton többet nem írok, érdekes lesz látni, e téren milyen további javaslatokat tesz a Jedlik-terv, lásd alább.)
4) A digitális kor kihívásai
A Jedlik-terv naprakészségét igazolja, hogy az Európai Bizottság tavaly év végi reformötleteiről is említést tesz, amely ugye intenzív munkát irányoz elő a szerzői jog reformja érdekében.
5) Részvétel a WIPO munkájában
A Jedlik-terv összegzi, hogy az elmúlt időszakban milyen jelentős fejleményekre került sor a WIPO keretében (pl. az audiovizuális alkotásokkal kapcsolatos Pekingi Szerződés aláírása), s hogy e folyamatokból Magyarország is kivette a részét, ami a jövőben is prioritás kell, hogy maradjon.

Mielőtt túlzottan hosszúra nyúlna az elemzés, e ponton befejezem. A Jedlik-terv által felvázolt reformjavaslatokkal kapcsolatos bejegyzésemet lásd itt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük