Hírmorzsák #3.2

Decemberben indult a rara.com. A film legyen veled! Esik a RapidShare népszerűsége – de csökken a jogsértések száma is. A Twitterről se végy fotót engedély nélkül. Az Európai Unió Bírósága is beül a moziba. – Hírmorzsák #3.2.


Decemberben indult a rara.com – Adta hírül a Recorder blog még tavaly. Pléh Dániel írása szerint a szolgáltatást az Omnifone cég indította, s repertoárjába 18 millió hangfelvétel tartozik. Ezzel együtt, ahogy azt a szerző egy kiváló összehasonlító táblázatban is jelzi, a rara.com a már működő Zenecenter, Deezer és Muzzia mellett árban a legdrágább, még ha nem is feltűnően drágább, mint a Deezer vagy a Muzzia (a Zenecenter árai jóval alacsonyabbak, azonban saját adataik szerint „csak” egymillió hangfelvételt kínálnak az előfizetőknek). Drukkolok, hogy az immáron négy szereplősre bővült zenei streaming szolgáltatások hazai piaca egyre több embert csábít majd a legális tartalomfogyasztás felé!

A film legyen veled! – A Cisco olyan új szolgáltatás indítását tervezi, amelynek keretében már nem a fogyasztó találja meg a filmet, hanem a film találja meg a fogyasztót. Egészen pontosan a tartalom. A szolgáltatás két nagy pillére közül az első ugyanis a televíziós fogyasztási szokások alapján kínálja fel a televíziót bekapcsoló fogyasztónak kedvenc csatornáit. A második pillér arra adna lehetőséget, hogy a Cisco tárhelyein korlátlan ideig tárolhassa a fogyasztó az őt érdeklő, de elmulasztott televíziós adásokat, és azokat bármely készülékről megtekinthesse. A véleményem erről röviden annyi: persze, szép és jó. De minek?

Esik a RapidShare népszerűsége – de csökken a jogsértések száma is – Semmi meglepő nincs abban, hogy a RapidShare népszerűsége továbbra is csökkenőben van. A svájci cég évek óta kisebb-nagyobb sikerrel küzd a szerzői jogosultak csapásaival szemben (ha a Mega Konspiráció nem ütött volna be tavaly év elején, bátran mondhatnánk, hogy a RapidShare mindazok céltáblája, akik bele akarnak rúgni egy tárhelyszolgáltatóba, csak mert róla már bebizonyosodott, hogy van – illetve valaha volt – köze a szerzői jogsértésekhez). Ennek jegyében a szerzői jogok betartását egyre szigorúbb eszközökkel igyekszik megvalósítani. 2012 novemberében egy olyan új modell bevezetése mellett döntött a cég, amelynek segítségével immáron nem csak a free userek letöltési sebessége csökkent, de adatforgalma is lényeges korlátok közé szorult. Az említett időpont óta az ingyenes szolgáltatást igénybe vevők napi 1GB adatot tölthetnek le a RapidShare szervereiről. Ami ugye filmek esetén nem túl sok. A TorrentFreak úgy döntött, leellenőrzi, milyen hatással bírt a lépés a RapidShare forgalmára. Az eredmény feltűnő: a cég világszerte mért népszerűsége mélypontba zuhant, s a zuhanás folyamatos. A kérdés csupán az, hol az a határ, ahol a RapidShare-nek döntenie kell: az ügyfelei elfogyását (és a bolt bezárását) kockáztatja, vagy kicsit visszavesz a tempóból és nem „üldözi” olyan vehemensen a jogsértőket. Folytatása következik.


A Twitterről se végy fotót engedély nélkül – Völgyi Attila fotós a blogján egy rendkívül érdekes szerzői jogi hírről számolt be a napokban. Eszerint Daniel Morel fotóriporter pert nyert a Washington Post, az AFP és több más céggel szemben, akik egy, a Morel Twitter oldalára feltöltött fotót használtak fel címlapfotóként – engedély nélkül. Az ügyben eljáró bíró úgy értékelte (amúgy helyesen), hogy a képeknek a Twitterre történő feltöltésével a fotós még nem mond le szerzői jogairól, a kép 8egyébként kereskedelmi célú) felhasználásához engedélyt kellett volna kérni. Az érdemi határozatot még követni fogja egy, a kártérítési összeg megállapítására hivatott végzés. Hogy a tényleges kártérítési összeg mennyire fog rúgni, nehéz lenne megmondani. Az amerikai jogrendben a felső határ jogsértésenként akadálytalanul elérheti a 30.000 dollárt (sőt, amennyiben a jogsértés szándékossága igazolást nyerne, ennek ötszörösére rúghatna a jogsértésenkénti összeg). Mivel több mint száz eseti jogsértés a vita tárgya, ezért, ha tippelhetek, nagyjából úgy fogja belőni a bíró a tételes összeget, hogy a végeredmény valahol 1-2 millió dollár között mozogjon. Majd meglátjuk!


Az Európai Unió Bírósága is beül a moziba – Akik olvassák e blogot, emlékezhetnek a kino.to tárhelyszolgáltató bukásának történetére. Grad-Gyenge Anikó kolléganőm a mai napon hívta fel a figyelmemet egy fontos fejleményre (mely időben megelőzte a weboldal alapítójával szemben hozott szigorú büntetést). Néhány hónappal ezelőtt ugyanis a szolgáltatással összefüggő szerzői jogi kérdések megvizsgálása céljából az Osztrák Szövetségi Legfelsőbb Bíróság az Európai Unió Bírósága előtt kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást. Az említett kérdések a következők (köszönet Nathon Natalie-nak a segítségért):

1) Úgy kell-e értelmezni a 2001/29/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdését, hogy a jogi védelem alatt álló teljesítményeket az Interneten a jogosult engedélye nélkül hozzáférhetővé tevő személy (a 2001/29/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése) az e jogi védelem alatt álló teljesítményekhez hozzáférő személyek számára hozzáférést nyújtó szolgáltató szolgáltatásait veszi igénybe?
2) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: Csak akkor engedhető-e meg a magáncélra szolgáló többszörözés (a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja) és a járulékos vagy közbenső jellegű többszörözés (a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése), ha a többszörözés alapjául szolgáló mintát jogszerűen többszörözték, terjesztették vagy tették a nyilvánosság számára hozzáférhetővé?
3) Amennyiben az első vagy második kérdésre igenlő választ kell adni, és ezért a felhasználó számára hozzáférést nyújtó szolgáltatóval szemben a 2001/29/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdése alapján ideiglenes intézkedést kell hozni: Összeegyeztethető-e az uniós joggal, különösen az érdekeltek alapvető jogainak az uniós jog által megkívánt összemérésével, hogy a hozzáférést biztosító szolgáltatónak teljesen általánosan (tehát konkrét intézkedések elrendelése nélkül) megtiltsák, hogy ügyfeleinek hozzáférést nyújtson egy bizonyos weboldalhoz, amíg e weboldalon kizárólag vagy túlnyomórészt a jogosult engedélye nélkül tesznek hozzáférhetővé tartalmakat, ha a hozzáférést biztosító szolgáltató elkerülheti az e tilalom megsértése miatti preventív bírságot, ha bizonyítja, hogy egyébként minden elvárható intézkedést megtett?
4) A harmadik kérdésre adandó nemleges válasz esetén: Összeegyeztethető-e az uniós joggal, különösen az érdekeltek alapvető jogainak az uniós jog által megkívánt összemérésével, hogy a hozzáférést biztosító szolgáltatót bizonyos intézkedések megtételére kötelezzék annak érdekében, hogy ügyfeleinek megnehezítse a jogellenesen hozzáférhetővé tett tartalmat magában foglaló weboldalhoz való hozzáférést, ha ezen intézkedések számottevő erőfeszítést igényelnek, de különösebb műszaki ismeretek nélkül is könnyedén kijátszhatók?

Nos, akkor kb. 1,5 – 2 év múlva hallunk majd az ügyről!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük