A NAV válaszol: nem eszik olyan forrón…

Emlékszünk még a múlt heti hírre, miszerint a NAV úgy számítja: megosztott tartalmanként az okozott vagyoni 800 dollár filmenként? Ez az információ nagyon nem tetszik/tetszett nekem, ezért elhatároztam magam, hogy sebtiben írok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Sajtóosztályára. A Sajtó- és Kommunikációs Főosztálya, különösen a főosztályvezető (Burillák Attila), valamint a bűnügyi szóvivő (Dr. Sárközi Alexandra) rendkívül készségesen álltak a megkeresésemhez. A kérdéseimet, és az azokra adott válaszokat csorbítatlanul közlöm az alábbiakban. Tanulságos mondatok olvashatók ki belőle a fájlcserélés általános büntetőjogi megítéléséről.

1. Külföldi pénznem alkalmazása annak a veszélyét rejti magában, hogy az árfolyamingadozások függvényében (is) alakulhat a büntetőjogi felelősség megállapítása. Mi magyarázza azt, hogy a vagyoni hátrány kalkulálásánál filmek esetén a “dollár” a NAV számítási alapja?
Az egy filmre eső internetes forgalmazási licencdíj megállapítása az ASVA és a jogtulajdonosok egyhangú nyilatkozata alapján, a piaci viszonyok figyelembe vételével történik. A filmek forgalmazása a magyar fizetőeszköz árfolyam-ingadozásaitól független nemzetközi értéket képvisel, amely főleg az amerikai filmforgalmazók árain alapul. Ez alapján határozzák meg a magyar forgalmazási díjakat is. A licencdíj dollárban történő meghatározása – az árfolyamváltozások lehetőség szerinti kizárásával – biztosítja a filmek értékének változatlanságát.  
2. Mely okokból tekinti a NAV reális számítási alapnak a szerzői és kapcsolódó jogi jogosultak által meghatározott licencdíjat? Valóban reálisnak tekinthető, hogy a magánszemélyek által történő hozzáférhetővé tétel a licencdíjjal megegyező vagyoni hátrányt okoz a jogosultak oldalán? Felmerülhet-e, hogy a jogosultak a káronszerzés tilalmába ütköző módon többet nyernek egy ilyen számítással, mint amennyit valójában veszítenek?
A szerzői vagy szerzői joggal kapcsolatos jogok megsértése bűncselekmény elkövetési értéke az elkövető által a jogtulajdonosnak okozott vagyoni hátrány.
Minden jogi vagy természetes személynek a filmek licencdíját kell megfizetnie azért, hogy egy adott filmet a saját platformján a nyilvánosságra hozzon. Ha egy filmet a jogtulajdonos engedélye és jogdíj megfizetése nélkül tesz hozzáférhetővé, akkor nyilvánvalóan ezt a díjat nem fizette meg a jogtulajdonos számára, és logikus, hogy éppen ennyi vagyoni hátrányt okozott neki.
Ez a jogdíj (800 USD) egy minimum érték, amely egy kommersz televíziós film letöltést nem engedő közzétételéhez kapcsolódik. A mozis vagy DVD forgalmazású premierfilmekhez ennél jóval magasabb, akár a 3000 USD-t is meghaladó jogdíj tartozik, így ha minden filmet egyenként értékelnénk, akkor a bűncselekményhez kapcsolódó vagyoni hátrány ennél jóval magasabb, akár többszörös is lehetne. A jogosultak a büntető eljáráson nem nyernek. Ennek célja az elkövetők felelősségre vonása. Az esetleges polgári jogi kártérítés pedig a bíróság külön döntésén alapulhat.
3. Mi biztosítja azt, hogy a külföldi (hollywoodi stb.) nagyfilmek és az alacsonyabb költségvetésű (így például hazai) filmek esetén okozott/okozható vagyoni hátrány reálisan kerül megállapításra?
A 800 USD-ban meghatározott licencdíj egy kommersz (akár magyar) televíziós film díjának felel meg. A tényleges forgalmazási díj ennél csak magasabb lehet, de az egy napi szinten változó, piaci döntéseken alapuló összeg, amelynek megállapítása csak becslésen alapulhat.
4. Milyen hatással lehet a NAV fenti számítási gyakorlata a jogalkotó által elfogadott új Btk. Indokolásában rögzített dekriminalizálási szándékra? Amennyiben a 800 dolláros minimummal történő kalkuláció filmek esetén valós, akkor a mindenkori átváltási ráta függvényében, vélhetően 3 film letöltésével és visszaosztásával a nagyobb vagyoni hátrány megállapításra kerülne.
A felhasználók által történő letöltések többsége a jelenlegi szabályozás szerint is szabadfelhasználásnak minősül, így ma Magyarországon a „mezei” felhasználók cselekménye nem minősül bűncselekménynek.
Bűncselekményt az követ el, aki egy adott szerzői joggal védett művet – jogdíj megfizetése nélkül – nyilvánosságra hoz. A „torrentezéssel” kapcsolatban több jogi vélemény is van, amelyek közül azt tartjuk reálisnak, hogy csak a vagyoni előnyre törekvő, vagy valóban a fenti mértékű vagyoni hátrányt okozó elkövetőket lehet kriminalizálni.
A „torrentes ügyekben” is elsősorban azoknak az elkövetőknek a felelősségre vonása a cél, akik vagyoni előnyért működtetnek szervereket, vagy nagy számú felhasználó kiszolgálását lehetővé tévő seed szervereket üzemeltetnek, illetve a torrent szervereken olyan torrent fájlokat helyeznek el, amelyekkel a szerzői jogokat megsértik és ténylegesen vagyoni hátrányt okoznak.
A kérdés második felére válaszolva, aki háromnál több filmet szerez meg és azok torrent fájljait elhelyezve több ezer személy részére teszi lehetővé a filmek letöltését vagy a filmek feltöltésére seed szervereket üzemeltet, az továbbra is bűncselekményt követ el, mert nyilvánvaló a szerzői jogot megsértő megosztási célzat és esetében a minimum licencdíj megállapítása is indokolt.
Az a felhasználó, akinél csak a letöltési, megszerzési célzat állapítható meg (még akkor is ha a letöltés közben bizonyos visszaosztás is történt) álláspontunk szerint a jelenlegi jogi szabályozás mellett sem követ el bűncselekményt és az ő esetében nem is lenne indokolt a fenti  vagyoni hátrány egyedi megállapítása. A felhasználók általános dekriminalizálására nincs szükség, mert a jogi szabályozás szerint egy átlagos, csak letöltést végző felhasználó jelenleg sem követ el bűncselekményt. (Ez alól a szoftverek kivételt képeznek, mert azok letöltése és felhasználása a szabad felhasználásba nem tartozhat bele a jogszabály szerint.) Egy adott torrent szerver adatfolyamából nem szűrhető ki, hogy ki az, aki csak letölt, és kik azok, akik már letöltött műveket osztanak meg, és a felhasználók célzata (amely általában csak a művek megszerzésére és nem megosztására irányul) sem állapítható meg.  
5. Rendelkezik-e a NAV a szükséges szakmai és szervezeti (infrastrukturális) háttérrel a fájlcserélőkkel szembeni hatékony fellépésre?
A NAV Bűnügyi Főigazgatóságán működik egy speciális, szakmailag felkészült egység, az úgynevezett Információ-technológiai Osztály, amely az ilyen jellegű kiemelt ügyekben nyomoz. Természetesen nem csak ez az egység nyomoz a szerzői jogsértésekkel kapcsolatban. A NAV pénzügyi nyomozói a sértettek vagy a szerzőket képviselő civil szervezetek által tett feljelentések, a hatóságokhoz érkező bejelentések, valamint saját operatív felderítésük, illetve észlelésük alapján indíthatnak eljárást.
Az elmúlt időszakban több eljárást is indítottunk fájlcserélőkkel szemben, és folyamatosan történik ezeknek a szervereknek a nyomon követése. Az eljárások során minden esetben érvényesül az a fent említett alapelv, hogy a NAV elsősorban a vagyoni előnyre törekvő, illetve a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó elkövetők ellen lép fel, és sohasem célja az egyszerű felhasználók kriminalizálása.”

11 thoughts on “A NAV válaszol: nem eszik olyan forrón…”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük