A héten a kormany.hu weboldalon nyilvánosságra hozták az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvény koncepcióját. A dokumentum első oldala közli: az előterjesztés jelenleg tárgyalás – közigazgatási egyeztetés – alatt áll, vagyis a Kormány sem tárgyalta még azt (tehát a tervezet nem tükrözi a Kormány álláspontját). Ennek ellenére érdemes egy „utólagos” pillantást vetni a javaslatra, még akkor is, ha annak „előzetes” véleményezésére szinte semmi lehetőség nem nyílt. (Erről majd még írok.)
A tervezet nevébe csak annyiban érdemes belekötni, hogy bár tagadhatatlan, hogy a dokumentum összesen hat törvény módosítására tesz javaslatot, s ebből öt az iparjogvédelem területéhez tartozik (használati mintaoltalom, mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalma, szabadalmi jog, védjegyjog, végül formatervezési mintaoltalom), a 28 oldalnyi normaszövegből azonban 20 oldal a szerzői jogi törvény módosítására tesz javaslatot.
Egészen pontosan a koncepció 29-43.§§-ai tartalmazzák az érintett módosítási javaslatokat (p. 9-28.). Ezek egy része formális, illetve terminológiai javítást tartalmaz. Így például a hatályos Szjt. 7.§ (2) bekezdésében a „szomszédos jogi” kifejezés található, miközben az Szjt. Harmadik része („A szerzői joghoz kapcsolódó jogok”) két nagy fejezetből áll: a szomszédos jogi teljesítmények (előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, rádió- és televízió-szervezet, és film-előállítók) védelme, illetve az adatbázisok előállítóinak a védelme. A koncepció által javasolt javítással ily módon ez utóbbi jogosultak is a 7.§ hatálya alá kerülnének. (Ilyen formális, nyelvi, vagy csekély súlyú változtatásnak tűnik még a koncepció 29., 34., 36-41., 43. szakasza. Vagy akár mondhatjuk úgy is, hogy ezeket nem igazán tudom kommentálni.)
Tartalmilag az alábbiakat tartom különösen érdekesnek a koncepcióban:
1) A 30.§ az Szjt. új 36.§ (5) bekezdését vezetné be, benne egy új szabad felhasználási esetkörrel. Ezáltal az eredeti műalkotások műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor a műalkotásról reklámozási célból másolat készíthető lenne. (E szabály velejárójaként a 40.§ is módosulnak, kiterjesztve az abban foglalt korlátozást, miszerint a másodpéldányok terjesztése csakis szerzői engedéllyel lehetséges, a fenti esetkörre is.) E módosítási javaslatról 2012. januárjában kiváló szakmai vita folyt az E.SZER.INT blogon
itt és
itt.
2) A 32-33.§§ az árva művekről szóló szabályozást érintenék. Én ezek közül a 32. szakaszt látom érdekesebbnek, mely szó szerint így szól:
Az Szjt. 57/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1)-(7) bekezdésekben foglaltakat alkalmazni kell az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó kapcsolódó jogi jogosult teljesítményére is.”
Egyet kell értenem a
Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület (MSZJF) ezzel összefüggésben kifejtett aggályaival. A fenti módosítás folytán olyan jogosultak is elveszítenék engedélyezési joguk egy részét, akik „személye” elvileg kizárt, hogy ismeretlen legyen, hiszen vállalkozásként nyilvántartásba vannak véve. Ez alól annyi kivételt persze szükséges tenni, hogy az egyes vagyoni jogok tényleges gyakorlása nem biztos, hogy az eredeti jogosult kezében van sok-sok év elteltével. S mivel hazánkban nincs olyan nyilvántartás, amely kötelezővé tenni a vagyoni jogok engedélyezésével kapcsolatos szerződések bejelentését, így előfordulhat, hogy a tényleges joggyakorló személye nem ismert. Ennek ellenére úgy vélem, hogy e ponton szükséges lenne egy mélyre ható hatástanulmány nyilvánosságra hozatala. (Az MSZJF tagjaként lehetőségem nyílt megkapni a tervezet indokolását. Azt egyelőre nem találtam meg nyilvános helyen, ezért nem áll módomban linkelni. Az indokolás e pontos semmi érdemi tájékoztatást nem ad a módosítás szükségességéről.)
3) A 35.§ egy teljes fejezetet újraírna, méghozzá a közös jogkezelés témáját illetően. A helyzet az, hogy ezt a részt még emésztenem kell, ezért erre egyelőre nem térek ki részletesen. Némi képem azért van róla, és ezek a gondolatok nem túl hízelgőek. Igazából arról van szó, hogy a közös jogkezelők monopol helyzetét akarná az állam felszámolni, mondván, hogy az nem jó, mert automatizmusok mentén működik és túl sok pénzt nyel el. Nem tudom… Ha most kitaláljuk, hogy legyen inkább 10 külön szervezet a könyvek íróinak védelmére, akkor az 10 adminisztrációt fog jelenteni. Kérdem én: nem fog az több pénzt elvinni? A válasz persze talán nem. De részletes hatástanulmányok nélkül ez megint egy olyan kezdeményezés, ami nem túl szerencsés.
Ja, és persze a Magyar Nemzet október 8-ai („Megtörnék a jogkezelők monopóliumát – A kormányzat felszámolná a másfél évtizede működő sajátos művészeti-hatalmi viszonyrendszert” című) cikkében foglaltaktól kiráz a hideg. Szerzői jogsértést elkövetni nem akarok, ezért nem másolom ide fényképen vagy máshogy a cikket. Sőt, sajnos alacsony színvonalú anyagról lévén szó, igazából reklámot sem akarok neki teremteni. Egy biztos: nem ez a forrás a mértékadó. Sokkal inkább az MSZJF elnöksége nevében nyilatkozó tekintélyes szaktudású id. Dr. Ficsor Mihály véleménye, aki e ponton is komoly kétségeinek adott hangot, indokolatlannak tartva a tervezetet.
A fentiek fényében látható tehát, hogy néhány fajsúlyos kérdés is terítékre került a koncepcióban, melyek érdemben érinthetik a szerzői jogunk rendszerét. Épp ennek fényében tűnik indokolatlannak, hogy az ügyben illetékes Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium EU és Nemzetközi Együttműködésért Felelős Helyettes Államtitkársága rendkívül csekély időt hagyott a „szakmai partnerség” keretében például az MSZJF-nek arra, hogy véleményt formáljon a tervezetről. Egészen pontosan, ahogy azt Ficsor úr írja az
MSZJF válaszlevelének első oldalán:
„Elöljáróban jelezni kívánjuk, hogy a Tervezetet 2011. október 10. napján 18:00 órakor kapta meg Egyesületünk oly módon, hogy észrevételeinket 2011. október 12-e 8:00 óráig küldjük meg. A rendelkezésünkre álló – az éjszakai órákat is beleszámítva – összesen 38 óra nyilvánvalóan tökéletesen alkalmatlan arra, hogy az Egyesület egy ilyen fontosságú jogszabálycsomagról átfogó véleményt adjon.”
Alkalmatlan – és indokolatlan. Ennek fényében még inkább kontra-produktívan hat az előterjesztés nyitóoldalán található alábbi fél mondat:
„A dokumentum célja a társadalmi egyeztetés elindítása és a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele (…).”
Remélem, hogy a tervezetről többet hallunk majd, amint a közigazgatási egyeztetés lezajlott, és/vagy a Kormány beszélt róla. (Bár jó lenne még ez utóbbi előtt újabb véleményezést lefolytatni.)
Update #1: Íme egy
interjú az SZTNH elnökével, Bendzsel Miklóssal. Én sajnos nem mindenben értek egyet azzal, amit ő említ/állít. (Nekem ennek fényében még kevésbé világos, miért is lenne jó a közös jogkezelést úgy megreformálni, ahogy…)