A szerzői művek felhasználására alkalmas digitális technológiáknak az átlagos fogyasztó számára való tömeges és egyszerű hozzáférhetővé válása miatt a szerzői jog története talán legnagyobb dilemmájával szembesül napjainkban. A XXI. század kezdete óta a legfontosabb kihívást a fájlcserélés jelensége állította a jogosultak, a jogalkotók, illetve a jogalkalmazók elé. Sokáig ennek árnyékában maradt a Google Books projekt, holott ugyanakkora a jelentősége a szerzői jog paradigmájának fennmaradása szempontjából. Szemben ugyanis a legtöbb esetben jogellenes fájlcseréléssel, a Google célja a világ könyves örökségének digitalizálása és online hozzáférhetővé tétele, ami társadalmilag hasznos kezdeményezés. Épp ezért indokolt annak áttekintése, hogy a Google felelősséggel tartozik-e könyvek millióinak szkenneléséért és online hozzáférhetővé tételéért, irányadó-e rá az Egyesült Államok fair use tesztje, s hogy a Google Books perben szereplő felek által kötött megállapodás alkalmas-e a jogvita hatékony és előremutató rendezésére. Végső soron a kérdés az, hogy a világ jogalkotói és jogalkalmazói milyen irányba indulnak el a könyves örökség megőrzésének kérdésében.

Mivel a tanulmányt a Szemle ezúttal nem tette elektronikusan elérhetővé, ezért az eredeti kéziratot feltöltöttem a Scribd oldalra. Természetesen ezúttal is jelzem: ez csak kézirat, pontos hivatkozás végett (amelyet mindenkor örömmel fogadok) tessék a hiteles forráshoz fordulni. A tanulmány bibliográfiai adatai amúgy a következők:

Mezei Péter: A szerzői jog jövője (is) a tét – Gondolatok a Google Books könyvdigitalizálási projektről, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2011. október, 6. (116.) Évfolyam, 5. szám, p. 5-47.

És íme a szöveg: