Most, hogy elmúltak a karácsonyi szünetek, ismét kevesebb idő jut sajnos a játékokra. No persze nem a szerzői jogot művelők számára, akiknek bármiféle játék – legyen az társasjáték, videójáték – nem csak szórakozás, hanem komoly munka is, amely kimeríthetetlen tárháza a szerzői jogi kérdéseknek és jogvitáknak. Ma egy ilyet szeretnénk a blog olvasóival megismertetni a harcore társasjátékosok körében igen népszerű Dungeons & Dragons (D&D) világából. A témáért és a bejegyzésért külön köszönet Rácz Jánosnak, aki a társas- és videójátékok körében és közösségében egyaránt otthonosan mozog, és reményeink szerint érdekes információkat fog szállítani nekünk e két témakörben a közeli és távolabbi jövőben.

A Dungeons & Dragons első ízben 1974-ben látott napvilágot Gary Gygax és Dave Amerson révén. A korai években az asztali szerepjáték csak mérsékelt sikereket ért el, ráadásul az Amerikában a 80-as években kitörő sátánista mozgalom is rányomta a bélyegét, hiszen a játékosokat igyekeztek összemosni szektatagokkal. Később, a Stranger Things sorozat érkezésével és népszerű fogadtatásával egyidejűleg a D&D a mainstream szórakoztató iparba is felszivárgott, és jelenleg reneszánszát éli. 2014 óta immár az ötödik D&D kiadás szórakoztatja a rajongókat, amelyhez több mint harminc hivatalos és számtalan más kiadó által készített kiegészítőkönyv érkezett az évek során.

A játékkal egyszerre érkezett meg az Open Game License (OGL), ami szabályozza a D&D szabályrendszerének más szerzők általi felhasználását. Az OGL a Wizards of the Coast (a D&D jogait birtokló cég) által kiadott nyilvános szerzői jogi felhasználási engedély, amelyet a különböző „nem hivatalos”, azaz nem a Wizards of the Coast égisze alatt kiadott asztali szerepjátékok fejlesztői használhatnak arra a célra, hogy a játékukhoz tervezett tartalmakat, játékmechanikákat módosítsák, másolhassák és terjeszthessék. (Az OGL licenceket itt és itt érhetitek el.)

Tavaly, 2022 augusztusában jelentették be, a D&D hatodik kiadását, a ONE DND-t, amivel a kiadó célja, hogy az elmúlt évtized során keletkezett rengeteg kiegészítő és kampánykönyvben lévő tartalmat egységesítse és még inkább hozzáférhetővé tegye a szélesebb közönség számára. További nem titkolt szándékuk az is, hogy a ONE DND visszafelé is kompatibilis legyen a korábbi kiadásokkal és egy szolgáltatásként tekintsünk rá, ami folyamatosan frissül, amelyre a névválasztás is utal. Nemrégiben jelent meg a hír, hogy a Wizards of the Coast tulajdonosa a Hasbro elégedetlen a D&D franchise monetizációjával kapcsolatban és a jövőben erre nagyobb hangsúlyt próbálnak fektetni. Nem sokkal később kiszivárogtak az első hírek az OGL 1.1-ről, ami a Hasbro és a Wizards of the Coast által meg nem erősített hírek szerint arra enged következtetni, hogy a ONE DND már egy jóval specifikusabb, a profitmaximalizálást szem előtt tartó, kevésbé megengedő, átdolgozott kiadása lesz a jelenleginek. Az új dokumentum egyik legnagyobb változása az, hogy frissíti, illetve felülírja a korábban elérhető OGL 1.0-át, amelyet mostantól ún. „már nem engedélyezett licencszerződésként” kell értelmezni. Ez azért fontos, mert a jelenlegi, ötödik kiadás, a szabályok jóhiszemű felhasználására buzdító kreativitást előtérbe helyező OGL-jét rengetegen használták fel saját kampány és kiegészítőkönyvük alapjaként. Ezek közül a legsikeresebbeket különböző közösségi finanszírozású oldalakon is hozzáférhetővé tették (pl. Kickstarter, Indiegogo stb.).

Több kiadvány annyira sikeres lett az évek során, hogy külön kiadók jelentek meg a piacon, akik a saját termékeiket a D&D szabályrendszerére alapozták és ebből jelentős profitra tettek szert. Az új OGL 1.1-ből kiszivárgott adatok alapján viszont a Hasbro és a Wizards of the Coast változtatni szeretne ezen és magához szeretné becsatornázni az innen származó bevételeket. Fontos megemlíteni az egyik legnagyobb versenytársat a Pathfinder asztali szerepjátékot, ami legelőször 2009-ben a Paizo Publishing kiadásában jelent meg. A Pathfinder RPG első kiadása a D&D harmadik, átdolgozott kiadásán alapul, illetve az akkor érvényes OGL-t használja alapjául, viszont több tekintetben újított és emiatt rövid idő alatt annyira közkedvelt lett, hogy 2019-ben megjelentette a játék második kiadását is, illetve sikeres számítógépes játékot is készítettek belőle.

Hivatalos közleményt még nem adott ki a Wizards of the Coast, de a kiszivárgott információk alapján a játékosok és a kiadók is azt vetítik előre, hogy az eredeti játék jogosultja megpróbálja ellehetetleníteni a versenytársait és az általuk készített tartalmakban rejlő vagyoni potenciált a lehető legnagyobb mértékben megpróbálják kiaknázni az offline és online térben egyaránt. Lehetséges, hogy az új licencia szerződés megjelenésével együtt a nagyobb kiadók kénytelenek lesznek létrehozni a saját rendszereikre épülő, szabadon felhasználható, illetve nyílt forráskódú játékszabályaikat vagy pedig kénytelenek lesznek perre menni a saját, már meglévő tartalmaik miatt.

Kérdés, hogy megtehetik-e ezt egy már érvényben lévő OGL-el azt visszamenőlegesen felülírva, érvénytelenítve. Mindenesetre, ha a Wizards of the Coast úgy dönt és beszántja a harmadik féltől származó kiadványokat azzal valószínű, hogy a játékosbázis és a közösség haragját fogja kivívni rövid távon. Ez már csak azért is érzékeny veszteség lenne, mert a DND és kiadója a független fejlesztők és játékosok nélkül nem tett volna szert ekkora népszerűségre.

Képek: 1, 2, 3.

Rácz János – Harkai István