Publikációs dömping… kora őszre is…

Valahogy gyakran úgy dobja az élet, hogy több publikációm is egyszerre jelenik meg – az október sem működik másként. Még csak október 14-ét írunk, de fél hónap alatt három + egy olyan anyag is befutott, amit röviden az olvasók figyelmébe ajánlok.

Rendben, tegyük hozzá, hogy a négy említett anyagból kettő előzetes publikáció, még nem sorolták konkrét lapszámba őket, de már elérhetők online. Egy másik anyag még egy 2021 nyári konferencia előadásának az írásos változata (tehát már vártunk rá egy ideje). A negyedik viszont friss és ropogós. Néhány rövid gondolat mindről (nyilvánosságra hozataluk / tudomásszerzésem sorrendjében).

Sorban először a Carsten Ullrich PhD-jából készült monográfiáról írt recenziómat tette elérhetővé a European Journal of Risk Regulation. Ullrich kötete – 500+ oldalas PhD – a platformszabályozás kérdéskörét tekintette át horizontális jelleggel, vagyis csak egy apró szelete volt az IP, viszont nagyon is figyelemfelkeltő és izgalmas anyag született. Már csak azért is, mert olyan niche területekre is kitekintett Carsten, mint a termékfelelősség, és ezt vonta egybe a platformok szabályozási kérdéseivel. Magát a kötetet mindenkinek a figyelmébe ajánlom, a recenzió természetesen csak egy apró figyelemfelkeltő írás.

Ezeket követően a GRUR Internationalbe szánt szerkesztői írásom (editorial) jött ki az Oxford University Press honlapján. Ebben a véleménycikkben az NFT-ktől indultam, és valahogy úgy dobta, hogy a jogkimerülésig jutottam. Hangsúlyoztam azokat a kihívásokat, amelyek a “digitális tulajdon” gondolatából, a technológia-semlegességből és a több jogterület szerzői jogi ügyekben való együttes alkalmazási kényszeréből vezethetők le. (Update: az editorial végül a novemberi számban jelent meg.)

Harmadikként postán megérkezett hozzánk egy példány a Török Bernát és Ződi Zsolt által szerkesztett “Az internetes platformok kora” című könyv, amelybe Harkai Pistivel közösen mi is írtunk egy fejezetet a reCreating Europe projekt első fázisában végzett kutatásunk magyar nyelvű összefoglalása céljából. Ebben mind a WP2-es, végfelhasználói jogokra, illetve a WP6-os, platformregulációs, kutatásaink főbb eredményeire kitértünk.

Végül, negyedikként hadd ajánljam Harkai Pisti legfrissebb cikkét, ami a Journal of Intellectual Property Law & Practice 2022/10. számában jelent meg “Preservation of video games and their role as cultural heritage” címmel. A tanulmány a videójátékok és a kulturális örökségvédelem vizsgálatát adta, ráadásul két irányból: videójátékok, mint kulturális örökség, megőrzése ÉS kulturális örökségmegőrzés a videójátékok részeként. Izgalmas írás, ráadásul open access, tehát a fenti linkről szabadon letölthető.