Amazon Music Unlimited – Echo – Lock-in? Dal+Szerző 2016/3. szám. Kirúgták az USCO vezetőjét. Fokozódó nyomás az ISP-ken. Aláírták a CETA-t. – Hírmorzsák #6.15.

Amazon Music Unlimited – Echo – Lock-in? – Az Amazon még októberben indította útjára az Amazon Music Unlimited névre keresztelt, több milliós tételből álló zenei repertoárt felvonultató streaming szolgáltatását. Az újdonság ebben azonban már nem az a tény, hogy „végre” az Amazon is beszállt ebbe a „business-be”, hanem az, ahogy. A szolgáltatás használata ugyanis alapvetően az Amazon saját mikrofonos rendszerének, az Echo-nak az igénybe (és ténylegesen meg-) vételét feltételezi. Amit évekkel ezelőtt az Apple is megcsinált, azt most az Amazon újítja fel: kösd a szolgáltatást a hardware-hez (jelen esetben egy hangfelismerő szoftverrel felszerelt mikrofonhoz). Igaz, hogy az Echo más alkalmazások igénybe vételét is megkönnyíti, így akár a Spotify-t is utasíthatjuk a segítségével egy-egy dal lejátszására, ám a tény, hogy az Amazon a streaming szolgáltatását és a mikrofonját egymáshoz köti, igen erős kombót kínál (viszonylag olcsón). Igaz, ennek az ára gyakorlatilag a technológiai röghöz kötés („lock-in”) lehet.

Dal+Szerző 2016/3. szám – Az Artisjus zenei magazinja, a Dal+Szerző Szegedre is leérkezik negyedévente, és örömmel szemlézzük egy hírmorzsa erejéig e lapot. Az idei harmadik számban olvashatunk hagyományos zenei híreket és zenekari profilokat, szemezgethetünk a legfrissebb hanglemezek, valamint a YouTube játszási listák közül. Interjút olvashatunk Urbán Tamással, Petruska Andrással, Szeder-Szabó Krisztinával, Fekete Gyulával, Lofti Begivel, publicisztikát pedig a nők zenei jelenlétéről. Szakmai (jogias) elemzéseket a zenefogyasztásról (főleg a stream rippelésről), a stock zenéről, a playlistekről és a hiperlinkelésről.

Kirúgták az USCO vezetőjét – Bár természetesen van udvarias, diplomatikus olvasata annak, hogy már nem Maria Pallante vezeti az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalát (U.S. Copyright Office), akkor is tény, ami tény: a Kongresszusi Könyvtárnak alárendelt szervezet vezetőjét a könyvtár igazgatója új megbízatást adott Pallantének (legújabban a Library of Congress digitális stratégiájának szenior tanácsadójaként tevékenykedik). Az október 21-ei fejleményeket a Billboard cikke szerint a szakma nem fogadta jó néven…

Fokozódó nyomás az ISP-ken – Az Egyesült Királyság a mintapéldája annak, hogy lehet bevonni az internethozzáférés-szolgáltatókat az online szerzői jogsértésekkel szembeni fellépésbe. A számos weboldal blokkolásáról korábban már mi is írtunk, sőt, a napokban jött a hír, hogy újabb – többnyire streaming – oldalak blokkolását rendelte el a High Court. Mindeközben ugyanakkor a brit jogalkotó úgy tűnik, hogy alternatív megoldások iránt is komolyan nyitnak. Egészen pontosan „code of conduct” keretében az ISP-k minimális eljárási magatartásszabályait tartalmazó dokumentumot terveznek elfogadni a szigetországban. Ha ez nem is jelenti az általános nyomonkövetés és szűrés tilalmának a sérelmét, valójában a „privatizált jogérvényesítés” automatizálását eredényezheti. Amiben pedig azért már vannak veszélyek. Egyébként fontos hír, hogy a Stichting Brein ügyben az EUB a napokban megtartotta a meghallgatását. Ez az ügy – Hollandiából indulva – végső soron a The Pirate Bay blokkolásának a lehetőségéről szól. (Igaz, az angolok ezt már megcsinálták, de ettől az EUB jövő április-május környékére várt előzetes döntése még komoly jelentőséggel bírhat.)

Forrás: CBC.ca

Aláírták a CETA-t – Hosszas előkészületek, izgalmas véghajrá (oké, valljuk be, az EU egészében vett működésének potenciális kudarcát is belebegtető módon, egy belgiumi régió, Vallónia vétója miatt a teljes bukás állapotában eltöltött néhány nap után) végül 2016. október 30-án aláírták a CETA mozaikszóval ellátott szabadkereskedelmi megállapodást (Comprehensive Economic Trade Agreement) a kanadai kormányfő és az EU vezető politikusai. A vallon tejtermelők félelmei ellenére előremutató (tudom, ezért engem egyesek megköveznek majd) gazdasági megállapodás fontossága abban is rejlik, hogy potenciálisan utat nyit az EU és az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodásának tárgyalása előtt. Igaz, a jelenleg még folyó amerikai elnökválasztási kampányban is előkerülő témakör sorsa sokkal kevésbé tűnik biztosnak (egyik elnökjelölt se támogatja – jelenleg -, és mivel eleve szélesebb hatókörűnek készül a TTIP, valószínű, hogy sokkal több európai ország vagy – a belgiumihoz hasonló módon – régió ellenezheti majd annak elfogadását). Mivel azonban a CETA-t a tagállamoknak még ratifikálniuk kell, ne higgyük, hogy a neheze nem most jön még. (Arról nem is beszélve, hogy a CETA hibáinak emlegetése sem hagy majd alább.)