A kutatás apropója, hogy 2016 nyaráig egy szerkesztett kiadvány egyik fejezetét kell majd elkészítenem, amely a fent megjelölt témakörben fog íródni. A sport iránti érdeklődésem eddig is adott volt, most ezt nagyon szépen össze lehet majd kapcsolni egy nem hagyományos vizsgálattal, vagyis azzal, hogy a sportolók mozdulatai – akár pályán, akár pályán kívül – részesülhetnek-e szerzői jogvédelemben. A hipotézisem már adott (eseti vizsgálatot igénylő kérdésről van szó, ám a mozdulatok legjava a sportág szabályainak betartása mellett funkcionálisnak tekinthető; ugyanakkor mindig vannak újító szellemű sportolók, akiknek a mozdulatai esetleg védelemre méltóvá válhatnak, illetve vannak olyan sportágak, illetve magatartások, amelyek már elérik a koreográfia szintjét, s mint ilyen a szükséges egyéni, eredeti jelleget.) 

A 2015. november 23-ai diákköri ülésen gyakorlatilag abban állapodtunk meg az egybegyűltekkel, hogy a tavaszi félévben közel harminc sportág szabályrendszerét, hagyományos vagy épp egyedi mozdulatsorait fogjuk feldolgozni, példákon, videókon, képeken keresztül, amely alapján leszűrhetünk majd olyan mértékű tapasztalatot, hogy a sportági mozdulatokat egy koordináta-rendszerben elhelyezve meghatározhatjuk, hogy nagyjából hol húzható meg az egyéni, eredeti jelleg minimumküszöbe.

Az izgalmas kutatásban legalább tíz diákköri tag fog részt venni, talán még Pestről is csatlakoznak hozzánk. A fejleményekről tavasszal beszámolok majd.