Büntető elvi határozat a fájlcseréről (is)
Oly ritkán fordul elő, hogy ez a blog publikált magyar bírósági ítéletekkel foglalkozzon, hogy gyakorlatilag lehetetlen volna nem élnem a lehetőséggel, hogy röviden bemutassam a Kúria 7/2014. számú büntető elvi határozatát, amely az új Btk. szerzői vagy szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok megsértésének tényállásával összefüggésben született.
A kérdéses bűncselekményt illetően a határozat szűkszavúan annyit jegyez meg, hogy közel 7.800.000 Forintos vagyoni hátrányt okozott a vádlott 24 jogsértéssel, melyek közül egy – épphogy átlépve az ötmilliós küszöböt – jelentős vagyoni hátrányt eredményező bűntettként, a „maradék” huszonhárom vétségként minősült. A vádlott a tárgyalás mellőzésével hozott elsőfokú végzéssel szemben felülvizsgálati indítvánnyal élt, arra hivatkozással, hogy az első fokú bíróság jogellenesen járt el, mikor nem vette figyelembe az „új Btk.” vonatkozó 385.§ (5) bekezdését, amely dekriminalizálta a 100.001-500.000 Forint közötti vagyoni hátrány okozásával járó szerzői jogsértéseket. (Miközben a 100.000 Forintot meg nem haladó vagyoni hátrány okozása szabálysértést eredményez.) A Legfőbb Ügyészség ugyan eredetileg az indítványt alaptalannak találta, a nyilvános tárgyaláson úgy módosított álláspontját, hogy a kérdéses 23 „vétség” közül 15 kizárólag szabálysértést eredményezett. Mivel a „régi Btk.” 329/A.§-a törvényi egységet, összefoglalt bűncselekményt létesített, ezért az ennek részét képező cselekmények is csak akkor szankcionálhatók, amennyiben maguk is bűncselekményt valósítanak meg. A Legfőbb Ügyészség a többi jogsértés vonatkozásában fenntartotta véleményét a felülvizsgálati indítvány alaptalan voltát illetően.
A Kúria se a vádlotti indítványt, se a Legfőbb Ügyészség módosított álláspontját nem találta alaposnak. A bíróság a következők szerint vetítette előre mérlegelésének logikáját:
„[21] A töretlen bírói gyakorlat szerint bűnhalmazatban álló több bűncselekmény esetén is a büntetőtörvény időbeli hatálya kapcsán azt kell elsődlegesen a bíróságnak vizsgálnia, hogy az elbírálás időpontjában hatályos büntetőjogi rendelkezés büntetni rendeli-e valamennyi, a halmazatot alkotó és az elkövetéskor bűncselekménynek minősülő magatartást. Amennyiben nem, akkor az ilyen cselekmények vádja alól felmentésnek vagy az eljárás megszüntetésének van helye.
[22] Ezt követően a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a halmazatban álló egyéb bűncselekmény/bűncselekmények miatt a terhelttel szemben az elkövetéskor vagy az elbíráláskor fennálló törvényi rendelkezések biztosítanak-e enyhébb elbírálást; ennek során valamennyi, az ügyben jelentőséggel bíró rendelkezést egybe kell vetnie [HGY 2003.925., BH l995.380. Kúria Bhar.II.l513/2013/9. számú határozata].”
A felek által kifejtettekkel ellentétben a Kúria úgy érvelt, hogy mivel az új Btk. 385.§ (1) bekezdése összefoglalt bűncselekmény, ezért az egy eljárás keretében elbírált cselekmények törvényi egységet alkotnak. Ebbe azok a részcselekmények is beleértendők, amelyek esetén az okozott vagyoni hátrány nem haladja meg a 100.000 Forintot sem (vagyis szabálysértésként értékelendők). Következésképp
„[36] Így a terhelt által elkövetett cselekmények az elbíráláskor hatályos törvény szerint ugyan már nem alkotnak bűnhalmazatot, azonban valamennyi cselekmény beletartozna az összefoglalt bűncselekmény tényállásába, és a cselekményt az egyes részcselekményekkel okozott vagyoni hátrány összegzése alapján kellene minősíteni.”
Ebből pedig az következik, hogy az elsőfokú bíróság nem sértett jogot, mikor a „régi Btk.” passzusát alkalmazta, az alapján ugyanis a közel 7.8 milliós vagyoni hátrány okozásával járó bűncselekmény (a bűntett és a 23 rendbeli vétség) legalább két hónapos, legfeljebb 4 és fél éves szabadságvesztéssel lenne sújtható. (Ténylegesen nyolc hónap börtönbüntetést kapott a vádlott két évi próbaidőre felfüggesztve.) Az „új Btk.” alapján azonban – a minősítési rend módosulása folytán – egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel volna szankcionálható az elkövető. E két opció közül egyértelműen a régi rend a kedvezőbb.
Úgyhogy kedves blogolvasók, leginkább fájlcsere iránt érdeklődők: tessék komolyan venni, amit a Kúria mond, a kormány dekriminalizálási szándéka nem sok haszonnal jár az érvelésben.
(Köszönet Grad-Gyenge Anikónak, hogy felhívta a figyelmemet a határozatra.)
(Ja, és amúgy ez volt a blog 850. bejegyzése.)