A szabadkereskedelem és a szellemi tulajdonvédelem határterületét vizsgáló blog-sorozatunk idei hatodik bejegyzése – végre – érdemi európai fejleményeket is tartalmaz az egyre súlyosabb problémává váló amerikai-kínai kereskedelmi háborún túl.
Ahogy arra még tavaly utaltunk, az Európai Unió és Japán gazdasági partnerségi megállapodást (economic partnership agreement, EPA) kötött egymással. Tekintsük át ennek a megállapodásnak a szellemi tulajdonvédelemre vonatkozó 14. fejezetének a szerzői jogi passzusait.
Miközben az amerikai, kanadai és mexikói delegációk a jelek szerint elbeszélnek egymás mellett NAFTA ügyben, nem kevés dolog történik a partvonalakon túl – vagy épp tengerentúl.
Január végén – hosszabb kihagyás után – került sor a NAFTA tárgyalások hatodik nyilvános fordulójára. Fejlemények vannak, de még mindig kevés az igazi eredmény. A hírekben most nem igazán olvashattunk szellemi tulajdont érintő érdemi előrelépésről.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, már kampánya idején arról beszélt, hogy elnökként újratárgyalná az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodást, a NAFTÁ-t. A választási sikerét követően ígéretét valóra váltani igyekvő elnök adminsztrációja megkezdte a munkát.
Az Európai Bizottságának a kereskedelmi ügyekért felelős biztosa, Cecilia Malmström, illetve vietnami kollégája, Vu Huy Hoang, 2015. augusztus 4-én jelentette be, hogy az EU és az ázsiai ország szabadkereskedelmi megállapodást kötött egymással. A dokumentum a kereskedelem szót kellően tágan értelmezve számos gazdasági területet érint. Ezek