A médiajogi és szerzői jogi szösszenet-sorozatom hetedik tagját a napokban közölte online a Médiapiac. Témája: a mesterséges intelligencia fejlődésével a szerzői jog hagyományos elméletét és gyakorlatát érő kihívások vizsgálata.
A szerzői jog a szórakoztatóipar erős bástyája: a kreatív alkotómunka jogi oltalma garantálhatja a befektetések megtérülését. Kérdéses, hogy ez a védelmi szint milyen mértékű kreatív munkával érhető el. Azaz milyen védelmet élveznek az egyes elemek, amelyek révén például egy vetélkedő jól felismerhető, jellegzetes, azaz másolhatatlan
Mi vár a YouTube-ra, a Facebookra és társaikra, ha az EU keresztülviszi a régóta érlelt reformcsomagját? Az áprilisban megjelent friss irányelvtervezet felveti a tartalommegosztóknak a felhasználók által feltöltött tartalmakért való felelősségét. Az egyszerű felhasználókon csattan az ostor?
Fontos döntést hozott tavaly november végén az Európai Bíróság. Az európai médiapiacra kiható döntés fő kérdése az volt, hogy a fogyasztó mentheti-e a felhőbe valamely szabadon hozzáférhető földfelszíni sugárzású tévéadás jeleit? És felelőse a szolgáltatást nyújtó cég a szükséges antennák, digitális átalakítóberendezések és tárhelyek rendelkezésre
„Véget ér a torrentezés aranykora? Mit hoz a GDPR?” címmel közölte a Médiapiac a harmadik rövid írásomat, amely a média és szerzői jog kapcsolatáról szól. A címfeltevés hatásos. Mint mindig, a címben foglalt kérdés sosem valósult meg.
A médiavilág szerzői jogi kérdéseit tárgyaló sorozat második epizódjában a már egy ideje konstans robbanásban lévő, mégis mostanság újabb fokozatra váltó streaming piacról írtam.