A közös jogkezelésről viszonylag kevés monográfia érhető el, ezeknek is egy jelentős része a közös jogkezelés és a versenyjog kapcsolatát vizsgálja. Sylvie Nérisson doktori disszertációja emiatt hiánypótlónak tekinthető: a közös jogkezelés jogintézményének alapjait, annak legitimitását vizsgálja német és francia összehasonlító jogi szempontból. Forrás: lgdj.fr A
Az idei első SzJSzTémák két izgalmas kérdésről szól majd: a fájlcserélés büntetőjogi megítéléséről, valamint a nyilvánossághoz közvetítés kérdéséről háttérzene szolgáltatása esetén, illetve a közös jogkezelésből történő kilépés lehetőségéről. Az SzJSzT-03/2014-es számú szakvéleményében az eljáró tanács rövid, tömör, de velős választ adott a megkereső által feltett
Az Európai Unió 2014-ben elfogadott közös jogkezelési irányelvének nemzeti átültetési határideje 2016. április 10. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala meg is kezdte a munkát, és az átültetési javaslat koncepcióját (más szóval a „béta verzió tervezetét”) közzétette. 2015. január 30-áig vártak észrevételeket a társadalom bármely tagjától.
Amikor 2014-ben megszületett – hosszú előkészítés után – a közös jogkezelés egyes kérdéseinek uniós szintű harmonizációját és reformját célzó irányelv, tudvalevő volt, hogy a magyar kormányzatnak is implementálnia kell az irányelvet. Az SZTNH novemberi keltezéssel lezárt egy koncepciót, amely az átültetés koncepcióját tartalmazza. Ezt a
Hagyomány, hogy az év legvégén összegezzük, mi is történt az elmúlt 12 hónapban. A szelekció kétszeresen is szubjektív: értelemszerűen szinte bizonyos, hogy nem minden releváns szerzői jogi hír jutott a fülünkbe. Másrészt a mostani válogatás is csak az esszenciáját adja annak, amit hónapokkal ezelőtt írtunk.
Nem véletlen, hogy amikor a hazai szerzői jogi joggyakorlatról kell számot adni, akkor minden esetben elhangzik az a kulcsmondat, hogy a jogelmélet bár így vagy úgy lát egy adott kérdést, de a gyakorlatban perek azok nemigen vannak. Ezt a magam részéről egy kisebb önkéntes kutatómunka