Leginkább sehogy – ez a legtömörebb válasz, ami a fenti kérdésre adható. Annak ellenére, hogy eddig nagyjából tíz-tizenkét ügyben kényszerült a bíróság valamit mondani az InfoSoc-irányelv 5. cikk (5) bekezdéséről, és a tagállami bíróságok rendre napirenden tartják a kérdést, az egyes lépcsőfokok tartalmának meghatározását a
A nyilvánossághoz közvetítés jogával kapcsolatos uniós bírósági joggyakorlatot bemutató minisorozatunk hetedik (mégsem utolsó) elemében a Circul Globus Bucuresti ügyet (C-283/10) tekintjük át, amelyben nem is maga a nyilvánossághoz közvetítés magatartása volt a fő kérdés, hanem az, hogy a jog engedélyezésére ki a jogosult a román
2015. június 16-án az Európai Parlament Jogi Bizottsága megszavazta a Reda-jelentés módosított verzióját. A dokumentumról várhatóan a 2015. július 9-ei vitanapon tárgyal majd a teljes parlamenti ülés. A határozat szövege ugyan még nem érhető el, ám a sajtóhírek szerint számos jelentős kérdés újragondolására tesz javaslatot
Habár nem épp „nyilvánossághoz közvetítési morzsának” indult a C More Entertainment ügy, végül az lett belőle. Az alapvetően linkeléssel kapcsolatos jogvitában ugyanis az Európai Unió Bíróságához forduló megkereső bíróság négy kérdést is visszavont az ötből. Az utolsó pedig leegyszerűsítette az eljárást.
A Copydan-ügyben hozott ítéletről szóló sorozat második és egyben befejező része a díjfizetés alóli mentesülés, illetve a díj visszatérítésének kérdését, valamint az ügyben felvetődött egyéb problémákat járja körül. 3. A harmadikként vizsgált kérdés a Padawan-ügyben foglalt magáncélú és üzleti célú felhasználások közötti különbségtétel részleteit pontosítja.
A magáncélú másolatokra tekintettel fizetett díjak kérdése nem először – és feltételezhetően nem is utoljára – bukkan fel a blogon. A 2015. március 5-én hozott Copydan-ügy újabb mérföldkövet jelent a témakörben: az előzetes döntéshozatalra utalt egyik kérdés ugyanis arra vonatkozott, hogy a mobiltelefonokban található memóriakártyák