Idei utolsó utam Genfbe visz. A WIPO székházba. Egy konferenciára. Ahol láthatom többek között Lawrence Lessiget, William Patry-t, és még néhány ismertebb nevet + a szerzői művek (ide értve mindenféle művet) engedélyezésével kapcsolatos gyakorlat szereplői. A konferencia reklámanyaga itt, előzetes programja pedig itt érhető el.
Két hete kaptam kézhez az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle legfrissebb számát, és nagy örömömre szolgált, hogy egy érdekes tanulmány jelent meg a fájlcserélés témakörében. Kovács Gabriella „Folytatódik a küzdelem az illegális letöltések ellen” címmel megjelent publikációja már bevezetőjében is utal arra, hogy nem a
Épp aznap, hogy hazautaztam Turkuból, szokásos előadásom megtartása után (30 vizsgával a táskámban), úgy fest, hogy a finn parlament is elgondolkozott a „három csapás” rendszerének sajátos bevezetésén. Nos, a hírek szerint ez nem olyan lesz, mint a francia, gyakorlatilag csapások nélkül, de a jogosultak által
Ezek a napok úgy fest, hogy karmikus jelleggel vonzzák a fájlcseréléssel kapcsolatos témaköröket. A Limewire kapuzárása után a minap a hamburgi megyei bíróság sajtótájékoztatóján közölte, hogy egy magánszemélyt 30 eurós kártérítés megfizetésére kötelezett a fórum két dal jogellenes megosztásáért (nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételéért). E döntésről
A TorrentFreak friss híre szerint eldőlt, hogy az év eleje folytatott konzultáció eredményeként Dánia is beáll a sorba, és valamiféle három csapás modellt vezet be az online szerzői jogsértések megakadályozása céljából. Bár a TF cikke elég homályos, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a tervezet készítői
Az Ír Felsőbíróság (Irish High Court) a héten olyan döntést hozott, amely a feje tetejére állíthatja az IRMA és az Eircom által elképzelt három csapás rendszert. Az előbbiek egyezsége alapján ugyanis – szemben a francia, vagy angol, illetve egyes távol-keleti modellekkel – nem törvényi kényszer