2025 februárjában fontos, precedensértékűnek tűnő döntést hoztak az Egyesült Államokban: a neves jogi tartalomszolgáltató, a Thomson Reuters pert nyert a mesterséges intelligencia alapú rendszereket fejlesztő Ross Intelligence ellen. A Reuters – amely többek között a Westlaw nevű, nagyszabású jogi adatbázist működteti – azzal vádolta a Ross-t, hogy engedély nélkül használta fel a Westlaw tartalmát AI-modelljeinek tanításához. – Kardos Helga (ELTE ITDI doktorandusz) vendégposztja.

A Ross eredetileg licencelni szerette volna a Westlaw anyagait egy saját jogi adatbázis, azaz lényegében egy konkurens szolgáltatás fejlesztéséhez. Mivel ez a cél nyíltan egy versenytárs létrehozása volt, a Thomson Reuters elutasította az együttműködést. A Ross ezek után más utat választott: a Legalease nevű cég közreműködésével közvetett módon, de engedély nélkül, szerzett hozzáférést a Westlaw „fejjegyzeteihez” – ezek olyan, a bírósági ítéletekhez kapcsolódó, szerkesztett összefoglalók, amelyeket a Westlaw munkatársai készítenek.

A Reuters pert indított, arra hivatkozva, hogy ezek a fejjegyzetek szerzői jogi védelem alatt állnak, mivel azok az emberi kreativitás eredményei. A per során Stephanos Bibas bíró először úgy ítélte meg, hogy az esküdtszéknek kell eldöntenie, vajon a Ross használata a „fair use”, vagyis a méltányos felhasználás körébe esik-e. Később azonban megváltoztatta döntését, és maga mondta ki az ítéletet.

A bíró indokolása szerint a fejjegyzetek – bár a bírói vélemények önmagukban nem élveznek szerzői jogi védelmet – már kifejezhetnek kreatív, szerkesztői munkát, mivel kivonatolják, értelmezik és rendszerezik az ítéletek tartalmát. Ez a kreatív hozzáadott érték elegendő lehet ahhoz, hogy szerzői jogi védelem alá essenek.

A fair use elbírálása négy szemponton alapul az amerikai szerzői jogban:

1. A felhasználás célja és jellege – a bíró szerint a Ross célja egy versenytárs létrehozása volt, amely kereskedelmi haszonszerzést szolgált, az adatok felhasználása pedig nem volt kellően transzformatív, vagyis nem jelent meg benne az új cél és jelleg, ami alapvető fontosságú.  Ez a tényező a Reuters javára billentette a mérleget.
2. A forrásmű jellege – A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Westlaw fejjegyzetei bár némi eredetiséget hordoznak, nem olyan mértékű kreatív alkotások, mint például egy regény vagy műalkotás. Ebben az esetben tehát nem sérült a fair use elve.
3. A felhasznált rész aránya – Mivel a Ross állítása szerint a felhasználók számára továbbított tartalom kizárólag a bírói véleményeket tartalmazta, nem pedig a fejjegyzeteket, ez a tényező sem sérült.
4. A piacra gyakorolt hatás – Ez bizonyult a legkritikusabb tényezőnek. A bíró egyetértett a Reuters állításával, miszerint a Ross terméke közvetlen piaci versenytársává válhat a Westlaw-nak, így anyagi kárt okozhat a tartalom eredeti tulajdonosának.

A méltányos felhasználás lényege valóban az, hogy lehetővé tegye, hogy valaki a jogtulajdonos engedélye nélkül felhasználjon egy szerzői joggal védett művet, hogy egyensúlyt teremtsen a szerzők érdekei és a kreatív alkotások szélesebb körű terjesztéséhez és felhasználásához fűződő közérdek között. A bíró a döntésében a négy faktor közül egyértelműen a transzformatív jelleg hiányát és a haszonszerzés tényét látta a legfontosabb szempontnak a fair use elutasításakor.

Miután a Ross Intelligence egy piacról élő komoly üzleti vállalkozás, a haszonszerzés célja egyértelmű lehetett. Az első faktor esetében pedig igen fontos szempont a transzformatív jelleg hiánya, hiszen a Ross nem titkolt célból, egy hasonló, konkurens adatbázis létrehozása miatt szerette volna licencelni a tartalmakat, így valószínűsíthető az átalakító jelleg szándékának hiánya. A jövőben, a mesterséges intelligencia használatának terjedése miatt várhatóan több per is indulhat az AI fejlesztő cégek és a tartalomszolgáltatók között. Az angolszász AI fejlesztők számára világos lehet az üzenet: ha nem a fair use elveinek tiszteletben tartásával használnak fel szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat, komoly kártérítési perekre is számíthatnak.

~~~

A magyar nyelvű összefoglaló az alábbi cikk alapján készült:

Matt Milano: Thomson Reuters Win AI Copyright Case, Spelling Trouble for AI Firms. Web Pro News 2025. február 12.

További felhasznált irodalom:

Grad-Gyenge Anikó: „Szerzői jogi kivételek és korlátozások” In: Jakab András – Könczöl  Miklós – Menyhárd Attila – Sulyok Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Szerzői jog és iparjogvédelem rovat, rovatszerkesztő: Grad-Gyenge Anikó, Pogácsás Anett) 2023.

Mezei Péter: Quo vadis fair use? Copy21 blog 2022. október 13.