A tudományos ismeretterjesztés mindig üdvözlendő. Magam is (és azt gondolom, hogy a bloggertársak nevében is beszélhetek) az egyik fontos küldetésnek tekintem itt a blogon, hogy a szerzői jog világának történéseiről, a jogviszonyok mozgatórugóiról úgy számoljunk be, hogy az a szélesebb közönség számára is befogadható és könnyebben érthető legyen. Ebben a tekintetben közel áll hozzánk az IJOTEN internetes jogi enciklopédia kezdeményezése, amelynek szerzői jogi műhelyvitáját tartottuk 2023. február 16-án.
Az online térben is közvetített műhelyvitát Grad-Gyenge Anikó indította, aki a maga szócikkét a szerzői jogi kivételek és korlátozások témakörben írta (Szerzői jogi kivételek és korlátozások). A szócikk rövid bemutatása után Mezei Péter opponens javasolt további lehetséges – akár újabb szócikkek irányába is mutató – kutatási irányokat, amelyek a kontinentális szerzői jog korlátozásai és kivételei mellett kiterjedhetnének a fair use-doktrínára és az angolszász világ szabad felhasználási megközelítéseire. A második előadó Tomasovszky Edit volt, aki a személyhez fűződő jogok kérdéskörét járta körbe (Személyhez fűződő jogok a szerzői jogban), külön kiemelve a vagyoni jogok körével való szoros kapcsolatot. Opponense Sápi Edit volt, aki a személyhez fűződő jogok sajátos garanciális jellegét, a szerző erkölcsi elismerését hangsúlyozta. Fodor Klaudia Franciska a domain nevek oltalmáról készített írását mutatta be (Doménnév), amelyet Halász Bálint oppponált. Pogácsás Anett a védelmi idő szerepével, a jogintézmény létének indokaival foglalkozott (Védelmi idő a szerzői jogban), feszegetve a kérdést, hogy mi lehet az oka annak, hogy előbb-utóbb minden út a közkincsbe vezet? Anett szócikkét és előadását Ujhelyi Dávid bloggertársunk opponálta. Az ebédszünet előtti utolsó előadás egy keresztül fekvő jogterületről, nevezetesen a közösségi formatervezési mintákról szólt Baksay-Nagy György előadásában (Közösségi formatervezési minta). A szerzői jog és az iparjogvédelem határán fekvő oltalmi formáról szóló szócikket Sándor Eszter Anita opponálta.
A műhelyvita második felét Munkácsi Péter indította (Nemzetközi szerzői és szomszédos jogi egyezmények), aki a nemzetközi szerzői és kapcsolódó jogi jogfejlesztés eredményeit vette számba. Mondhati valóban szakavatottként, hiszen – ahogy azt Lábody Péter opponens is kifejtette – ez a szócikk nem is kerülhetett volna jobb kezekbe, hiszen Péter testközelből ismeri az egész szerzői jogi intézménytörténetet. Ha az első blokkban helyet kapott a személyhez fűződő jogok részletes áttekintése, akkor a másodikban adta magát a szerzői vagyoni jogok átfogó taglalása, amelyet Sápi Edit végzett el [Szerzői vagyoni jogok (felhasználás – felhasználási módok)], amelyet Faludi Gábor illetett részletes opponensi észrevételekkel. Keserű Barna Arnold egy másik keresztül fekvő területről, nevezetesen a biológiai találmányokról írt cikkében, amely az egyetlen valóban szabadalmi előadás volt, és amelyről Jókúti András mondott pozitív bírálatot. A sort jómagam zártam a szoftverről írt szócikkem rövid bemutatásával, amelyhez Békés Gergely fűzött jobbító szándékú, pozitív gondolatokat. Összességében tehát egy nagyon kellemes kis nap volt, sok érdekes és hasznos információval, már csak azért is, mert mindenki annyira az aktuálisan futó kutatásainak bűvkörében él, hogy átfogóbb jellegű, frissítő szerzői jogi előadásokat ritkábban hall az ember. A cikkek hamarosan elkészülnek, amihez mi is elérést fogunk biztosítani egy bejegyzés formájában.
A képért köszönet Mezei Péternek!