Global Innovation Index 2022

A WIPO ismét közzétette a Global Innovation Index (GII) idei (sorrendben 15.) jelentését. Ezek szerint Magyarország globálisan a 34. helyezést érte el.

A jelentésről már mi is írtunk korábban, mindig jeleztük: ez nem elsődlegesen szerzői jogi dokumentum, de izgalmas adatokat tartalmaz egy adott ország általában vett innovációs fejlettségére nézve. Ha az első tíz helyezettet megnézzük, világosan tükröződik, milyen az a kreatív, támogató környezet, amiben egy gazdaság a szellemi hozzáadott értéknek is köszönhetően prosperálhat. Ez a tíz ország sorrendben a következő: Svájc, Egyesült Államok, Svédország, Egyesült Királyság, Hollandia, Dél-Korea, Szingapúr, Németország, Finnország, Dánia.

Két fontos gondolat: a jelentés objektívnak tekinthető, hiszen a WIPO a világ egyik legszélesebb tagsággal rendelkező szervezete, a jelentést készítő szakemberek pedig a saját területük nagyágyúi. Így amikor világosan látszik, hogy az innovációs úttörők elsősorban a “globális észak” országaiból kerülnek ki, akkor az semmi esetre sem hátrányos megkülönböztetésből ered. Természetesen minden országnak törekednie kell(ene) az innovatív gazdasági környezet megteremtésére. A GII azzal próbálja enyhíteni ezt a globális északi dominanciát, hogy regionálisan és gazdasági fejlettség tekintetében is rangsorol. Ezekből a rangsorokból pedig kiderül, hogy egyes földrajzi területeken, illetve jövedelmi sávokban ki tekinthető a leginnovatívabbnak. Így például Kína globálisan a 11., de a közepes jövedelmű országok felső sávjában 1. helyezett.

Magyarország a magas jövedelmű országok közé tartozik, ahol a 33. helyet érte el, globális szinten a 34., regionálisan (Európában) pedig a 22. helyezést érte el. A jelentés szerint fejlődésünk az “elvárt ütemben” halad (ami annyit tesz, hogy félig tele a pohár: sajnos nem teljesítettünk elváráson felül, de legalább az alatt sem); 2020-ban a kutatás-fejlesztésre szánt költségvetési források megduplázódtak (mondjuk volt honnan hová nőni).