Mivel a nyáron pihen a podcast, a hírek pedig csak gyűlnek, még egy Hírmorzsákat közlünk a nyári uborkaszezon előtt. (Pontosabban az uborka már bőven érik a kertemben is, de kell egy kis augusztusi leállás.) Híreink: emelkedő szerzői streaming jogdíjak az USA-ban. Egy összetett (több vagyoni jogot is érintő) felhasználásért csak egy vagyoni jog alapján jár a jogdíj, mondta a Kanadai Legfelsőbb Bíróság. Kereskedelmi forgalomban kapható: DALL-E. Streaming-winter vagy csak szimpla visszaesés? Bajban az Internet Archive? +1: Dánia uniós jogot sértett: engedi a „dán feta” gyártását.

Emelkedő szerzői streaming jogdíjak az USA-ban – Érdekes hír, hogy az Egyesült Államokban egy több mint négy éve húzódó vita zárult le az elmúlt hetekben. Ezek szerint a zenei streaming szolgáltatók a jövőben 11,4% helyett 15.1%-os jogdíjat fizetnek majd a szerzőknek és a zeneműkiadóknak. A megállapodás értelmében a hangfelvétel-előállítóknak fizetendő díjazás ugyanakkor némileg csökken(het – mivel arról a szolgáltatók egyedileg állapodnak meg a kiadókkal), valamint másként kerülnek figyelembe vételre a családi csomagok. A jelen szerint összességében a szerzők jobban járhatnak, mint korábban. Igaz, szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az amerikai piacon a három legnagyobb zeneműkiadó egyben hangfelvétel-előállító is. És miközben a jogdíjak terén egyre nagyobb százalékokat kívánnak kicsikarni a streaming szolgáltatóktól, addig profitrátájuk már most is két számjegyű. Természetesen mindkét érdekoldal véleményében van igazság. A leghelyesebbnek valóban az tűnne, ha a különböző stakeholdereket egyszerre lehetne asztalhoz ültetni a lehető legméltányosabb díjszabások kialakítása érdekében.

Egy összetett (több vagyoni jogot is érintő) felhasználásért csak egy vagyoni jog alapján jár a jogdíj, mondta a Kanadai Legfelsőbb Bíróság – Épp Lisszabonban konferenciáztunk július 15-én, amikor (szó szerint, a panel lezárását követően 40 perccel) a Kanadai Legfelsőbb Bíróság közzétette a Society of Composers, Authors and Music Publishers of Canada v. Entertainment Software Association, 2022 SCC 30 (CanLII) döntését. (A döntésre az a Carys Craig professzor kolléga hívta fel a figyelmünket, aki a panelünkben is előadott, és akit az ítélet is idézett.) Az ítélet több érdekességet is tartalmaz, az egyik tézis e hír címében is szerepel. Konkrétan azt mondta a fórum, hogy egy streamelt tartalom esetén a jogosultak kizárólag egy vagyoni jogra tekintettel részesülhetnek díjazásban. Az pedig letöltést engedő stream esetén a többszörözés joga, letöltést nem engedő stream esetén a nyilvános előadás joga alapján. (Ezen a ponton ne akadjunk le, a kanadai szerzői jog más logika szerint rendezi a vagyoni jogokat.) Ellenben az ítélet világossá tette, hogy a WCT szerinti lehívásra hozzáférhetővé tételt – amúgy az amerikai külön utas modell mintájára, és összhangban Ficsor Mihály „esernyő/umbrella koncepciójával) a kanadai jog nem különálló jogként, hanem a három alapvető vagyoni jog (többszörözés, nyilvános előadás és nyilvánosságra hozatal/első publikálás) alá sorolva tartalmazza. Ezen felül az ítélet kiemelt figyelmet szentel a technológia-semleges szerzői jog elvének. Sőt, a bírák a „technological neutrality”-t a fair dealinggel és az idea/expression dichotomy-val, vagyis a szabad felhasználásokkal és a védelem minimumküszöbével/eredetiség követelményével, azonos szintű „principle”-ként fogalmazta meg. Nagyon is érdekes logika!

Kereskedelmi forgalomban kapható: DALL-E – Az OpenAI projekt kereskedelmi forgalomba dobja a mesterséges intelligencia alapú képgenerátorát. Más szóval mostantól bárki – díjfizetés ellenében – kulcsszavak megadása után a szoftver által generált vizuális tartalmakat kaphat. Izgalmas kérdés, hogy e tartalmakra szerez-e bárki jogot – és ha igen, az milyen jog? Szerzői? Szerződésen alapuló? Épp ezt járta körbe Andres Guadamuz a TechnoLlama blogján.

Streaming-winter vagy csak szimpla visszaesés? – Az elmúlt hónapokban, nem kizárólag az Ukrajnában zajló háború miatt, de egyre többet lehet hallani arról, hogy a streaming piacán visszaesés, egy lehűlési periódus figyelhető meg. Ezzel kapcsolatosan összeszedtem néhány izgalmas linket, ajánlom mindenki figyelmébe ezeket az írásokat (sajnos nem mind ingyenesen elérhető, én is fizetek értük): The Economist; The New York Times; sőt még egy jogirodalmi publikációt is közölt a Queen Mary IP lapja.

Bajban az Internet Archive? – Szerzői jogi pert indítottak az Internet Archive-val szemben vezető kiadók. Az online szolgáltató azonban úgy látja: a tartalmak online elérhetővé tétele fair use. Ha ebből tényleg ítélet születik, úgy az nagyon is izgalmas kérdésekre kell, hogy választ adjon: miként viszonyul egy non-profit szolgáltatás a Google Books-hoz (amely legkevesebb közvetve hasznos termel)? Miként tekinthetünk arra a magatartásra, amikor az Internet Archive komplett tartalmakat tesz elérhetővé haszonkölcsönzés formájában kontra Google Books, amely nem szerződött partnerektől csak snippeteket közöl, ám azokat maga digitalizálta, tehát többszörözte? Eredményez-e az ilyen magatartás kimutatható vagyoni hátrányt a kiadók oldalán (amely követelmény alapfeltétele – sőt a jogosult által bizonyítandó feltétele – egy sikeres pernek)? A jelek szerint az Internet Archive egy indítványában azt kérte az eljáró bíróságtól, hogy állapítsa meg a Controlled Digital Lending program fair use voltát. Várjuk az eredményt!

Forrás: The Guardian

+1: Dánia uniós jogot sértett: engedi a „dán feta” gyártását – Nem szerzői jogi hír, de nem hagyhatom ki. Az EUB egy rendkívül izgalmas, oktatási célokból is hasznos döntést tett közzé július 14-én. Az előzetes döntés szerint a dán hatóságok megsértették az uniós – eredetmegjelöléssel kapcsolatos – jogot azzal, hogy az egyébként harmadik országba exportált „dán feta” sajtok gyártását nem akadályozta meg. Az EUB szerint ugyanis az irányadó jog nem csupán az unió területén történő forgalomba hozatalra szánt (illetve ténylegesen forgalomba hozott), hanem már az unió területén előállított, az eredetmegjelölés követelményeinek nem megfelelő termékek gyártása is jogsértő, amely ellen az irányadó rendelet szerint az illetékes hatóságoknak fel kell lépniük. Ám nem csak a gyártás megakadályozása terén, de a legyártott termékek minőségi ellenőrzése terén is mulasztottak a dán hatóságok. Maga az ítélet amúgy jogértelmezési ujjgyakorlat is – akár még jogbölcseleti kurzus keretében is elővehető, miként kell az uniós normákat értelmezni.