Mi várható az uniós jogalkotásban? – A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv

Az Európai Parlament 2021. november 11. napján döntést fogadott el az Európai Bizottság “A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv”-ének támogatásáról, amely előre vetíti az Európai Uniónak az elkövetkezendő években követendő jogalkotási prioritásait is. Nézzük, hogy mi várható az uniós jogalkotótól!

Az Európai Bizottság Cselekvési Terve (teljes nevén az EU innovációs lehetőségeinek maximális kiaknázása – A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében) – amely formálisan egy bizottsági közlemény – nem új dokumentum, 2020. november 25. napján került közzétételre. A dokumentum öt kihívást azonosít, ezek az EU szellemi tulajdonjogi rendszerének töredezettsége, a szellemi tulajdonjogok kiaknázatlansága a KKV-k körében, a szellemi javakhoz való hozzáférést megkönnyítő eszközök fejletlensége, a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályozás adatmegosztással kapcsolatos vonatkozásainak tisztázatlansága, továbbá a tisztességes feltételek hatékonyabb biztosítása.

Ezen kihívásokra a Cselekvési Terv négy fő területen fogalmaz meg javasolt intézkedéseket. A szellemi tulajdonjogok uniós védelmének javítása érdekében az Európai Bizottság:
– támogatja az egységes szabadalmi rendszer gyors bevezetését,
– optimalizálja a kiegészítő oltalmi tanúsítványok (supplementary protection certificate, SPC) rendszerét,
– korszerűsíti a formatervezési mintákra vonatkozó uniós szabályozást,
– megerősíti a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőinek oltalmi rendszerét, és
– értékeli a növényfajtákra vonatkozó szabályozást.

A szellemi tulajdonjogok szélesebb körben történő használatát az Európai Bizottság az alábbiakkal segíti:
– az EUIPO-val együtt bevezeti a szellemi tulajdonnal kapcsolatos utalványok kkv-knak szóló programját, és
– a szellemi tulajdonnal kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatásokat vezet be a kkv-k számára.

Ahhoz, hogy megkönnyítse a szellemi tulajdon megosztását és felhasználásának engedélyezését, az Európai Bizottság a következőket tervezi:
– gondoskodik a kritikus fontosságú szellemi tulajdon válsághelyzetekben történő elérhetőségéről, többek között új engedélyezési eszközök és a kényszerengedélyezés koordinálására szolgáló rendszer segítségével,
– az iparági kezdeményezések leginkább érintett ágazatokban történő ösztönzése révén javítja az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak (standard non-essential patents) engedélyezésével kapcsolatban, és
– az üzleti titokról szóló irányelv néhány kiemelten fontos rendelkezésének pontosításával és az adatbázisokról szóló irányelv felülvizsgálatával elősegíti az adatokhoz való hozzáférést és az adatmegosztást.

A szellemi tulajdonjogok megsértésének megakadályozása érdekében az Európai Bizottság a következő módon fog eljárni:
– a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály segítségével pontosítja és fejleszti a szolgáltatásokra, különösen az online platformokra vonatkozó felelősségi köröket,
– megerősíti az OLAF szerepét a hamisítás és a kalózkodás ellen folytatott küzdelemben, és
– létrehoz egy hamisítás elleni uniós eszköztárat.

Szerzői jogi szempontból az Európai Bizottság külön említi a CDSM és SatCabII irányelvek átültetésének fontosságát, az előbbi tekintetében kiemelve a tartalommegosztó szolgáltatók új felelősségi rendszerét megalapozó 17. cikk fontosságát, amely vonatkozásában egy – elég vegyes megítélésű – iránymutatás is közzétételre került pár nappal a CDSM irányelv átültetési határidejét megelőzően. A Cselekvési Terv továbbá jelzi, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indít a szerzői joggal és az új technológiákkal kapcsolatban, amely a szerzői jogi adatok kezelésére és a mesterséges intelligenciára fog koncentrálni.

Az Európai Parlament 2021. november 11. napján született döntése a fenti logikai láncon haladva, egyes kérdéseket kiemelve, de alapvetően támogatja az Európai Bizottság által megfogalmazott javaslatokat. A döntés kiemelten említi a KKV-k helyzetét, az egységes szabadalmi rendszer bevezetését, az SPC-szabályozás felülvizsgálatát, a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakat, a földrajzi árujelzőkre vonatkozó, egységes és sui generis szabályozás kialakítását, a formatervezési mintaoltalomra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát, a szellemi tulajdonjogi jogsértésekkel szembeni fellépés fontosságát.

A döntés továbbá külön fejezetet szán a jogalkotás előtt álló, új kihívásoknak, amelyek között említi a mesterséges intelligenciák által létrehozott szabadalmak és szerzői jellegű alkotások kérdését (külön kiemelve, hogy a szerző és jogosult kilétére adott  válaszok tekintetében nincs megfelelő szintű harmonizáció a tagállamok között), a CDSM irányelv átültetésének fontosságát (ha valamely tagállam nem ért volna oda a nyár eleji átültetési határidőre, Magyarország másodikként ültette át a teljes irányelvet a tagállamok közül), az adatgazdálkodásban és adatvédelemben rejlő kihívásokat. Értelemszerűen szóba kerül a járvány miatt a vakcinákhoz való hozzáférés kérdése is, az Európai Parlament ebben a kérdésben az önkéntes licencia-megállapodásokban és a gyártási kapacitások növelésében látja a megoldást.

Látható, hogy mind a Cselekvési Terv, mind pedig az Európai Parlament döntése elsősorban iparjogvédelmi kérdésekre koncentrál (különösen izgalmas lesz majd a földrajzi árujelzőkkel, formatervezési mintákkal kapcsolatos és az SPC-kre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata), de az adatok és az AI tekintetében szerzői jogi fronton is izgalmas fejlemények várhatóak az elkövetkezendő időszakban.

A bejegyzés borítóképe az Európai Bizottság facebook oldaláról származik.