Újabb szög a szerver teszt koporsójában. A streaming háború új szintje: színész kontra filmelőállító. Ritka, mint a fehér holló. Normális? No, nem a felperes fotós, hanem az alperes hírügynökség. A britek is a „right to repair” oldalán? – (Nyárvégi) Hírmorzsák #11.3.

Újabb szög a szerver teszt koporsójában – A tavalyi év során már több olyan ítélet született az Egyesült Államokban, ami az ún. „szerver teszt” ellen emelt hangot. E tétel szerint az internetes közvetítések/hozzáférhetővé tételek esetén csak az a személy tehető felelőssé, aki az első/eredeti közlést végezte. Ellenben az, aki továbbközvetít, így különösen például egy közösségi média felületen megjelent anyagot beágyaz/megoszt, nem vonható felelősségre. Legalábbis eddig így tűnt, ám 2020 óta 3-4 olyan szövetségi első- és másodfokú ítélet született, amely ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett. A legújabb ítélet szerint egy közösségi médiatartalom beágyazása (embedding) engedélyköteles magatartás. Az az érzésem, eljön néhány éven belül az a jogvita, amit a Legfelsőbb Bíróság is befogad majd, és pontot tesz a kérdéskör végére. (Köszönöm a linket Völgyi Attila fotós kollégának.)

A streaming háború új szintje: színész kontra filmelőállító – Ködös cím, de nem akartam se szenzációhajhász, se ennél rövidebb címet adni. Történt ugyanis, hogy Scarlett Johansson azért perelte be a Disney-t, mert az a Fekete Özvegy című szuperhősfilmet az eredeti tervekkel ellentétben a mozis vetítéssel egyidőben elérhetővé tette a saját streaming szolgáltatásán keresztül is. Értelemszerűen ez így teljesen más bevételi eredményeket szült, ami pedig a közreműködőkkel történt elszámolásokat befolyásolja. Az ügy szerzői jogászként leginkább azért érdekes számomra is, mert ez teljesen új dimenzióit nyitja meg annak a (paradigmaváltó) vitának, hogy hol a helye a filmszínháznak és a streaming portáloknak a 2020-as években.

Ritka, mint a fehér holló – Az, amit mindenképpen idéznék a Telexről:

Letöltendő börtönbüntetést kapott a közelmúltban egy illegális szerveren jogvédett tartalmakat, filmeket, szoftvereket, zenéket terjesztő budapesti informatikus – közölte sajtóanyagában kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A férfi a zártkörű weboldalhoz annak adott hozzáférést, aki a havi díjat befizette.

A szerzői jogok büntetőjogi védelme sarokköve a szerzői jognak, mégis csekély számban válik ismertté jogerős döntés e területen. Ez most ilyen fehér holló.

Normális? No, nem a felperes fotós, hanem az alperes hírügynökség – Egy nagyon érdekes vitáról hallhattunk az elmúlt hetekben (ezúttal is köszönet Völgyi Attilának a linkért). Eszerint egy fotós szeretné visszaszerezni a szerzői jogait az AFP hírügynökségtől, amelynek ezek után az a jogi érve támadt, hogy azokat a fotókat nem is védi a szerzői jog. Well… érdemes a logikát többször is átrágni, vajon mi motiválhatta az AFP-t. Remélem, hogy olvasunk majd még erről az ügyről.

Getty Images. Forrás: BBC

A britek is a „right to repair” oldalán? – Az Egyesült Államokban most már tucatnyi tagállam ismeri a javításhoz fűződő jogot (angolul még mindig könnyebben kezelhetőbb a „right to repair”). Eszerint a fogyasztók jogosultak maguk vagy nem jogosított személyekkel is megjavíttatni készülékeket, ide értve akár traktorokat is, még ha az adott készülék gyártója ezt szerződés útján igyekszik is kizárni. (A traktor nem véletlen: a John Deere az egyik legnagyobb ellenzője a „külsősök” általi javításnak. Cserébe természetesen magas szintű, de drága és monopolizált javítások végezhetők csak el a készülékeken/gépeken.) A BBC híre szerint a brit jogalkotó is fontolóra vette a right to repair bevezetését. (A témakör egy jövőbeli prioritásom, a fenntartható fejlődés és IP, kardinális eleme, ezért komoly figyelmet fogok ennek szentelni a blogon is.)