2013-ban kezdődött az a folyamat, amelynek eredményeként 2019-ben az Európai Unió jogalkotó szervei elfogadták a Digitális Egységes Piac-irányelvet, amely az uniós szerzői jogi joganyag egyik, ha nem a legterjedelmesebb irányelve a maga 86 preambulumbekezdésével és 32 cikkével. A tagállamok 2021. június 21-ig, azaz máig kaptak határidőt az átültetésre. Ennek apropóján a H2020 ReCreating Europe keretében került megszervezésre a Recreating Europe CDSMD Implementation Day című konferencia, amelyről alább röviden mi is beszámolunk.

A felvezető előadásokban Raquel Xalabarder a CDSM-irányelv előtt álló út kérdéseiről, beszélt, különös tekintettel többek között a leginkább vitatott 15. és a 17. cikkekre, illetve a nyitva hagyott nemzetközi magánjogi (szerződési jogi) és szerzői jogi kérdésekre. Maciej Szpunar főtanácsnok pedig ezen a gondolatmeneten továbbhaladva az uniós szerzői jog egészét érintő harmonizáció jövőjéről, a közvetítő szolgáltatók felelősségéről, az internet általános szerepéről az információáramlás és a jogsértések tekintetében, illetve az EUB e folyamatban betöltött, korlátozott szerepéről osztotta meg gondolatait. Különösen értékes információk hangzottak el két kevésbé ismert ügyről. Az egyik az adatbázisokban rejlő adatok kiaknázásáról, a másik pedig copyright trollokról szól. Az ítéletek itt és itt érhetők el.

A következő szekcióban Martin Kretschmer és Paul Keller az átültetés nyomonkövetésével és az új, kötelező korlátozások és kivételek körével foglalkozott. A CREATe honlapján minden érdeklődő nyomon követheti, hogy az egyes tagállamok hogyan állnak az átültetéssel. Magyarország azon kevesek között van, akik már teljesen átültették, határidő előtt. (A magyar átültető törvényről mi is írtunk részletesen: itt, itt és itt.) Egy másik oldal, a korlátozások és kivételek átültetését követi nyomon a tagállamokban.

Az első dedikált panel keretében, Rebecca Giblin elnöklete mellett, Ula Furgal és Joost Poort adta elő a konzorciumi partnerek kutatási eredményeit a jogdíjak és a jogutódlás, valamint a visszavonás jogának (right of revocation) egyes kérdéseit. Ezzel összefüggésben Eanna Casey és Cecile Deniard működtek közre korreferensként, és foglalták össze többek között saját nemzeti tapasztalataikat. A második panel a korlátozások és kivételek témakörében szerveződött. Az elnöki feladatokat Christophe Geiger látta el, előadóként pedig Caterina Sganga és Thomas Margoni szerepelt. Az ő korreferenseik, Agustine Reyna és Jeremy Rollinson, ugyancsak a gyakorlati életből érkeztek.

A harmadik panelben az automatizált tartalomszűrő rendszerek szolgáltak témául, hogy Eleonora Rosati elnöklete mellett a WP6-os kollégák, João Pedro Quintais és Sebastian Felix Schwemer ismertessék legújabb kutatási eredményeiket. Ezeket aztán két nagyágyú, Cédric Manara a Google-től és Martin Husovec véleményeztek. Csak osztani tudom Martin véleményét, hogy mennyire sorsdöntő lehet a hamarosan érkező YouTube/Elsevier döntés és a 17. cikkel szemben benyújtott lengyel panasz EUB-s megítélése.

Az utolsó panelben Andrea Wallace vezetésével Giulia Dore, Marta Iljadica, Adriana Matas és Ben White gondolkodtak együtt a kulturális örökség megőrzésének aktuális kérdéseiről.

A konferenciáról készült felvétel ezúttal is elérhető teljes terjedelmében a H2020 ReCreating Europe YouTube csatornáján (illetve alább beágyazva a blogon).