Az ötödik WIPS első napjáról itt írtunk részletesen. Tekintsük át röviden, mit kínált a program második napja!

Ezúttal is három panelt szerveztünk. Elsőként egy számomra rendkívül fontos témakört öleltünk fel: kifejezetten jelenlegi vagy frissen végzett PhD-hallgatóknak szóló panelt hívtunk életre.  A pandémia világában rendkívül nehéz „közel kerülni a tűzhöz” a fiatalok számára, amelyen igyekeztünk kicsit változtatni. Így állt végül össze a konferencia legnépesebb szekciója, a „junior track”. Itt nyolc előadást is végighallgathattunk. Elsőként Simon Geiregat szólalt fel, aki az adatokon fennálló „tulajdon” fokozódó jelentőségű kérdésének szellemi tulajdonvédelmi vetületeit vizsgálta (és szállt síkra amellett, hogy e területen nem szabad IP alapú védelmet keletkeztetni). Anastasiia Kyrylenko az EUB döntéseinek harmadik országokra gyakorolt hatásait vizsgálta. A jogösszehasonlító munka gyakorlójaként ez az előadás rendkívül értékesnek bizonyult számomra, egyben hasznos adaléknak arra nézve, hogy az EU harmadik országokkal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásai milyen irányba zajlanak majd a jövőben. Lucius Klobucnik következett, aki a szerzői jogok online környezetben közös jogkezelés útján történő gyakorlása alóli kilépés kérdéskörének európai és amerikai tapasztalatait összegezte. Ines Duhanic az eredetiség szakértői vizsgálatának német felsőbírósági gyakorlatára tért ki (amivel nagyban összecseng Békés Gergellyel írt közös tanulmányunk). Wojciech Biernacki visszairányított minket a digitális technológiák és az IP világába: a gépjárművek által generált adattömeg feletti jogosultságokról foglalta össze a véleményét, számba véve, hogy e téren helye lehet-e valamilyen IP alapú védelemnek. Ioanna Lapatoura nagyon érdekes felvetéssel élt: milyen verseny figyelhető meg a különböző feltörekvő technológiák szellemi tulajdonvédelmi oltalma iránt? Ioanna előadásában az IP védelem 3D nyomtatással kapcsolatos kérdéseit elemezte. A PhD-ját tavaly Szegeden megszerző Schultz Márton a nem regisztrált kereskedelmi nevek magyar védelmének kérdéseivel kapcsolatos főbb megállapításait tárta a(z ekkor minket követő) 80 résztvevő elé. Végül Helena Jahromi zárta a junior tracket. Előadásában a digitális jogérvényesítés „saját kézbe vételét” vizsgálta, külön kitérve a CDSM irányelv 17. cikkében elképzelt jogérvényesítési mechanizmusra. (Amivel kiváló átvezetést adott nekünk Helena az 5. panel témájához.)

A workshop következő részében a platformok szabályozási és felelősségi kérdéseivel kapcsolatban a panel tagjai (Katja Weckström Lindroos, Katarzyna Klafkowska-Wasniowska és Joao Pedro Quintais) által folytatott kutatás bemutatására került sor (a kötet 2022-ben az Edward Elgarnál fog megjelenni). E kollégákat kiegészítette két további résztvevő (Matej Myska és Lábody Péter) azzal a céllal, hogy a CDSM-irányelv 17. cikkének cseh és magyar nemzeti átültetésével kapcsolatos tapasztalataikról beszámoljanak. A panelt Shubha Ghosh moderálta (és néhány kérdésével kiválóan provokálta is további szuper kérdésekkel). (Sajnos Rafal Sikorski, a panel tervezett hetedik tagja egészségügyi okokból nem tudott csatlakozni hozzánk.)

Az utolsó, 6. panel keretében hat előadó gondolatait moderálta Bernd Justin Jütte. Elsőként Pogácsás Anett szervezőtársam tartotta meg előadását a szerzői jogokról való lemondás gyakorlati jelentőségű kérdéséről. Enrico Bonadio (aki egyébként az első WIPS egyik előadója is volt) a szabványok és az információs technológia kereszteződésénél található standard essential patents (SEPs) és a FRAND díjak témakörét dolgozta fel latinos lelkesedéssel, kitérve a régebbi (ZTE v. Huawei) és a legújabb (Nokia v. Daimler) jogesetekre. Luis Javier Capote-Pérez egy rendkívül egyedi technológiai és szellemi tulajdonvédelmi kérdésről, az „ortofotók” (a földrajzi területekről készült légi felvételek) szerzői jogvédelméről, egyúttal a kulturális örökség megőrzésében játszott szerepéről beszélt. Hannibal Travis következett, aki egy rendkívül sajátos kérdésről beszélt: az „upgrade jogról” tartott előadást, vagyis hogy mennyiben nyílhat lehetősége egy felhasználónak arra, hogy egy jogszerűen beszerzett műpéldányt vagy védjeggyel ellátott árut továbbfejlesszen, új kifejezéssel vagy formával lásson el. (Az eddigi fair use-os és jogkimerüléssel kapcsolatos ismereteimen túl nem nagyon vizsgáltam ezt a témakört, úgyhogy igyekszek a jövőben jobban elmélyedni ebben.) Munkácsi Péter a multilaterális egyezmények európai szempontú vonatkozásairól beszélt, hangsúlyt fektetve arra, hogy nagyobb és inkluzívabb megállapodásokra lenne szükség a jövőben. Végül Narmin Miriyeva egy némiképp az IP hagyományos keretein kívül eső, ám a fogyasztói társadalom és a jogvédett tartalmak „fogyasztásának” növekedésével egyre erőteljesebbé kérdésről, a „fogyasztó” fogalmáról szóló prezentációval zárta a rendezvény.

Hosszú, sűrű, de nagyon élvezetes és tanulságos esemény volt. Zárszavamban többek közt ezt emeltem ki, és azt, hogy 2022-ben, remélhetőleg, találkozhatunk Szegeden, személyesen, a 6. WIPS-en!