Ahogy arról legutóbbi IPHétfők podcastunkban is beszámoltunk, az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a „Szellemi tulajdonvédelem az MI technológiák fejlődéséért” című határozatot 2020. október 20-án. Nézzünk egy kicsit a mélyére ennek a dokumentumnak, és gondoljuk át, milyen fejlemények várhatók a területen.

A Twitter világában olvastam azt az enyhén cinikus megnyilvánulást, miszerint úgy fest ez a határozat, mintha egy mesterséges intelligencia dobált volna bele minden hasznosnak tűnő gondolatot. Ha belegondolunk, minden negatív töltete ellenére jogos is lehet a meglátás: mi szerepeljen egy ilyen anyagban? Lehet-e könnyen bölcs gondolatokat megfogalmazni egy ennyire nehezen előrelátható és szabályozható kérdésben? Mert az alap kiindulópont nagyon is világos: a szellemi tulajdonvédelem jelenleg nem „a mesterséges intelligencia” védelmét célozza, legfeljebb az annak a folyamataira ráható emberi közreműködőkét. Nem elég ez a jelenleg is létező keretrendszer az iparjogvédelem és a szerzői jog világában? A válasz – annak tükrében, amit a határozatban is olvashatunk, vagy amit Deli Andor, EP képviselő az IPHétfők podcastnak is nyilatkozott – nemleges. Lépést kell tartani a nemzetközi világgal (főleg az Egyesült Államokkal és Kínával, de januártól már az Egyesült Királyság is direkt versenytárs lesz), és a jelek szerint az EU ezt csak úgy látja elképzelhetőnek, ha valahogy IP-támogatott új keretrendszer jön létre. (Itt érdemes még megjegyezni, hogy a Parlament ugyanezen a napon elfogadott két további MI/AI határozatot: egyet az etikai kérdésekről és egyet a magánjogi felelősségi kérdésekről.)

Az itt tárgyalt határozat ennek megfelelően két oldalon keresztül sorolja a releváns és figyelembe vehető/veendő nemzetközi és uniós normákat (ezeket most nem sorolom fel, de tény, hogy egy részük „csak úgy ott van”, hiszen az általános IP keretet adják, de semmi közük az MI-realitásokhoz); majd következnek a releváns észrevételek.

Először a jogpolitikai jellegűekről olvashatunk: az EU szellemi tulajdonvédelmi szabályai az innovációt, a kreativitást és a tudáshoz és információhoz való hozzájutást védik (A.); az EUMSz 118. cikkéből levezethetően az EU célja az egységes piacon a gazdasági növekedés biztosítása (B.); az MI területén megfigyelhető fejlemények új lehetőségeket és kihívásokat teremtenek az EU-s polgároknak és cégeknek (C.); az MI technológiák alkalmasak lehetnek arra, hogy a jelenlegi IP védelem gyakorlását, a jogdíjak beszedését megnehezítsék (D.); ahhoz, hogy az EU világszinten piacvezetővé váljon az AI technológiákat illetően, szükség van a technológiai függetlenség megteremtésére (nyilván az amerikai és kínai tech ipartól), a versenyképesség növelésére – és ehhez egy modern, de emberközpontú szellemi tulajdonvédelmi keretrendszer szükségeltetik (E.); az EU a megfelelő szabályozási szintje ennek a kérdésnek (F.).

Ezután a hatályos IP-rendszer és a mesterséges intelligencia alapú tevékenységek főbb attribútumairól (és ezek átfedéseiről) tesz említést az anyag: az AI-releváns számítógépes modellek olyan matematikai módszerek, amelyek szűk kivételektől eltekintve jelenleg nem szabadalmaztathatók (G.); a számítógépes programok szerzői jogvédelemben részesülhetnek (H.); az AI-hoz köthető szabadalmak száma ugyanakkor folyamatosan nő (I.); az AI fejlődése nyomán az innovatív megoldások védelme szükségessé válhat, ugyanakkor különbséget kell tenni az AI segítségével és az AI által autonóm módon létrehozott tartalmak között (J., én is valami nagyon hasonlót mondtam itt); az AI hatékony működéséhez elengedhetetlen a nagy mennyiségű adathoz való hatékony, de etikus, szabályszerű és átlátható hozzáférés (K.).

Majd következnek a „jó tanácsok”: a Bizottság eddigi dokumentumai (Fehér Könyv 2020 és az Európai Adatstratégia) hasznos anyagok, de nem tárgyalták a szellemi tulajdonvédelmi aspektusokat, amelynek eljött az ideje, ahogy egy egységes európai adattérre is szükség lehet, amely alkalmas lehet kreatív és innovatív megoldások megszületésére (1.); nagyban segítheti a fejlődés a közlekedési és turizmus ágazatot (2.); rendeletre, semmint irányelvre volna szükség (3.); figyelembe kell venni a mesterséges intelligencia területén felállított magas szintű szakértői csoport ajánlásait (4.); figyelembe kell venni számos gazdasági, etikai és jogi kérdést, de a szükségtelen jogi akadályokat le kell bontani (5.); szükség van egy magas szintű, de kiegyensúlyozott IP szabályozásra e területen ahhoz, hogy az EU az MI-kutatások globális vezetőjévé váljon (6.); technológia-semleges és flexibilis definíciókra van szükség, ahogy elengedhetetlenek a transzparens megoldások is (7.); a transzparencia a streaming szolgáltatások által alkalmazott algoritmusok kapcsán is szükséges (8.); szektor-specifikus IP szabályokra lehet szükség, figyelembe véve az emberi beavatkozás mértékét, a felhasznált adatokat; kellő egyensúlyt létrehozva a befektetések ösztönzése, illetve a meglévő jogok és az új kreativitás igényei között; a kis és nagyvállalkozások egyaránt profitálhatnak az AI szellemi tulajdonvédelmi eszközökkel történő védelméből (9.); az új szabályozási környezet az IP teljes spektrumán releváns lehet: szabadalmak, védjegyek, formatermezés, szerzői jog, know-how és üzleti titok, jogérvényesítés, fogyasztóvédelem és versenyjogi aspektusok (10.); rámutat a szabadalmi (11-12.) és szerzői jogi kihívásokra (13-14.), külön kiemelve, hogy az AI-generált tartalmak nem felelnek meg az eredetiség követelményének; ezért is szükséges a megfelelő bizonyítékokon alapuló döntések meghozatala a Bizottság részéről; szerzői jogvédelem ezért kizárólag csak embernek adható, feltéve, ha maga is jogszerűen járt el az output létrehozásának folyamatában (15.); bár az AI töménytelen mennyiségű adatot képes feldolgozni, a szellemi tulajdonvédelmi nyilvántartásba vételi eljárások során nem mellőzhető az emberi felülvizsgálat (16.). A 17. pont vissza sem adható egy tagmondatban, annyira tömény: említést tesz az adathasználattal kapcsolatos szerzői jogi kivételekről, javasolja a cégek közötti önkéntes adatcserét (feltéve, hogy nem személyes adatokról szól), figyelmeztet a deep fake negatív hatásaira, hangsúlyozza a média tudatosság fontosságát, kiemeli az AI potenciális szerepét a jogérvényesítésben, hangsúlyozza, hogy az AI potenciális védelme nem eredményezheti az open source mozgalom elvetését, különösen a közfinanszírozású programokban. A 18. pont ismét hangsúlyozza az adatok védelmét és felhasználásának szükségességét egyszerre; a 19. pont többek között üdvözlendőnek tartaná az Adatbázis-irányelv újragondolását. A 20. ponttól ismét visszatérünk oda, hogy indokolt az AI szellemi tulajdonvédelmi eszközökkel való védelme; a 21. pont hangsúlyozza, hogy teljesen világos szükség lesz közfinanszírozásra e területen; végül a piaci szereplők bevonását a jogalkotási fázisba ugyancsak üdvözlendőnek tartja a dokumentum (22.).

Hosszú, sűrű és egyelőre kellően ködös dokumentum, amiből ugyanakkor sok nagyon érdekes új előírás születhet. Tartsuk nyitva szemünket, mert – ahogy arra Deli Andor EP képviselő is utalt – a Bizottság eltökélt, jó esetben fél éven belül megszülethet a normajavaslat.