Hírmorzsák #10.10

Weboldalak dinamikus blokkolása: svéd tapasztalatok. Hatályba lépett az EU-Vietnami kereskedelmi megállapodás. Donald Trump kontra szerzői jog. Az új kínai államkapitalizmus: mi a szerepe az IP-nek? Végleg legyőzi a streaming piac Hollywoodot? – Hírmorzsák #10.10.

Weboldalak dinamikus blokkolása: svéd tapasztalatok – A weboldalak blokkolása nem csak az Egyesült Királyságokban működik. Egy viszonylag friss elemzés szerint a svéd bíróságok is kezdenek ráérezni a dinamikus (vagyis nem kizárólag egy adott domainre fókuszáló) blokkolás ízére.

Hatályba lépett az EU-Vietnami kereskedelmi megállapodás – Hatályba lépett az EU és Vietnam között kötött kereskedelmi megállapodás. Többségében általános kereskedelmi kérdésekről szól, benne érezhető IP vonallal, kevesebb érdemi szerzői jogi kérdéssel. De akkor is – tessék csak olvasgatni.

Donald Trump kontra szerzői jog – Az amerikai választásokhoz egyre közeledve – érthető módon – fokozódik a helyzet minden szinten, így a szerzői jog világában is. Nem először hallunk róla (sőt, Fodor Klaudia Franciska külön posztot is szánt ennek), de újabb és újabb szerzők fejezték ki álláspontjukat, miszerint nem örülnének, ha a hivatalban lévő amerikai elnök az ő dalaikat használná kampányeseményeken. A New York Times cikkét augusztus 12-én olvashattuk.

Az új kínai államkapitalizmus: mi a szerepe az IP-nek? – Az amerikai-kínai kereskedelmi háborút sokáig nyomon követtük külön poszt-sorozatban. Ezzel ugyan egy ideje leálltunk, de hírek mindig jönnek erről a tájról is. Legújabban az Economist vezércikkét tudnám mindenki figyelmébe ajánlani, ami arról szól, hogy Hszi Csin-ping miként hangolja újra a kínai államkapitalizmust, és hogy ezzel miként tud/igyekszik ellenállni a külső nyomásnak. Maga a cikk gazdasági vonalon is nagyon érdekes. Így íme egy kiváló összegzés a cikkből:

“Mr Xi’s new economic agenda is to make markets and innovation work better within tightly defined boundaries and subject to all-seeing Communist Party surveillance. It isn’t Milton Friedman, but this ruthless mix of autocracy, technology and dynamism could propel growth for years.”

Természetesen e blogra leginkább az egész konfliktus szellemi tulajdonvédelmi vonulata illeszkedik. E vonatkozásban megdöbbentő, hogy – írja a cikk – míg 20 éve a kínai gazdaságot az export pörgette, ma már csak 17%-ra rúg a kivitel. Ez természetesen abszolút számokban még így is megdöbbentő export bevételeket jelent, ám jól mutatja, mennyire megerősödött a kínai belső piac és középosztály is. Szigorodnak a nemzeti szabályok, így a szellemi tulajdonvédelmi normák is. Ennek köszönhetően az IP perek száma is tömegessé válik: e perek pedig többségében “nemzetiek”. (Más szóval egyszerre erősödik a nemzeti IP védelme, és fogja ki a nyugati kritikák vitorlájából a szelet ez a változás.) A “Made in Chine 2025” program pedig a minőségre helyezi a hangsúlyt (a bóvli, “ócsó” kínai termék helyett). További érdekességek ugyancsak az Economist oldaláról itt.

Végleg legyőzi a streaming piac Hollywoodot? – Legalábbis abban az értelemben, hogy a filmipar fogyasztási (és gyártási) szokásai mostantól a streaming piachoz igazodnak majd? És persze olyan értelemben is, hogy filmipari óriások válnak meg tömegesen az alkalmazottaiktól? A New York Times cikkének egy ikonikus mondata mindenre választ adhat:

“We’re in the brutal final scenes of Hollywood as people here knew it, as streaming investment and infrastructure take precedence”.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük