Néhány hónappal ezelőtt az IM és az SZTNH társadalmi konzultációra bocsátotta a CDSM és a SatCab 2.0 irányelvek átültetésére vállalkozó koncepciót. (Én itt elemeztem.) A vélemények – érezhető – figyelembe vételével kialakított koncepció még egy társadalmi véleményezésen esik át, mielőtt a kormány elé kerülne. Íme néhány észrevétel, amelyekről a jogalkotókat a megfelelő módon hivatalosan is értesítettem.

Először is szögezzük le: jól látható, érezhető, és előnyös változtatásokon esett át a nagyívű reformanyag. (Számos ponton azt látom, hogy amit jómagam is javasoltam, az átvételre/beépítésre került.) Az alábbiakban csak és kizárólag a legfontosabbnak tűnő gondolatokra szorítkozok. Ezen felül egy fontos disclaimer: az anyag talán elérhető az interneten valahol (én elsőre nem akadtam rá), így az észrevételeim is csak „lógnak a levegőben”. Más szóval nem áll módomban a komplett tervezetet közzétenni a blogon, melyet én is csak azért kaptam meg (sok más ember mellett), mert az első körös konzultációban részt vettem. Remélhetőleg az anyag hamarosan elérhető lesz a nyilvánosság előtt is, akkor mi is megosztjuk.

Ami a „megállapításszerű” észrevételeket illeti:

• az Szjt. új 13.§-a az eredeti tervezet B-opcióját követve kívánja a jövőben a műintegritás védelmét szabályozni, és ennek megfelelően a becsület és jóhírnév sérelme VALAMENNYI fajta visszaélés (eltorzítás, megcsonkítás, megváltoztatás, más visszaélés) esetén bizonyítandó előfeltétel;
• a jogalkotó – legalábbis a koncepció által tervezett 26.§ (8a) bekezdést mellőzve – elengedte az online tartalomszolgáltatók magatartásának a lehívásra hozzáférhetővé tétel joga alá illesztésére vonatkozó deklaratív rendelkezést. (Anno én is azt mondtam, hogy ez szükségtelen, de legalábbis nem az említett 26.§-ban kell ezt rögzíteni. Mint alább látni fogjuk, az érintett vagyoni jog hatálya alá tartozás tényét a törvény rögzíteni szándékozik, de sokkal szerencsésebb formában, az 57/B.§ keretei között.
• A tervezet megőrzi a szöveg- és adatbányászat (TDM) CDSM-irányelvből következő logikával ellentétes szabályozást, vagyis előbb a bárki számára megengedett, majd a kutatóintézmények általi TDM-ről ír.
• A tervezet a CDSM irányelv szerinti „online content sharing service provider” kategóriáját egyszerűen tartalommegosztó szolgáltatónak hívja. Nem tartom hibának az online elhagyását, ez egyébként is világos a normából. Legalább elérte a jogalkotó, hogy egy 5 szavas, 35 betűs kifejezés a magyarban csak 2 szóból és 27 betűből áll.
• A törvény immáron tartalmazná, hogy amennyiben az SzJSzT eljárása során meghozott szakvélemény titokban tartását kérik a felek, akkor „az ügyben érintett felek megnevezését és az ügy egyéb, azonosítást lehetővé tevő tényállási elemeit nem tartalmazhatja”. Ennek külön posztot szánok valamikor ősszel!
• A kereskedelmi forgalomban nem kapható művekkel kapcsolatos szabályozás a törvény kihirdetésétől számított 8 nap elteltével már hatályba is lépnének. A törvény többi része csak 2021. június 1. napján lépne hatályba. Ezzel néhány nappal elébe menne a jogalkotó az EU által szabott határidőnek.

Ami a fajsúlyosabb észrevételeket illeti:

• az eredeti koncepció másik, két opciót felvonultató rendelkezése az új paródia kivétel bevezetésével függött össze. A jelek szerint a jogszabályt előkészítők – a beérkező vélemények alapos mérlegelését követően – egy hibrid megoldást választottak, amely a két opció előnyeit igyekszik figyelembe venni. Eszerint egyrészt kodifikálásra kerülne – uram bocsá, ez már kissé leak-szagú lesz – egy „a forrás, és az ott megjelölt szerző feltüntetésével kritika vagy ismertetés céljából” mondatrész, valamint egy „a mű felidézése, és humor vagy gúny kifejezése útján, karikatúra, paródia vagy utánzat (pastiche) céljából” mondatrész. Ez a megközelítés a fogalmi elemek következetes rögzítése útján, valamint – amint az indokolásból kiderül – a Deckmyn döntés kritériumainak az átvétele révén (ide értve az arányosság követelményét, amelyre a norma ugyan érdemben csak a cél által indokolt terjedelemben fordulattal utal, ám az indokolás a minőségi követelményekről is említést tesz) helyes megoldásnak ígérkezik.
• A jogszabály négy pontban rögzítené azokat a példákat, amikor a szerződés írásba foglalása nem szükséges. Ezekből három érdemben már ismert volt, viszont észszerűbbnek mutatkozik a szoftverre és az adatbázisra vonatkozó részeket is egy közös szakaszban elhelyezni. A legfontosabb elem azonban egy új pont lenne, miszerint „nem kötelező a szerződés írásba foglalása … a szerző nem címzett (meghatározatlan számú személynek tett), ingyenes, nem kizárólagos felhasználási jog engedésére tett ajánlata elfogadásával létrejött felhasználási szerződés esetén.” Miközben ez a felvetés nagyon is helyesnek tűnik, a tervezet indokolása – számomra érthetetlen módon – azt írja, hogy az ilyesfajta „általános kivétel az alakiság követelménye alól” esetén a szerző „a művét úgy bocsátja részlegesen, vagy teljesen közkincsbe, hogy a felhasználási jog engedésére meghatározatlan számú személynek tesz nem címzett ajánlatot”. Ez nem közkincsbe bocsátás! Itt tételesen felhasználási szerződésről beszélünk, ahol nem kell az írásbeliség követelményeivel bíbelődni – de ettől a mű nem kerül a közkincsbe, nem vesznek el rájuk nézve a jogok, nincs joglemondás. Még leginkább egy implied licence logikáját tükrözi a jogszabály (még akkor is, ha a felhozott példák a Creative Commons és a GNU GPL licencek), de hogy közkincsről nem lehet szó, az egészen biztos!
• Ami a legfontosabbnak tartott 17. cikket illeti: a már említett 26.§ (8a) bekezdés helyett az új 57/B.§ rögzíti, hogy felhasználásnak tekinthető a tartalommegosztó szolgáltatók magatartása. Ez így tökéletes! Ez így helyes módosítás. Ugyancsak helyes a szabály logikai menete: szolgáltató általi engedélyezés; esetleges felhasználó általi előzetes engedélyezés; jogosultság nélküli szolgáltatás esetén pedig felelősség; mentesülés a felelősség alól. Fontos rendelkezés lesz, hogy a jogsértő(nek tűnő) tartalmak eltávolítása esetén a feltöltő végfelhasználó kifogással élhet majd. (Érdekesség, hogy a futó H2020-as projektünk keretében azt látjuk eddig, hogy ez a counter-notice nagyjából élő lehetőség, de számos esetben a formalitások még hiányoznak: így például a Spotify engedi a kifogás benyújtását, de erre nem ad formalizált megoldást, csak az eredeti jogosulti notice benyújtásának van formalizált útja. Érdekesség lehet, hogy változik-e majd ez a gyakorlat az új szabályok fényében.) Az új szabály ugyancsak fontos eleme, hogy a végfelhasználókat megillető szabad felhasználások gyakorlását általános jelleggel (vagyis nem csupán a paródia és társai esetén) kell biztosítani. E vonatkozásban a szolgáltató panasztételi eljárást köteles fenntartani. (NAGYON érdekes lesz ennek a mindennapi gyakorlata.) Fontos látni, hogy a tervezet nem tartalmaz ugyanakkor „pre-flagging” lehetőséget, vagyis az nem elvárt, hogy a végfelhasználó előzetesen maga jelezze, hogy az általa feltöltött tartalom valamely szabad felhasználás keretei közé illik – ezt tehát a szolgáltató minden esetben maga köteles ellenőrizni, adott esetben szűrni, de potenciálisan számolni egy feltöltői panasszal is.
• A sajtókiadványok kiadóinak a védelme a másik nagy neuralgikus pontja a CDSM irányelvnek (15.§). A magyar jogalkotó e vonatkozásban is logikus szabályozást ad, egy észrevételt küldtem a jogalkotó felé. Egyrészt a törvény elvárja a kiadó „hozzájárulását”, majd a kiadó köteles a szerzőnek megfelelő mértékű részesedést biztosítani az elért bevételből a szerzők részére. Ez a logika természetesen érthető, és mindenki sejti, milyen felhasználások után járó milyen bevételekből kell osztozni, de a tényleges megszövegezés szerintem pontosításra szorul. Egyrészt a kiadónak csak a „hozzájárulása” szükséges, díjazásról nem szól a tervezet. Másrészt a sajtókiadványt NEM CSAK a CDSM 15.§-ban körülírtak szerint lehet felhasználni. Ennyiben tehát nem világos, hogy a jogalkotó milyen bevételek után szeretné, ha a kiadó osztozna a szerzőkkel.

A tervezet a fentieken túl számos további pontosítást, finomhangolást, technikai/nyelvi polírozást tartalmaz – ahogy korábban már említettem is, előnyére változott az anyag. Figyelemmel követjük a jogalkotás menetét, és amint újabb érdekesség mutatkozik, a blog azonnal jelentkezni fog.