A Dal+Szerző írása a BrokenRecord kampányról. Amerikai-kanadai kiadói csörték – a 19. századból. Szabadkereskedelmi update. EU-s akcióterv a szellemi tulajdonvédelem kapcsán. Megkezdte működését az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás. – Hírmorzsák #10.8.

A Dal+Szerző írása a BrokenRecord kampányról – A pandémia nagyon súlyosan érintette a szórakoztatóipart, sok más művész mellett természetesen a zenészeket is. Az élőzenei előadásokból eredő bevételek kiesése egzisztenciális válságot szült. Egy nagyon fontos, a zenei streaming bevételek újragondolásával kapcsolatos kampányról számolt be a Dal+Szerző még június végén, ezt érdemes elolvasni mindenkinek.

Amerikai-kanadai kiadói csörték – a 19. századból – Kiváló történeti összefoglalót közölt az IPKat a kanadai, amerikai és brit szerzők, kiadók és kalózok kölcsönös hadakozásairól, és hogy ennek milyen hatásai voltak a kanadai irodalom fejlődésére nézve. Olyannyira érdekes, hogy ezeket a gondolatokat a jövőben kölcsönzöm egyetemi oktatás keretében is.

Szabadkereskedelmi update – Úgy tűnhetne, hogy ideje a szabadkereskedelemmel kapcsolatos sorozatot újraélesztenük. Nem, nem fogunk így tenni, mert ez a hajó elúszott. A jelek szerint az egyébként nehezen vitatható kínai szellemi tulajdonvédelmi visszaélésekre adott amerikai reakció olyan szinten eszkalálódott, hogy lassan ellenőrizhetetlenné válik. Júl illusztrálja ezt az Economist lap vezércikke, amely a „Trade without Trust” címmel július 18-án jelent meg. A Trump kormányzat nemzetközi kereskedelmi politikája csak és kizárólag a védővámok kivetésén alapul, súlyos nyomásgyakorlás kíséretében (lásd a brit döntést a Huawei kitiltásáról az Egyesült Királyság területéről). Ennek legújabb eleme, hogy az amerikai kormányzat – korábbi belengetés után – a jelek szerint mégis kivet 25%-os védővámokat francia importárukra, viszonzásul arra, hogy a francia kormány 3%-os technológiai adót vetett ki az olyan cégekre, akik ugyan nincsenek fizikailag jelen Franciaország területén, de szolgáltatásaikat jelentős mennyiségben nyújtják a franciáknak. (Több más európai ország tervez ilyet – mindannyian számíthatnak amerikai nyomásgyakorlásra.) A fentiek ugyan indirekt módon továbbra is érdekesek a szerzői jog világában, de a sorozat újraindítását nem indokolják. Ugyancsak figyelmet érdemelhetnek a britek Brexit utáni szabadkereskedelmi törekvései. Első állomás: CPTPP. Az Egyesült Királyság hivatalosan is jelezte, hogy szeretne csatlakozni az ázsiai államok szabadkereskedelmi megállapodásához. Azon túl, hogy ez igencsak előnyös lehet az ázsiai piacokkal való kapcsolatban (amely országok egy részével egyébként az EU is megállapodott már külön-külön), igencsak izgalmas lehet, hogy vajon fog-e az Egyesült Államok is csatlakozni a CPTPP-hez valamikor? Trump elnök ugyanis visszavonta az eredeti csatlakozási szándékot, ám a dokumentumot végül formába öntő államok a későbbi csatlakozás kapuját nyitva hagyták. A hír mind brit, mint ázsiai forrásokban olvasható. Végül még egy: az EU a pandémia hatására is újragondolja a szabadkereskedelmi megállapodásainak „logikáját”, célkitűzéseit, megvalósítását. E vonatkozásban látott napvilágos egy érdekes dokumentum, amely – többek között – ezt is hangsúlyozza:

„More should be done to help our exporters, particularly our SMEs, reap the full benefits of these agreements, by ensuring greater market access and trade facilitation, by improving conditions for investment, by protecting intellectual property rights including geographical indications, but also by focusing on implementation and enforcement issues and, more generally, by providing the stability and predictability that economic operators need.”

EU-s akcióterv a szellemi tulajdonvédelem kapcsán – És nagyjából ennyiben ki is merülhetne ez a rövidhír. Udvariatlanul fogalmaztam, de tény, hogy ez az akcióterv igazából sok új információval nem szolgál. Nagyjából olyan információk nyerhetők ki belőle, amelyekről eddig is tudtunk. Szerzői jogi vonalon vékonyan húzott a toll, a mesterséges intelligencia is épp csak meg van említve benne (igaz, mindössze egyszer, és találmányok vonatkozásában). Egy olvasást persze megér!

Megkezdte működését az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás – Adta hírül a Jogi Fórum is. A nyilvántartás részleteiről szóló miniszteri rendelet itt olvasható. A szabályozás lényegét a rendelet így adja meg:

1. § (1) Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) az Országos Építésügyi Nyilvántartás részét képező adatbázis, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 4. pontja szerinti építtető és a vele szerződő tervező közös nyilatkozata vagy – e rendeletben meghatározott esetben – a szerzői jogi jogosult önkéntes nyilatkozata alapján tartalmazza az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez (a továbbiakban együtt: építészeti alkotás) fűződő szerzői vagyoni jogokra vonatkozó adatokat.