Nyugalom, nem a Queen híres dalát akarta valaki ellopni, a Brompton Bicycle ügy – nem meglepően – biciklikről szól. De akkor miért beszélünk itt erről? A kerékpároknak ugyebár semmi közük a művészethez, az alkotáshoz, legfeljebb ha két keréken suhanva dúdoljuk vagy fütyüljük a kedvenc slágerünket. Ha kíváncsiak vagytok, hogy mit gondol erről az Európai Unió Bírósága, akkor pattanjatok fel velem egy Brompton biciklire és tekerjük körbe a témát!

A szerzői jog talán legalapvetőbb tézise, hogy csak olyan mű élvezhet szerzői jogi védelmet, amelynek egyéni, eredeti jellege van. Az EUB több jelentős ítéletével körvonalazta már, hogy mi az egyéni eredeti jelleg határa, mit véd a szerzői jog. Például szerzői jogi oltalom tárgya sajnos nem lehet egy étel íze ( C‑310/17.), ám egy számítógépi program grafikus felhasználói felülete műként szerzői jogi védelemben részesülhet, ha ez a felület a szerző saját szellemi alkotásának minősül (C‑393/09.) Az EUB asztalára az utóbbi időben több olyan előzetes döntéshozatal iránti kérelem is került, amelyek funkcionális tárgyak szerzői jogi oltalmazhatóságát firtatták. Ezek közül a legutóbbi a Brompton Bicycle v. Chedech/Get2Get ügy, amelyben 2020.06.11-én született ítélet.

Adott egy összecsukható kerékpár, amelyet a Brompton nevű társaság (alapítótagja a SI) már 1987‑től kezdve értékesít a mostanival megegyező formában; ezek a közismert Brompton kerékpárok.

A Brompton kerékpár jellegzetessége, hogy három különböző helyzetbe állítható: csukott, nyitott és egy olyan köztes helyzet, amely lehetővé teszi a kerékpár egyensúlyi helyzetben talajon való megtartását). Korábban szabadalmi oltalom alatt állt, amely oltalom mára már lejárt.

Az ügy alperese a Get2Get, amely szinte ugyanilyan kerékpárokat (Chedech kerékpárok) értékesít, amelyek a Brompton kerékpárral megegyező három féle helyzetbe állíthatók.

2017. november 21‑én SI és a Brompton keresettel fordult a liège‑i kereskedelmi bírósághoz annak érdekében, hogy az állapítsa meg, hogy a Chedech kerékpárok sértik a Brompton szerzői jogát és SI személyhez fűződő jogait, és ennek következtében rendelje el, hogy a Get2Get hagyja abba a jogaikat sértő tevékenységek folytatását, és hívja vissza az összes értékesítési helyről a terméket. (Ítélet 13. pont)

Védekezésként a Get2Get előadta, hogy a Chedech kerékpár külső megjelenését az elérni kívánt műszaki megoldás határozza meg, amelynek lényege, hogy e kerékpárt három különböző helyzetbe lehessen állítani. E körülményekre tekintettel, e külső megjelenés csakis szabadalmi oltalom tárgya lehet, szerzői jogi védelemé nem. (Ítélet 14. pont)

Az alapeljárás felperesei erre azt válaszolták, hogy a Brompton kerékpár három különböző helyzete kivitelezhető az e kerékpárnak a megalkotója által adott formától eltérő, más formákkal is, ami azt jelenti, hogy annak formája szerzői jogi védelem tárgya lehet. (Ítélet 15. pont)

A következő érvek feszülnek tehát egymásnak:

• a két cég kerékpárjai ugyanúgy néznek ki, a 3 féle összecsukás nem csak ilyen műszaki megoldással kivitelezhető, így szerzői jogsértésről beszélhetünk
• a 3 féle összecsukási módot csak ezzel a kinézettel, ezzel a műszaki megoldással lehet elérni, így az legfeljebb szabadalmi oltalom tárgya lehet

A történethez hozzá tartozik, hogy a belga jog értelmében szerzői jogi védelemben részesülhet minden alkotás, amely sajátos formában fejeződik ki és eredeti, tehát akár egy használati tárgy – nevezetesen egy kerékpár – is részesülhet szerzői jogi védelemben. (Ítélet 17. pont)

Az EUB elé terjesztett első kérdés az volt, hogy az InfoSoc irányelv kizárja-e azon művek szerzői jogi védelmét, amelyek formáját szükségképpen az elérni kívánt műszaki hatás határozza meg?

Az EUB a válaszban citálta a Cofemel ítéletet ( C‑683/17.), amelyben ruhagyártó cégek csaptak össze egymáshoz hasonlító kollekcióik védelméért. A Cofemel ítéletben az EUB kimondta, hogy az InfoSoc irányelvbe ütközik, ha valamely tagállami jog szerzői jogi védelemben részesít ruhamodellekre vonatkozó formatervezési mintákat azzal az indokkal, hogy a kitűzött felhasználási céljukon kívül sajátos és esztétikai szempontból megkülönböztető jellegű vizuális hatást eredményeznek.

A Brompton Bicycle ítéletben az EUB a Cofemel ügyben kimondottakat vette irányadó ítélkezési gyakorlatnak, következetesen párhuzamot vont a két ügy körülményei között, a Cofemel ítéletben szereplő érvek mentén vezette le a kerékpárokhoz kapcsolódó válaszokat.

A „mű” fogalma két elemből tevődik össze. Egyrészt feltételez egy eredeti művet, amely alkotójának saját szellemi alkotását tükrözi. Ahhoz, hogy egy művet eredetinek lehessen tekinteni, egyszerre szükséges és elegendő az, hogy az alkotója személyiségét tükrözi, ami annak szabad és kreatív döntéseiben jut kifejezésre. Amennyiben azonban a mű kivitelezését olyan műszaki megfontolások, szabályok vagy más kötöttségek határozták meg, amelyek az alkotói szabadság gyakorlásának nem engedtek teret, e mű nem tekinthető úgy, hogy a szükséges eredetiséggel bírjon, így nem minősül szerzői jogi értelemben vett műnek, és ennek következtében szerzői jogi védelemben nem részesülhet.

Másrészt a „mű” fogalma megköveteli, hogy az alkotás kifejezésre jusson, tehát magában foglalja a kellő pontossággal és objektivitással azonosítható, elkülöníthető művészi teljesítmény létét. A tisztán technikai funkciójú elemekre tehát nem terjedhet ki a szerzői jogi védelem, hiszen így az ötlet és a kifejeződés összemosódna, amely ahhoz vezetne, hogy az ötletek a technikai haladás és az ipari fejlődés rovására monopóliumot élvezhetnének. (Ítélet 27. pont)

Ebből következik, hogy az eredetiség feltételének eleget tevő mű szerzői jogi védelemben részesülhet akkor is, ha annak kivitelezését műszaki megfontolások vezérelték, amennyiben e kötöttség nem akadályozta a szerzőt abban, hogy személyisége kifejezésre juthasson e tárgyban, szabad és kreatív döntéseinek megnyilvánulása révén. (Ítélet 26. pont)

Az EUB a belga bíróságra bízta annak eldöntését, hogy a két kerékpár vonatkozásában megvalósulnak-e a Cofemel ítéletből az Ítélet 22-27. pontjában kiemelt kritériumok. A belga bíróságnak kell eldöntenie tehát a kerékpárok megtervezésekor fennálló összes releváns elem figyelembe vételével, hogy a termék formájának megválasztásával alkotója eredeti módon fejezte‑e ki alkotókészségét szabad és kreatív döntések meghozatalával, és a terméket úgy alakította‑e ki, hogy az a személyiségét tükrözi.

Ugyan bizonyos, hogy a Brompton kerékpárok formai kialakítása elengedhetetlen azon műszaki hatás eléréséhez, hogy 3 helyzetben állíthatóak, összehajthatóak legyenek, az EUB a belga bíróság mérlegelésére bízta, hogy ennek ellenére szellemi alkotás eredményeként létrejött műről beszélhetünk-e. (Ítélet 29., 30. pont)

Egy biztos: amennyiben a termék formáját kizárólag a műszaki rendeltetése határozza meg, az említett termék nem képezheti szerzői jogi védelem tárgyát. (Ítélet 33. pont)

A belga bíróság az előzetes döntéshozatali eljárásban 2. kérdésként azt vetette fel, hogy valamely formának a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges jellege megítélése során figyelembe kell-e venni a következő kritériumokat:

1. ugyanazon technikai hatás elérését lehetővé tévő más formák létezése;
2. az említett hatás elérésére alkalmas forma hatékonysága;
3. az állítólagos jogsértő ezen hatás elérésére irányuló szándéka;
4. annak ténye, hogy az elérni kívánt műszaki hatást lehetővé tévő eljárás korábban szabadalmi oltalom alatt állt?

Az EUB az 1. és 3. pontot irrelevánsnak tartja a kérdés szempontjából. (Ítélet 35. pont) A fennmaradó 2. és 4. pontokat kizárólag annyiban találja érdemesnek figyelembe venni, amennyiben ezekből következtetni lehet azokra a megfontolásokra, amelyek a termék végső formája kialakításához vezettek. (Ítélet 36. pont)

Az Ítélet végül a „jut is, marad is” elv mentén került meghozatalra, az EUB eddigi joggyakorlata alapján adott iránymutatást, nem kizárva a funkcionális tárgyak szerzői jogi védelmét, ám a konkrét ügy eldöntését az eljáró belga bíróságra hagyta.

A végső megállapítás tehát a következő:

Az InfoSoc irányelv szerzői jogi jogosultakat megillető különféle kizárólagos jogokat rögzítő 2-5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e cikkekben említett szerzői jogi védelem kiterjed az olyan termékre is, amelynek formája, legalábbis részben, valamely műszaki hatás eléréséhez szükséges, amennyiben e termék szellemi alkotás eredményeként létrejövő, eredeti művet képez annyiban, hogy e formán keresztül annak alkotója az alkotókészségét eredeti módon fejezi ki, szabad és kreatív döntések meghozatalával, és így az említett forma a személyiségét tükrözi, aminek megítélése – az alapeljárás tárgyát képező jogvita releváns elemei összességének figyelembevételével – a nemzeti bíróság feladata.

Érdekességképp egy rövid összevetés az amerikai joggal:

Az amerikai joggyakorlatban is találkozhatunk a Cofemel ügyhöz hasonló esetekkel. Az USA-ban a a ruhaneműk használati tárgynak minősülnek, tehát nem védettek a szerzői jog által. Ahhoz hogy azok legyenek, hordozniuk kell egy, a funkcionalitásnál dominánsabb, elkülöníthető egyedi jelleget. Ilyen például az Animal Fair, Inc. kontra Amfesco Industries, Inc. ügyben szereplő medveláb alakú szőrös papucs, amelynek élethű kialakítása a bíróság szerint olyan művészi tartalommal bír, amely teljesen elkülöníthető a lábbeli funkciótól, így a koncepció szerzői jogi védelmet kaphatott. Hasonló érvelés hangzott el a National Theme Productions kontra Jerry B. Beck, Inc. ügyben is, amelyben a bíróság úgy döntött egy varázslatos sárkány és egy „nyúl a kalapban” kosztüm esetében, hogy jelmez mivoltuk eltörpül az egyedi, művészi megvalósítás mellett.

Úgy tűnik a bicikli témakör is mindenhol felbukkan, Amerikában egy kerékpártároló formabontó, hullámos alakja nem bizonyult elégnek a védelem elnyeréséhez a használati funkció mellett a Brandir Int’l, Inc. kontra Cascade Pac. Lumber Co. ügyben.