Belga előzetes döntéshozatali eljárás a szoftverek mérnöki visszafejtéséről

A Brüsszeli Fellebbviteli Bíróság az EUB elé terjesztett egy igen érdekes előzetes döntéshozatali kérdést a szoftverek mérnöki visszafejtéséről. A hírről itt már beszámoltunk, és a fejleményeket is követni fogjuk. Ezúttal viszont az alapügyet ismertetjük röviden, mivel a belga bíróság döntése is elérhető (összefoglaló és döntés).

Az alapügy tényállásának összefoglalása

A Top System SA nevű belga cég fejlesztette a TSF elnevezésű szoftvert, amely körül az ügy kirobbant. A cégnek hosszú évekre nyúló kapcsolata volt a közszolgák toborzásával és pályaorientációjával foglalkozó állami intézettel, a Selor-ral, amely számára egy online jelentkezést lehetővé tevő alkalmazást is fejlesztett. Ennek egyes elemei a Selor kívánalmai alapján lettek fejlesztve, más részeiben viszont a TSF szoftver egyes elemeit tartalmazta. Felhasználási szerződés keretében a Selor használati jogokat szerzett az alkalmazáson, így a TSF szoftver ebben foglalt elemein is.

Az alkalmazás bizonyos hibáit a Selor jelezte Top Systemnek, azok javítását kérve. Ezzel kapcsolatban a felek között rendszeres email váltás is történt. Top System azonban észlelte, hogy a Selor szoftverében egy visszafejtett kód is található: mégpedig a TSF szoftver forráskódja. Top System egy szakértői vizsgálattal is megerősítette. A szakértő véleménye szerint a Selor a Reflector nevű kódvisszafejtő alkalmazást használhatta, amelynek egy példánya a Selor egy munkatársának számítógépén is megtalálható. A szakértő azt is megállapította, hogy a Selor módosította a TSF forráskódját.

Az ügy a bíróságon végezte, mivel Top System szerint a kód visszafejtésére sem szerződéses, sem törvényi alapon nem volt joga a Selor-nak.

A jogi probléma és az előzetes döntéshozatalra felterjesztett kérdések

A jogi probléma abból adódik, hogy a Selor állítása szerint azért fejtette vissza a kódot, hogy egy hibát kijavítson benne. Állítása szerint a Szoftver-irányelv 5. cikk (1) bekezdésének belga jogba átültetett rendelkezése szerint nincs szükség a jogosult engedélyére, amennyiben a szoftver lefordításához, átdolgozásához, módosításához hibajavítás miatt kerül sor.

A Top System szerint viszont egyrészt ő nem zárkózott el a hiba kijavításától, másrészt pedig a Szoftver-irányelv belga jogba szintén átültetett 6. cikke értelmében csak az együttes működtetéshez teszi lehetővé a szoftver visszafejtését, a hibajavításhoz nem.

Mivel ebben a kérdésben nincsen releváns bírói joggyakorlat (talán egy 2006-os francia döntés kivételével), az eljáró belga bíróság két előzetes kérdést terjesztett fel az EUB-hoz.

Az első kérdéssel lényegében arra keresi a választ, hogy a Szoftver-irányelv 5. cikk (1) bekezdésében előírt kivételbe beleértendő-e a kódvisszafejtés is (akik szerint igen, azok azzal érvelnek, hogy enélkül tulajdonképpen kivitelezhetetlen a hibajavítás). Igenlő válasz esetén pedig arra keresi a választ, hogy ilyen esetben a Szoftver-irányelv 6. cikkében foglalt, vagy egyéb más feltételeknek is teljesülniük kell-e.

Az ügy jelentősége

Az EUB jövőbeli döntése az egész szoftveripari gyakorlatot átformálhatja. A szoftverek fejlesztésénél ugyanis gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy harmadik féltől származó alkotóelemek kerüljenek a kódba (open source vagy harmadik fél saját tulajdonú alkotóeleme). Amennyiben saját tulajdonú alkotórészről van szó, a felhasználási szerződésben különös figyelmet kell fordítani a hibajavításokra, illetve amennyiben az alkotórész fejlesztője ennek nem tud eleget tenni, a forráskódhoz való hozzáférésre (erről talán később egy részletes posztot is írok).  Az EUB döntése ennek a szerződéses gyakorlatnak a felülvizsgálatát is szükségessé teheti.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük