AI és szerzői jog #3: Hiba a mátrixban – Nicolas Cage Neo szerepében, avagy a deepfake AI videók szerzői jogi szemmel, 1. rész
Kamu videók, eltorzított hang, megváltoztatott háttér vagy szereplők; ebben semmi újdonság nincs. De mi történik, ha mesterséges intelligenciára bízzuk a videók meghackelését?
A deepfake AI
Az interneten rengeteg hamisított, módosított videó kering, amelyek sokszor viccesek, sokszor pedig megpróbálják eredeti szereplőiket lejáratni, a valóságtól eltérő szituációban mutatni őket. Általában ahhoz, hogy a módosított videó jó minőségű és valóban megtévesztő legyen, elég sok munka szükséges, sokszor képkockánként kell retusálni a filmet. Kb. 2 évvel ezelőtt azonban létrehoztak egy olyan módszert, amelyben a mesterséges intelligencia végzi a „piszkos munkát”: ez a deepfake AI. A technika lényege nagyon egyszerű: kell hozzá egy alap videó és egy videó vagy rengeteg fotó arról a személyről, akit a videóra akarunk varázsolni (célszemély). A célszemélyről készült videót képkockáira kell bontani és az így kapott vagy az egyéb forrásból beszerzett képeket be kell tölteni a speciális videószerkesztő programba. Ezzel elkezdődik a deep learning, tehát megtanítjuk a mesterséges intelligenciát arra, hogy megtalálja a hasonlóságot az eredeti és a célszemély arca, mimikája, reakciói között. Ez gyakorlatilag úgy történik, hogy az AI feltérképezi az arcot és „megtanulja” milyen az, amikor pl. az eredeti személy balra néz és melyik az a képkocka, amelyen a célszemély ugyanígy tesz. Természetesen ehhez rengeteg adatot, anyagot kell biztosítani számára, hiszen a jó minőségű deepfake videóhoz a legapróbb mozdulatok ismerete is elengedhetetlen. Sokszor az eredeti személy frizuráját, arcszőrzetét, sminkjét is reprodukálják a célszemélyről szóló videóban/képeken, hogy ezeket a paramétereket is könnyen felismerje az AI. A deeplearning folyamat hossza a számítógép tudásától függ, de néhány 10 órányi tanulás után az AI kész arra, hogy a célszemély arcát annak paraméterei alapján ráigzítsa az eredeti arcra. A hanganyaggal ugyanígy tesz és már kész is az élethű átverés.
Különösen Amerikában kavartak nagy port a deepfake videók, csakhogy a leghíresebb eseteket említsem ott voltak a politikusokat lejárató videók, amikor úgy tűnik, ők mondtak bizonyos polgárpukkasztó dolgokat. Nyilván a celebvilágot is érinti a dolog, többször hírességeket ábrázoló hamis pornográf tartalmak kerültek napvilágra, és ott van az az eset is, amikor azzal szórakoztak a deepfake gyárosok, hogy a lehető legtöbb filmben a főszereplő Nicolas Cage legyen. Utóbbiból íme egy összeállítás, amely jól szemlélteti a deepfake módszer tökéletességét.
A deepfake egy kétoldalú érme; egyrészt használható jó célokra, mások szórakoztatására, vagy akár egy elhunyt személy új produkcióban való megjelenítésére, másrészt viszont egy komoly fegyver is lehet. Annál is inkább, mert nagyon sokszor szinte lehetetlen megállapítani egy videóról, hogy igazi-e vagy hamisított, már most elindult a versenyfutás a detektálhatóság és a nagyszámú deepfake videók generálása között. Ilyen videó ugyanis egy jó számítógép segítségével szinte bárki által készíthető, amelyet ingyenesen letölthető szerkesztőprogramok segítenek.
Élvezhet-e szerzői jogi védelmet egy deepfake AI videó?
Nyilvánvaló, hogy amennyiben a létrejövő deepfake AI videó nem hordoz egyéni, eredeti jelleget, akkor nem minősül műnek, tehát az legfeljebb többszörözésnek vagy plágiumnak minősülhet.
Az Szjt. alapján „összességében azt lehet mondani, hogy az egyéni, eredeti jelleg megállapíthatóságának minimálisan az a feltétele, hogy a mű ne legyen más mű szolgai másolása.”[1]
Beszélhetünk önálló, eredeti művekről és átdolgozás útján létrejött származékos művekről. Amikor a deepfake AI videóról beszélünk, amelyben egy eredeti videóból hozunk létre egy új videót, a két kategória közti különbség egy vékony mezsgyén dől el. Ilyenkor az elkülönítés szempontja az, hogy a létrejövő műben az eredeti műben szereplő lényeges elem felfedezhető-e, dominál-e vagy sem. Tehát amikor ugyan az egyik mű ihletet ad egy másik elkészítéséhez, azonban az ihletet adó tényezők a létrejövő műben már nem lényeges elemként jelennek meg, az új mű tehát kizárólag alkotójának saját szellemi termékeit, saját elemeit tartalmazza, akkor egy új szellemi tartalmú eredeti műről beszélünk.[2]
Valljuk be, hogy a deepfake AI videók ettől a legtávolabb állnak, mondhatni közelebb tehetnénk őket egy képzeletbeli skálán a szolgai másolat kategóriához. Átdolgozás esetén pedig az alapul fekvő szerzői mű módosítása által, az átdolgozás eredményeképpen az eredeti műtől eltérő egyéni, eredeti jellegzetességgel bíró mű jön létre.
Az SzJSzT 2003-ban az átdolgozás tárgyában egy olyan ügyben[3] hozott szakvéleményt, amely kísértetiesen hasonlít a deepfake AI kapcsán felmerülő problémákra. Történt ugyanis, hogy egy sörreklámban „A mátrix” filmekből ismert áramló zöld mező látható, a reklámfilm főhőse hasonlít „A mátrix” film főhősére és a filmhez hasonlóan lencse formájú napszemüveget és hosszú fekete bőrkabátot visel, valamint a reklám harcos jelenete feltűnően hasonlít „A mátrix” film üldözéses jelenetéhez. „Az eljáró tanács azt az egyhangú álláspontot alakította ki, hogy a reklámfilm egésze olyan módon tükrözi vissza az eredeti film jellegzetes alakjait, képi világát, drámai helyzeteit, a filmre jellemző gondolatkifejtés legjellemzőbb megoldásait, hogy aki látta a filmet, a reklámfilm megtekintésével semmi másra nem asszociálhat, mint a filmre magára. Tehát az átdolgozásnak azzal a szintjével állunk szemben, amelyet plágiumnak szokás nevezni.”[4]
A leírtak igazak a deepfake AI videókra is, mitöbb még erősebben érvényesül a lényegi elem átvétele, hiszen gyakorlatilag az eredetivel megegyező videóról beszélünk, csak más a szereplő, a karakter arca. Tehát deepfake videók tekintetében egyértelmű az átdolgozás ténye, amelynek eredménye viszont nem éri el a műnek minősítéshez szükséges egyéni, eredeti jelleget.
Szóba kerülhet még a paródia kategória is, ám az Szjt. kommentár alapján „a stílus önmagában nem védett, a stílusparódia nem átdolgozás.”[5]
Milyen szerzői jogokat sérthet egy deepfake AI videó?
Ugyan a deepfake AI videó nem élvezhet szerzői jogi védelmet, a készítéséhez használt eredeti videó szerzőjének másrészt a célszemélyről készült képek vagy videó szerzőjének jogai sérülnek, hiszen az említett művel jogellenes felhasználása is megvalósulhat egy deepfake videó elkészítése során.
A következőkben annak járok utána, hogy milyen szerzői részjogosultságokat sérthet egy deepfake AI videó a magyar szerzői jogi törvény alapján.
Nem kell messzire mennünk, rögtön a személyhez fűződő jogok között találunk egyet, az integritáshoz, tehát a mű egységéhez való jogot. Ezt a jogot teljes mértékben sérti a videó átalakítása, példának okáért a főszereplő megváltoztatása, emellett a deep learning folyamathoz adott esetben képkockáira szétszabdalt videó esetében is megáll e jog sérelme. Az integritáshoz való jog sérelme fakadhat vagyoni jogok sérelméből is, szoros kapcsolat áll fenn az átdolgozáshoz való joggal. Sérülhet a nyilvánosságra hozatal joga is, a név feltüntetéséhez való jogról nem is beszélve. Ez utóbbi az egyik oka, hogy olyan nehéz detektálni a hamis videókat, bár tudjuk, hogy írott művek esetén egy egyszerű idézés esetén is legtöbb esetben elmarad a szerző nevének feltüntetése.
A vagyoni típusú jogok közül fontos kiemelni az átdolgozáshoz való jogot. A deepfake AI videók ugyan nem tekinthetők származékos műnek, de legtöbbször szerzői jogi oltalom alá tartozó művek átdolgozása útján jönnek létre. Az átdolgozás pedig Szjt. értelmében a szerző engedélyéhez kötött cselekmény, amely felhasználási engedély úgy vélem az esetek 99%-ban nemhogy megadásra, de kérésre sem kerül.
A többszörözés joga már a deeplearning folyamatban sérül, a videók megosztásakor (mert persze a legtöbb esetben ez a lényeg, hogy mindenki lássa a „remekművet”) a nyilvánossághoz közvetítés joga is sérülhet.
A deepfake videókkal kapcsolatos szerzői jogsértésekkel kapcsolatban meg kell vizsgálni, hogy ezeknek elejét lehet-e venni úgy, hogy valamely kivétel vagy korlátozás alá soroljuk a videót, a szabad felhasználás körében ugyanis a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Szabad felhasználásról az Szjt. értelmében csak nyilvánosságra hozott művek esetén beszélhetünk, amely visszacsatol a mű nyilvánosságra hozatala személyhez fűződő jog sérelméhez. Nyilvánosságra nem hozott eredeti videó vagy a célszemélyről készült felvételek deepfake AI videóhoz való felhasználása tehát kizárja a szabad felhasználást és sérti az említett személyhez fűződő jogot.
Az idézés kategóriája az érintett anyagok mennyisége miatt nem releváns, ám meg kell említeni az átvételt, amely a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja. Átvétel viszont kizárólag akkor lehetséges a szerző engedélye nélkül, ha az iskolai oktatási célból, valamint tudományos kutatás céljából történik. A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható, ezt informatikai foglalkozás keretében elképzelhetőnek tartom pl. ha a foglalkozás kifejezetten deeplearning-ről, deepfake-ről szól, ám az így keletkezett mű felhasználása már engedélyköteles, így jogsértő a tanórán létrehozott deepfake videó feltöltése a netre vagy egyéb felhasználása. Emellett az oktatási célú felhasználás csakis akkor szabad felhasználás, ha az eset vonatkozásában megáll a háromlépcsős teszt, tehát a felhasználás nem sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, valamint megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. Ugyanezen feltételeknek kell megfelelnie a felhasználásnak, ha a magáncélú többszörözés mint szabad felhasználási esetkörre kívánunk hivatkozni. Ebben az esetben a deepfake AI videó csak saját otthoni szórakoztatás céljából készül, az nem kerül nyilvánosságra és készítése jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
A magyar szerzői jog által nem deklarált, ám az Infosoc. irányelv által a szabad felhasználás körébe sorolt eset a paródia, amely említésre méltó a vicces deepfake AI videók szempontjából.
Annak ellenére, hogy az Szjt-ben ez a kategória nem szerepel, az Szjt. kommentár kimondja, hogy „a paródia tartalmilag az átdolgozás alóli – de nevesített szabad felhasználásnak nem tekinthető – kivétel.”[6] „Az Szjt. kommentár alapján az új, kiegészítő vonásoknak egyéni és eredeti jelleget kell mutatniuk ahhoz, hogy paródia műről legyen szó, vagyis ahhoz, hogy az eredeti mű szerzőjétől a felhasználáshoz ne kelljen engedélyt kérni.”[7] Az SzJSzT a már említett Mátrixos sörreklám kapcsán megállapította, hogy „a parodizáló mű akkor egyéni, eredeti jellegű szerzői alkotás, ha benne egyrészt az eredeti mű elhalványul és főleg csak az egyéni stílusjegyek ismerhetők fel, másrészt ezekkel szemben lényeges új egyéni, eredeti vonások kerülnek túlsúlyba. Az eljáró tanács a reklámfilmben nem fedezett fel annyi új egyéni, eredeti vonást, hogy azt paródiának lehessen tekinteni.”[8] Ez a deepfake AI videókra méginkább igaznak bizonyul, tehát nem tekinthető paródiának.
Összfoglalva úgy tűnik szerzői jogi szempontból eléggé elbillen a mérleg a deepfake videók potenciálisan jogsértő mivolta felé, míg szerzői jogi védelmük kizárt. A folytatásban a deepfake AI videók elleni fellépésről, a szerzői jogi jogérvényesítésről és különböző kapcsolódó jogalkotási törekvésekről lesz szó.
[1] Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez. Szerkesztette: Gyertyánfy Péter (a továbbiakban: Szjt. Kommentár), Szjt. 1. §-ához
[2] Uo., Szjt. 29. §-ához
[3] SzJSzT 13/2003.
[4] Uo.
[5] Szjt. Kommentár, Szjt. 29. §-ához
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] SzJSzT 13/2003.