Műhelybeszélgetés a 20 éves Szjt.-ről

nov 26, 2019 by Dr. Mezei Péter in Magyar szerzői jog

Vagy 25 évesről? Illetve hány évet élhet még az 1999. évi LXXVI. törvény? És még sok, hasonló érdekes kérdés, annál is érdekesebb előadás hangzott el a november 25-ei szakmai rendezvényen a Magyar Ügyvédi Kamara dísztermében.

Először is álljon itt: nehézkes előkészületek után egy nagyon színvonalas rendezvénnyel ünnepelte számos szakmai szervezet (többek között az SZTNH és az MSZJF) az Szjt. 20. évfordulóját. (Ha nem is a hatálybalépésének a napján, de ez ebből a szempontból teljességgel jelentéktelen kérdés.)

A rendezvényt Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke nyitotta meg. A program keretében kiváló szerzői jogászok (és én) tartottak előadásokat a magyar szerzői jog múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Id. Ficsor Mihály néhány kerek évfordulóhoz kötve emlékezett meg a magyar szerzői jog érdem- és értékgazdag múltjáról: 135 éve született meg az első, 50 éve a harmadik, 20 éve a negyedik Szjt. Ugyancsak jubileumi évforduló 2019 abból a szempontból, hogy idén lenne 100 éves Bogsch Árpád, a nemzetközi szerzői jog talán legjelentősebb alakja. Ám ezen felül Ficsor Mihály – anekdoktákban gazdag stílusában – arra is kitért, mi várható 20 év múlva, pontosabban lesz-e még Szjt. ennyi idő múlva. A második előadást Faludi Gábor tartotta. Informatív, adatgazdag, gyakorlatorientált előadásában azt járta körbe, hogy milyen bírósági gyakorlat épült az Szjt. köré – és hogy ez valójában mit is jelent. Az előadás egészében nehezen reprodukálható, olyan tartalomgazdag volt, leírni is alig volt esély a sok ítélet/határozat-számot. Az egyik legfontosabb megállapítás szerint azonban, és ez érdemi összegzés lehet a prezentációról, az érdemi bírósági határozatok limitált száma azt igazolhatja, hogy az Szjt. alapjaiban kiállta az idők próbáját. A harmadik előadó Győri Erzsébet volt. Előadásában a képzőművészeti/vizuális művészeti ágazatokat érintő szerzői jogi szabályozást, annak kihívásait és nehézségeit szedte csokorba. Őt Tomori Pál követte, aki nyolc pontban szedte össze a szerzői és a szomszédos jogosultakat érintő hazai szabályozási környezetet. Végkövetkeztetésében leszögezte, hogy bár e két terület egymástól független, ám komoly – és szabályozási, gyakorlati szempontból is sikeres – átfedéseket mutat.

A kerekasztal beszélgetés tagjai. Fotó: Fodor Klaudia Franciska

Egy kis szünetet követően a program második részét Grad-Gyenge Anikó kezdte. Előadásában az Európai Unió által elvárt jogharmonizációs feladatokról, és ezek magyar megoldásairól beszélt. Személyes élményekben bővelkedő előadásában kiemelte a főbb sikereket és néhány apróbb sikertelenséget is e területen. Lábody Péter pedig a jogharmonizációs kötelezettségek legújabb csokráról, a szerzői jogi reformcsomagról, azon belül is a CDSM- és a SatCab-irányelvekből fakadó feladatokról tett említést. Megismerhettük belőle az IM és az SZTNH jogalkotási menetrendjét, de főleg azt, hogy milyen területeken várható, és nem várható érdemi törvénymódosítás. Végül jómagam zártam a sort egy kitekintéssel a nagyvilágból a magyar szerzői jogra váró kihívásokról, egyes nehézségekről, különösen amelyeket az internet, a platform-gazdaság, a nemzetközi kereskedelmi jog, avagy a világpolitika jelenthet e téren. E három előadást végül egy kerekasztal beszélgetés követte, ahol a fenti hét előadóhoz csatlakozott Gyertyánfy Péter és Kiss Zoltán is. Az esemény moderátora, Legeza Dénes kérdéseivel kezdődött a panelbeszélgetés, majd hamar átvették ennek a helyét az egymásnak szegezett kérdések. A programot végül Békés Gergely kérdése zárta: mit szeretnének a legjobban az egybegyűltek annak érdekében, hogy a magyar szerzői jog továbbra is erős maradjon. A közös jogkezelők szerepének megőrzése, a nyilvánosság és az oktatás fontossága, az érdekoldalak egymás iránti türelme mind-mind elhangzott itt.

Az eseményről készült hivatalos fotók közül – a fényképész és az SZTNH engedélyével – az alábbiakban megosztanék néhány „életképet”.