Cikkajánló #10.2: Digitális sampling a magyar és a német szerzői jogban
A sampling témakörével már több vonatkozásban is találkozhatott ezen a blogon a kedves olvasó, így sokaknak valószínűleg nem kelti fel egyből az érdeklődését. Cikkajánlóm aktualitását az adja, hogy az első tanulmányom a fenti címmel jelent meg két részletben az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle augusztusi és októberi számában [14. (124.) évfolyam, 4. és 5. szám].
A sampling kérdéskörével 2016-ban találkoztam először a Martin Luther Universität Halle-Wittenberg-en, ahol két félévet töltöttem Erasmus ösztöndíjasként. Az ottani szerzői jogi előadáson figyeltem fel egy érdekes esetre, a „Metall auf Metall ügyre”, ahol a jogvita tárgyát csupán egy két másodperces hangminta képezi már 2004 óta. Az eset érdekessége és aktualitása, valamint későbbi témavezetőm, Dr. Mezei Péter – a téma hazai kiemelkedő kutatója – hatására választottam szakdolgozatom tárgyának a samplinget. A német Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht, továbbiakban: BVerfG) „Metall auf Metall ügyben” hozott döntése[1] lett az alapja kutatásomnak. Ebben arra vállalkoztam, hogy a kérdéskört magyar és német szerzői jogi aspektusból is megvizsgálom. Munkámat újszerűsége és fontossága miatt az Új Nemzeti Kiválósági Program is támogatta, és a Szerzői Jogi Fórum Egyesület Apáthy István-díj pályázatán első helyen emelte ki.
Amikor idén nyáron az Európai Unió Bírósága (továbbiakban: EUB) kiadta a sampling további megítélését megpecsételő döntését[2] a fenti ügyben, az eset jelenlegi állásának megfelelően aktualizáltam a szakdolgozatomat, és két részes tanulmányt készítettem belőle.
Első részében a magyar és német releváns terminológiai elemek, a samplingelési eljárás lépései, rövid történeti (és technikai) fejlődésének ismertetését követően a magyar szerzői jogi szabályozás elemzésére koncentrálok. Bemutatom a zeneszerzőket, előadóművészeket és hangfelvétel-előállítókat megillető védelem alapjait, valamint néhány magyar vonatkozású esetet is példaként hozok. Arra keresem a választ, hogy zenei részletek ilyen jellegű felhasználásához szükség van-e minden esetben a szerzői és szomszédos jogi jogosultak előzetes engedélyére. Megvizsgálom, hogy lehetséges-e – és ha igen – milyen feltételekkel, hogy mások egy-két zenei részletet a szabad felhasználás körében a jogosultak előzetes engedélye, valamint díjfizetés nélkül felhasználjanak a saját műveikben.
A tanulmány második (és egyben terjedelmesebb) részében a német szerzői jog digitális samplinggel összefüggő specialitásai kerülnek a nagyítóm alá. A német szerzői jogi szabályozás elemzése során kitérek a német és magyar rendszer hasonlóságaira és különbségeire. A „Metall auf Metall-ügy” kapcsán – a tényállás rövid bemutatása után – részletesen elemzem a BverfG forradalminak mondható 2016-os döntését, amely után alapjogi színezetet kapott a kérdés megítélése. Foglalkozok Szpunar főtanácsnok indítványával[3], valamint az EUB előzetes döntéshozatali eljárásában tett megállapításaival is, amelyek uniós szinten meg fogják határozni a sampling jövőbeli megítélését.
Bibliográfiai adatok:
Paku Dorottya Irén: Digitális sampling a magyar és a német szerzői jogban – I. rész., Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2019. év 14. (124.) évfolyam, 4. szám, p. 74-108.
Paku Dorottya Irén: Digitális sampling a magyar és a német szerzői jogban – II. rész., Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2019. év 14. (124.) évfolyam, 5. szám, p. 98-131.
[1] BVerfG Urt. v. 31.05.2016 (1 BvR 1585/13) Itt elérhető:
[2] Az EUB döntését lásd itt: http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=216552&pageIndex=0&doclang=hu&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=4702352
[3] Case C-476/17 – Pelham GmbH, Moses Pelham, Martin Haas v. Ralf Hütter, Florian Schneider-Esleben, Opinion of AG Szpunar, ECLI:EU:C:2018:1002., lásd itt: http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=208881&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=4072271