A francia fogyasztóvédelmi egyesület, az UFC – QUE CHOISIR elérte, hogy a bíróság a STEAM nevű játékplatform általános szerződési feltételei közül többet érvénytelennek nyilvánítson, közöttük azt a rendelkezést, amely a platformról hozzáférhető számítógépes játékok eladását tiltotta. Lássuk a részleteket!

Az UFC – QUE CHOISIR még 2015. decemberében indított pert a STEAM platformot szolgáltató amerikai VALVE CORPORATION és annak európai leányvállalata ellen (a továbbiakban együtt: VALVE). Az ok: az egyesület úgy vélte, hogy az általános szerződési feltételek közül több is tisztességtelen, egyebek mellett a fent már idézett eladási jog korlátozására vonatkozó kitétel. Az elsőfokon eljáró párizsi Tribunal de Grande Instance 2019. szeptember 17-én kelt nem jogerős ítéletében helyt adott az UFC – QUE CHOISIR keresetének. Az ítélet így tudomásunk szerint az első olyan francia döntés, amely a digitális jogkimerülés kérdését tárgyalja. A döntésről az egyesület saját oldalán egy sajtóközleményt adott ki, míg a Next Impact nevű oldal az ítéletet teljes terjedelmében tette közzé. Más, általunk elérhető forrás hiányában az így szerzett információkról közlünk gyors elemzést.

A vitatott szerződéses rendelkezés a következő (a bejegyzés szerzőjének fordításában):

„Az Ön Felhasználói fiókja és az ehhez tartozó információk (pl. személyes adatok, számlázási információk, a Felhasználói fiók előzményadatai és az Előfizetés, stb.) szigorúan személyes jellegűek. Ezért Önnek nincsen joga harmadik félnek eladni vagy továbbszámlázni a Felhasználói fiókot, sem pedig azt harmadik félnek átruházni. Hasonlóképpen, Önnek nincsen joga eladni vagy továbbszámlázni az Előfizetés használati jogát, sem pedig azt átruházni, kivéve, ha a jelen Szerződés (ideértve az Előfizetési Feltételeket és a Felhasználási Szabályzatot) ezt kifejezetten megengedi, vagy VALVE külön engedélyt ad rá.”

Az UFC – QUE CHOISIR álláspontja szerint ez a rendelkezés érvénytelen, mivel megtiltja, hogy a felhasználók eladják vagy bármely más módon átruházzák a platformról hozzáférhető játékok használati jogát. Másként mondva, a szerződéses rendelkezés ellentétes a jogkimerülés elvével.

A VALVE két érvet – egy eljárásjogit és egy anyagi jogit – hoz fel saját álláspontja alátámasztására. Egyrészt arra hivatkozik, hogy a jogkimerülés kivételt képez a szerzői jog alól, ezért eljárásjogi szempontból keresetet erre nem lehet alapítani anyagi perképesség hiányában, csak bitorlási perben alperesként lehet rá hivatkozni. Másrészt pedig felveti, hogy a jogkimerülés csak a fizikai hordozókkal rendelkező művekre vonatkozik, a csak digitális formában hozzáférhetőekre nem. Továbbá kifejti, hogy a vitatott szerződéses rendelkezés a felhasználói fiók átruházására vonatkozik, amely több olyan szolgáltatást is magába foglal, amely a szerzői jog körén kívül esik.

A VALVE első érvét a bíróság a perben felhívott fogyasztóvédelmi szabályok alapján utasította el. Megjegyzendő, hogy nem fogyasztóvédelmi ügyben a szellemi tulajdonra szakosodott bírói kollégium álláspontja elképzelhető, hogy más lenne ennek az érvnek a kapcsán.

Másrészről pedig a bíróság megállapítja, az InfoSoc-irányelv és a Szoftver irányelv jogkimerülésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását, ez utóbbit lex specialisnak minősíti az InfoSoc-irányelvhez képest és kifejti, hogy ezek a fizikai hordozó nélküli, digitális művekre is alkalmazandóak. A francia CPI rendelkezései pedig az InfoSoc-irányelv fényében értelmezendőek, vagyis a tagállamok nem írhatnak elő az irányelvekben foglaltaktól eltérő jogkimerülést. Így aztán a CPI-ben szereplő „példány” kifejezésnek magában kell foglalnia a digitálisan elérhető játékszoftvert is.

A bíróság ezek tisztázását követően a vitatott szerződéses rendelkezést elemzi. Megállapítja, hogy ez két tilalmat fogalmaz meg: az első a felhasználási fiók (ebbe beleértve az előfizetést is) eladását, továbbszámlázását vagy átruházását tiltja, míg a második kifejezetten az előfizetésekre vonatkozik. Ez utóbbi kapcsán pedig nem talált olyan szerződéses rendelkezést, amely az átruházást lehetővé tenné.

Ezen kívül arra a következtetésre jut, hogy a STEAM platformon a felhasználó lényegében „megvette” a kérdéses játékot, hiszen az határozatlan időre lett a rendelkezésére bocsátva és egyszeri, előre meghatározott díjat fizetett érte a felhasználó. Érvelésének alátámasztására felhívja a UsedSoft ügyet is, és megállapítja, hogy a VALVE nem akadályozhatja meg a játék felhasználó által megvásárolt példányának újra eladását, akkor sem, ha a felhasználó ezt digitális formában szerezte meg.

A vitatott szerződéses rendelkezést tehát a bíróság semmisnek tekintette.

Említésre méltó érdekesség még, hogy a kereset elutasításának esetén az UFC – QUE CHOISIR kérte, hogy előzetes döntéshozatali eljárás keretében az eljáró elsőfokú bíróság forduljon az EUB-hoz a jogkimerülést illetően. Ez a kereseti kérelem viszont tárgytalanná vált, mivel a bíróság helyt adott az egyesület keresetének. Valószínű azonban, hogy erről az ügyről még hallani fogunk: az ítélet nem jogerős, és úgy tűnik, hogy a VALVE fellebbezni fog ellene, nincsen kizárva, hogy eljut vagy az EUB-ig vagy a francia Semmítőszékig.

[Hajdú Dóri annyira gyors volt, hogy még az IPKatet is megelőzte. Náluk az eset elemzése csak október 2-án jött ki. A Kluwer Copyright Blog pedig csak decemberre jött ki a cikkével.]