A MIE tavaszi iparjogvédelmi konferenciája – jelentés Zamárdiból
A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE) minden évben két kiemelkedő minőségű konferenciát szervez, egyet tavasszal és egyet ősszel. A tavaszi konferencia főként iparjogvédelmi fókuszú, míg az őszin szerzői jogi és iparjogvédelmi témák is szerepelnek. Idén a tavaszi konferencia május 9-10. között került megrendezésre Zamárdiban, amelyen számos érdekes téma, többek között a szerzői jog által is védett alkotások (pl. műalkotások) iparjogvédelmi oltalmazhatóságának kérdése is szerepelt. Az alábbiakban a konferencia – nem kimerítő jellegű – élménybeszámolója olvasható.
A konferencia első napjának első panelje az immáron második alkalommal megrendezett, lassan hagyománynak számító PhD szeminárium volt. A PhD szeminárium célja, hogy a szellemi tulajdonjog területén kutató doktorandák és doktoranduszok számára lehetővé váljon, hogy egy nagyobb szakmai közönség előtt is bemutassák kutatási eredményeiket, szakmailag sokrétű, építő kritikát kapva munkásságuk előmenetelét segítve.
A szemináriumot Beydogan Osman Bugra előadása nyitotta a munkavállalók általi találmányokkal kapcsolatos jogosultságok és a munkavállalóknak járó díjazás kérdéseinek uniós és tagállami szintű ismertetésével. Ezt követte Illyés Mártonnak a szellemi tulajdonjogoknak a platform-piacokon való védelmével kapcsolatos előadása, amely a szellemi tulajdonjogi szabályozás közgazdasági elemzését mutatta be a többoldalú piaci-platformok tekintetében. Szupera Blanka a gyógyszer szabadalmi eljárások tekintetében beszélt a leírásban megjelölt talámányok vizsgálatához szükséges szakismereti háttértudás szükségességéről a vizsgálók szempontjából. Végül Zavaczky Márk András a szellemi tulajdonjogi jogsértés okán indult perekben hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos kérdéskört mutatta be.
A szakmai program főelőadásait Ravadits Imrének a MIE szabadalmi alelnökének köszöntő beszéde nyitotta, amelyet Pomázi Gyulának, az SZTNH elnökének nyitóelőadása követett. A nyitóelőadás az innovációs folyamatok gazdasági jelentőségéről és a szellemi tulajdon védelmének az innováció ösztönzésében betöltött szerepéről szólt. Többek között bemutatásra került egy az SZTNH hivatali szerepének evolúciós célú fejlesztése, valamint újrapozicionálása, amely négy kulcsszó köré összpontosul, proaktív, hálózat alapú, digitális, zöld Hivatal. Az SZTNH-nak fontos szerepe van a kkv-k megerősítésében, amelyhez új stratégiai fókuszpontok kerültek meghatározásra, mint az építőipar, élelmiszeripar és kreatív ipar. Ezen területek megerősítésében szorosan együtt kívánnak működni az innovációs intézményrendszer többi szereplőjével is.
Kacsuk Zsófia a találmányok és használati minták egységének gyakorlati kérdéseit mutatta be előadásában, kezdve azzal a kérdéssel, hogy milyen jogpolitikai indokai voltak annak, hogy nem lehet egy szabadalmi bejelentésben végtelen számú találmány. Ezen ok főként az átláthatóság, valamint a költségek reális talajon való tartása, emellett azon közérdek, hogy a szabadalom által biztosított monopoljog ne legyen könnyen megszerezhető. Az előadó több gyakorlati példán keresztül mutatta be a hallgatóság számára a találmány csoportok bejelentésből adódó problémákat, valamint a hazai szabadalom bejelentési útmutató általa feltárt hiányosságait (pl. nincs kifejtve, hogy mi nem befolyásolja az egységet).
Farkas Szabolcs a mesterséges intelligencia (MI) szabadalmazási trendjeit mutatta be, kitérve többek között a szabadalmazhatósági feltételekre – ez többek között azért is érdekes kérdés, mert az Szt. főszabály szerint kizárja a számítógépi programok szabadalmazhatóságát – amelyek alapján az MI és a gépi tanulás akkor tekinthető szabadalmazható találmánynak, ha nem pusztán elvont koncepció és a műszaki hatás számítógéppel, számítógép-hálózattal vagy más programozható berendezéssel kerül megvalósításra. A szabadalmi ügyekben eljáró hatóságok közül az európai és az amerikai egyesült államokbeli hivatalok MI szabadalmazási gyakorlata került röviden ismertetésre. Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) kapcsán például az előadó kifejtette, hogy ma már sokkal megengedőbb, mint korábban, azonban a bejelentőknek továbbra is oda kell figyelniük az egyértelműségre, így például a leírásnál alkalmazott kifejezések szempontjából fontos figyelembe venni, hogy a mostanában divatos – pl.: neurális hálózat – kifejezések mögött sokszor nincs műszaki tartalom. Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalának (USPTO) a gyakorlata is változott az MI kapcsán – az MI nem pusztán előre meghatározott számítógépi algoritmus, hanem ennél jóval több, így túlmutat a szellemi folyamatokon és az elvont ötleteken. Végezetül pedig statisztikai adatok alapján került szemléltetésre az MI vonatkozású szabadalmak jelentősége, Magyarországon ezek alapján még nem terjedt el az MI alapú szabadalmak hazai bejelentése, tekintettel arra, hogy jelenleg az MI-nak fenntartott G06N osztályjelzet alapján jelenleg 6 bejelentés van, mely a 340.000 MI-al kapcsolatos találmányhoz képest elenyésző.
A nap zárásaként egy rendkívül izgalmas kerekasztal beszélgetést lehetett meghallgatni a munkaviszonyban vagy ahhoz kötődően létrejött szellemi alkotások, különösen a műszaki alkotások és szerzői művek díjazásának és besorolásának neuralgikus pontjairól, mely beszélgetésen megállapításra került, hogy a megfelelő díjazás egyik legkritikusabb pontja az, hogy jelenleg nincsenek olyan szakértők, akik való piaci értéket tudnának megállapítani a szellemi alkotások tekintetében.
A konferencia második napjának első előadását Karsay Enikő tartotta aki a védjegyek világában megjelenő műalkotásokról beszélt, az előadásban előkerültek a már lejárt védelmi idejű műalkotások kapcsán bejelentett védjegyek, és a védjegyek alapján készült műalkotások. Az előadó példa gyanánt részletesen kifejtette Nadia Plesner és Louis Vuitton közötti peres eljárást, amelyben a divatcég annak okán perelte be a művészt, hogy az egy általa tervezett pólón a cég logóját (védjegyét) tartalmazó táska szerepelt, ebben az esetben a védjegy használata megtiltásra került a művész számára, azonban a következő alkalommal, amikor Nadia Plesner egy másik művében ismételten felhasználta a divatcég védjegyét, már sikeresen hivatkozott a művészi és véleménynyilvánítás szabadságára.
Az előadást követően egy kerekasztal beszélgetés járta körbe a gyártási és raktározási kivételt bevezetésével a generikus gyógyszergyártók érdekeit szolgáló, a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló 469/2009/EK rendeletet módosító SPC Waiver-t. Szintén a gyógyszertermékek szabadalma kapcsán tartott előadás Tálas József a kereskedelmi tevékenységek megítélése a szabadalmi jogban címmel. Előadásában azon dilemmát tárta fel, mikor egy generikus gyógyszergyártó a szabadalom lejárta előtt egy hónappal jelentős mennyiséget legyárt a gyógyszerből, az orvoslátogatók elkezdik promotálni ezen terméket és pár nappal a szabadalom lejárta előtt promóciós céllal be is kerül a patikába a termék azzal, hogy csak a szabadalom lejárta után értékesíthető. A téma vitaindító voltából következően egy igazán magas színvonalú eszmecsere bontakozott ki a konferencián résztvevő originális és generikus gyógyszergyártók képviselői között.
A konferencia záró előadását Jókúti András tartotta, aki egy helyzetképet mutatott be a Brexitnek a szellemi tulajdonjogot érintő dilemmáiról, kitérve a no deal és withdrawal agreement elfogadása esetén lehetséges forgatókönyvekre. Az előadás első konklúziójaként rögzítésre került, hogy szellemi tulajdonjogi szempontból tulajdonképpen nincs nagy különbség a no deal és a deal között, tekintettel arra, hogy a UK hasonló szabályokat szeretne bevezetni mint a withdrawal agreement-ben foglaltak. Azonban szerzői jogi szempontból több olyan pont is van, amely csak a withdrawal agreement esetén működhet, így például no deal esetén:
- nem lesz alkalmazható a hordozhatósági rendelet, azaz UK-ben tartalomszolgáltatásra előfizető személyek nem férhetnek majd hozzá a szolgáltatáshoz az EU-ban, ugyan így az EU-ban előfizetők pedig a UK-ben nem férhetnek hozzá a tartalomhoz (jelen bejegyzés írójának tapasztalata alapján ez pl. a Netflixnél nem lesz probléma, de az HBO GO esetében annál inkább),
- a UK beli kulturális örökségvédelmi intézmények nem hivatkozhatnak majd az árva művek felhasználása kapcsán az árva mű irányelv által megteremtett kölcsönös elismerési rendszerre.
Összességében megállapítható, hogy idén tavasszal is egy igazán kellemes, számos aktuális témát felsorakoztató két napot tölthettek el a szellemi tulajdonjog iránt elkötelezett személyek a MIE konferencia által.