Ismét érkezett néhány új hír a hónap során, amely a szabadkereskedelem és IP sorozatunkba illik. Érdekes, hogy a fejlemények majdnem egészében Kínához köthetők. (Nekem pedig szerencsém volt 11 napot ebben az országban tölteni márciusban.)

Rögtön ugye itt van az Egyesült Államok és Kína „kereskedelmi háborúja”, amelynek részeként – az eredeti tervek szerint – a feleknek márciusban dűlőre kellene jutniuk a jövőbeli együttműködés részleteiről. Április 1-től ugyanis az USA élesíteni kívánja a védővámok rendszerét. (E vonatkozásban lásd a New York Times cikkét itt.) Az is jól látható, hogy a vita elhúzódása mindkét félnek árt. Az adatok azonban beszédesek. A legnagyobb nyertesei az amerikai-kínai csörtének Brazília és Oroszország, ugyanis e két ország kereskedelmi forgalma megugrott Kínával. (Végső soron tehát Kína nem is járt olyan rosszul.)

Hogy a kereskedelmi háborúnak vannak érdemi eredményei is, azt ugyanakkor jól tükrözi, hogy 2019. március 15-én a Kínai Népi Gyűlés elfogadta a külföldi beruházások védelméről szóló új törvényt, amelynek célja, hogy a nagyobb biztonságot teremtsen a külföldi cégek számára kínai beruházásaik, különösen szellemi tulajdonuk védelme kapcsán. Ennek keretében a jogdíjak szabadon átutalhatók kínai vagy külföldi bankszámlákra (21. cikk), a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén szigorú jogérvényesítés indokolt (22. cikk, 1. bekezdés), a beruházókat nem kötelezhetik a közigazgatási szervek a technológia-transzferre (22. cikk, 2. bekezdés), valamint a kínai piac további nyitásaként a jogalkotó csökkenti a külföldi beruházások tilalmát rögzítő „negatív lista” tételeit (4. cikk). A jogszabály – a kapcsolódó rendeletek elfogadására is időt hagyva – 2020. január 1-én lép majd hatályba. (A törvény vázlatos elemzését lásd itt.) Bár a kínai sajtó igyekszik a fejleményeket Kína nyitott gazdaság-politikájának mintapéldájaként beállítani, nem lehet letagadni, hogy a változtatások nyugati (elsősorban amerikai, de Európai Uniós) nyomásra születtek. (Az európai nyomás most épp egy új uniós jelentésben is testet öltött, ami az EU területére áramló külföldi tőke vonatkozásában ír elő szigorú körülményeket. A kínai sajtó jelezte is, hogy mi másról szólna a jelentés, mint Kína visszaszorításáról.) Az amerikai sajtóvisszhang szerint persze a kínai jogalkotás messze nem tekinthető elegendőnek.

Kína megfélemlíteni sem hagyja magát: a legújabb hírek szerint a Huawei – nyilvánvalóan kormányzati egyetértéssel – perelni fogja az Egyesült Államokat a cég kereskedelmi érdekeit sértő intézkedései (a Huawei készülékek tiltólistára tétele) miatt. Illetve – és ez a kínai utam talán legérdekesebb olvasmánya volt – a Kínai Népköztársaság Államtanácsának Információs Hivatala egy emberi jogi jelentést tett közzé… (hatásszünet!) az Egyesült Államokról. A China Daily folyóiratban is közel 4 oldalt kitevő (China Daily, 2019. március 15., p. 8-11.) jelentés nyilvános adatokra és elemzőmunkára hagyatkozva ismerteti, hogy az Egyesült Államokban milyen súlyos visszaélések tapasztalhatók az emberi jogok védelme terén.

Mindezek tükrében izgalmas április elé nézhetünk. A jelek szerint Hszi Csin-ping és Donald Trump április végén találkoznak majd, hogy kézjegyükkel lássák el a megállapodást. Hogy ez valóban így is lesz-e, csak a feleken múlik.