2018. november 22-23. között került megrendezésre a lillafüredi kastélyszállóban a MIE  Szellemi tulajdoni konferenciája, amin volt szerencsém a „PhD szeminárium, műhelybeszélgetések” szekcióban előadni a disszertációm aktuális állásának kutatási eredményeit. Emellett pedig számos izgalmas előadást hallgathattam. Ezekből szemezgetek röviden a beszámolómban.

A hagyományteremtőnek szánt PhD szemináriumot Dr. Legeza Dénes nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a szekció célja a szellemi tulajdon iránt érdeklődő, azt kutató hallgatók számára lehetővé tegyék, hogy a szakma művelői előtt is megmérettessenek kutatásaik előadásával. A műhelybeszélgetések során nyolc előadó foglalta össze 10-10 percben kutatási eredményeit.  Beydogan Osman Bugra a kreativitás szellemi tulajdonban betöltött szerepéről, Dr. Gubicz Flóra Anna a linkelésről és a Renckhoff-ügy tanulságairól beszélt. Dr. György Ádám a funkcionalitás kérdését vizsgálta az EUB friss esetjogában. Jómagam a többszörözés jogának alakulásáról beszéltem online műfelhasználások esetében. Dr. Hohmann Balázs az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazhatóságának lehetőségeit feszegette, Dr. Sándor Eszter Anita pedig a Marrákesi Szerződéssel kapcsolatban fejtette ki álláspontját. A panelt Weninger Sándor zárta a vizualitás és helymarketing szerzői jogi kapcsolódási pontjait boncolgató előadásával.

A november 22-i programot Dr. Lukácsi Péter nyitotta meg, majd Dr. Łuszcz Viktor, az SZTNH elnöke beszélt a „A tettek mezeje – lépések a stratégiai célok megvalósulása irányában” című előadásában az SZTNH előtt álló kihívásokról. A teljesség igénye nélkül szó esett a bejelentések eljárásrendjének ésszerűsítéséről, illetve annak szükségszerűségeiről, a hasznosító vállalkozások és spin-off vállalkozások fogalmának újradefiniálásáról, az oktatás és kommunikáció fejlesztésének, a jogtudatosság növelésének szükségességéről. Tanácsos lenne tanfolyamokat, tematikus konferenciákat, hibrid workshop-okat szervezni az innovációba fektető vállalkozások döntéshozói számára. hiszen ők azok, akik döntenek a források elhelyezéséről. E problémakör kapcsán kulcsszerepe van a közgazdászoknak, akik a törekvések potenciális célközönsége lehetnek.

A konferencia első szakmai napjának további részében Dr. Szakács Eszter és Dr. Török Ferenc az Egységes Szabadalmi Bíróság kihívásairól tartott előadást, külön is kitérve az AB általi értékelésére. Dr. Jókúti András, Dr. Gonda Imre és Dr. Sóvári Miklós a folyamatban lévő védjegyreformról beszélt.

Dr. Lábody Péter az európai uniós szerzői jogi reformról fejtette ki véleményét. Szót ejtett a Műhold-irányelv mai kor követelményeihez való igazításának uniós törekvéseiről, a Marrákesi Szerződés átültetéséről, a Hordozhatósági-rendeletről, illetve a készülőben lévő DSM-tervezetről. Ez utóbbi tekintetében külön is kitért a kivételek és korlátozások újragondolásának szükségességére, az engedélyezési gyakorlat fejlesztésére, a tartalmak szélesebb körben való hozzáférhetővé tételének problémáira. Kiemelte a máris sokat vitatott 11. és 13. cikkeket és azok törekvéseit arra, hogy egyrészt a sajtókiadványok kiadói részére is állapítsanak meg szomszédos jogi jogokat, másrészt pedig, hogy a közvetítő szolgáltatók legyenek-e közvetlenül felelőssé tehetők a rajtuk keresztül megosztott tartalmakért. Az előttünk álló szerzői jogi reformoknak olyan kérdésekkel is foglalkozniuk kell, mint az adatbányászat (Text and Data Mining) és a sportesemények szervezői.

Az első nap szó esett még az üzleti titok védelméről szóló törvényről (Dr. Gubicz Flóra). A konferencia második napján Csonka Vivien az európai adatgazdaság és a szellemi tulajdonvédelem és a versenyjog együttéléséről beszélt a Big Data kapcsán. Trojkáné Amberger Teréz az EU geo-blocking rendeletének versenyjogi aspektusait tárta fel. Dr. Pethő Árpád a gyógyászati indikációs találmányok kielégítő feltárásáról osztotta meg gondolatait, majd a kávészünetet követő maratoni blokkban Dr. Sipos Péter, Dr. Kereszty Marcell és Dr. Mező Barnabás az elmúlt egy év legfontosabb védjegyjogi tárgyú döntéseiből szemezgetett. Az utolsó szekciót Dr. Munkácsi Péter kezdte a Marrákesi Szerződés elemzésével, majd Dr. György András és Dr. Osztopáni Krisztián a szellemi tulajdonvédelem és a GDPR adatvédelmi rendelet együttéléséről értekezett. Végül Dr. György Ádám és Dr. Baksay-Nagy György az EU formatervezési mintaoltalmi rendszerének területén várható reformról beszéltek.

A konferencián való részvétel lehetőségének biztosításáért hálás köszönet illeti a szervezőket és a támogatókat egyaránt!