III. Copy21 Blogshop: élménybeszámoló
Immáron harmadízben került megszervezésre a Copy21 Blogshop. Ezúttal is kiváló Pázmányos szervezéssel, illetve ugyancsak kiváló BME-s vendéglátással a divat és szerzői jog (és iparjogvédelem) kapcsolatáról, illetve más aktuális szerzői jogi kérdésekről blogshopoltunk.
Az idei évben is speciális nyitó panellel készültünk. Tavaly a fájlcserélés volt a fő témánk, idén a divat. Rengeteget olvastam e vonatkozásban jogesetekről, és mindig érdekelt, mit gondolnak mások e területről. Ennek megfelelően sikerült egy alaposan felturbózott panelt összeállítanunk.
A nyitóelőadást Póka Júlia ügyvéd tartotta, aki érdemben a divat és szerzői jog viszonyának objektív és változó akadályairól („rések a szerzői jog pajzsán”) beszélt az egybegyűlteknek. Ilyen objektív akadály a funkcionalitás kérdése, illetve a trendkövetés és ötletátvétel gyakorlata. Változó tényező, mindenképp akadály a fejlődés előtt a tőke és vásárlóerő hiánya, az érdekképviselet gyakorlatilag teljes hiánya, illetve a jogtudat és jogismeret rendkívül alacsony szintje. Két volt szegedi hallgatóm, a Divatjog blog szerkesztői, Kovács Gertrúd és Tary Katalin a kreativitás divatjogon belüli határairól, a személyiségi jogi védelemről, védjegyjogi és szerzői jogi, ám alapvetően külföldi tapasztalatokról számolt be. Daszkalovics Katalin ügyvédnő kételyeinek adott hangot, szükséges-e egyáltalán a divatnak erős szerzői jogi védelmet adni, mivel a személyes tapasztalata szerint a már fentebb is említett ötletátvétel gyakorlata az iparági fejlődés fontos eleme. Másrészt említést tett a legújabb jogérvényesítési trendekről, így különösen arról, hogy a blockchain technológia segíthet-e a luxustermékek jogszerű értékesítésében. Bloggerünk, Kaskovits Melinda ügyvédjelölt a divat és 3D-s nyomtatás kérdéseit tárgyalta, így a jogvédelem fennálltáról és a 3D nyomtatás mindennapi gyakorlatáról beszélt nekünk. Ujvári Petra ügyvédjelölt, Daszkalovics ügyvédnő előadására is mintegy reflektálva felvázolta, milyen lehetőségek nyílnak a divat szellemi tulajdon útján történő védelmére. Meglátása szerint az uniós (közösségi) formatervezési mintaoltalom (annak nyilvántartásba vételt nem igénylő és igénylő esetköre egyaránt) szolgálhat irányadó eszközként e téren. Végül Legeza Dénes, az SZTNH alkalmazottja érdekes, sőt különösen vicces történeti példákat hozott a divat és szerzői jog világából. (Ezek közül egyről már mi is említést tettünk, de Dénes előadásában ez sokkal érdekesebb volt.)
Az ebédszünetet követő második panelben vegyes prezentációk következtek. Sándor Eszter a Marrákesi Szerződést ismertette, annak uniós és magyar következményeivel. Jó hír, hogy az Egyezményt az uniós jogba átültető jogszabályok magyar implementációját a jogalkotó a kapcsolódó T/1357-es törvényjavaslat 2018. október 2-ai elfogadásával megvalósította. A helyszínen elhangzott információk szerint az Szjt.-t módosító törvény kihirdetésére 2018. október 11-ig sor kerül majd. Gubicz Flóra Anna a Renkchoff ügyet elemezte, különösen annak a linkelés gyakorlatával kapcsolatos meglátásaira fókuszálva. Ujhelyi Dávid az e blogon már „elmesélt” Lego v. Lepin jogvitát mesélte tovább nekünk színesen, a Lego történeti fejlődését is elénk tárva. Jómagam, a panelben negyedikként, a Fahmy v. Jay-Z ügyet ismertettem, amely a samplingelés területének legújabb, amerikai döntése. Az ítélet megerősítette, hogy a személyhez fűződő jogokat zeneművek/hangfelvételek esetén nem védi az amerikai szövetségi szerzői jogi törvény. Végül Harkai István bloggerünk, készülő PhD-jából a többszörözési jog és a nyilvánossághoz közvetítési jog online térben történő részleges összeolvadására vonatkozó nézeteit osztotta meg az egybegyűltekkel (pontosabban a végéig kitartókkal).
Köszönjük még egyszer az esemény szervezésében szerepet vállalóknak (Grad-Gyenge Anikó, Legeza Dénes, Pogácsás Anett és Rozgonyi Krisztina). Jövőre pedig, talán nem nagy titkot elárulva, a magyar Szjt. 20. évfordulóját helyezzük majd a blogshop kereszttüzébe.