A háromdimenziós nyomtatás egy mindössze kb 30 éve létező, ám napjaink egyik legjelentősebb innovatív technológiája így nem csoda, hogy a divatvilágban is teret hódít magának. Cikkem a 3D nyomtatott divatcikkek szerzői jogi oltalmazhatóságának kérdéskörét járja körbe.

Mi is az a 3D nyomtatás?

Dióhéjban arról van szó, hogy digitális terveket valósíthatunk meg egy speciális eszköz segítségével, amely több ezer réteget egymásra „nyomtatva” realizálja három dimenzióban a rendszerbe táplált elképzelést. Sokféle anyaggal képes dolgozni, legyen az műanyag, fém vagy fa. Az egész procedúra alapja tehát egy számítógépes dizájn-fájl, az úgynevezett „Computer Aided Design file” (röviden: „CAD fájl”), amely egy 3D-s modellező programmal vagy speciális 3D-s szkenner segítségével készül, és a nyomtatónak szóló instrukciókat tartalmazza a rétegek pontos elhelyezkedéséről és jellemzőiről.

3D nyomtatás a divat világában

A 3D nyomtatás adta végtelen lehetőségek a divatipart is megihlették, különböző alapanyagokból készülnek ruhák, ékszerek, kiegészítők. Már létezik olyan kollekció is, amely a mindennapokban, utcán hordható ruhákból áll, Danit Peleg divattervező munkája. A 3D nyomtatás a hagyományos gyártási folyamatokhoz képest kevesebb anyag használatát teszi lehetővé a nyomtatás során (pl. bőrt és textilt egyelőre nem). Emiatt leginkább a kiegészítőgyártásban éli most aranykorát; ékszerek, órák, cipők, szemüvegkeretek készülnek. A tendencia jelenleg a hibrid technológia alkalmazása, tehát a meglévő gyártási folyamatok kiegészítése 3D nyomtatott elemekkel.

A szerzői jogi oltalom tárgya 3D nyomtatott divatcikkek esetében

Alaptézisünk, hogy szerzői jogi védelemben csak az a mű részesülhet, amely egyéni, eredeti jelleget hordoz.

Azért fontos az elején tisztázni, hogy mely divatcikkek élveznek alapvetően szerzői jogi védelmet, mert a 3D nyomtatás szerzői jogi vonatkozásainál is ugyanezek az elvek lesznek irányadóak.

Amerikában létezik az ún.„elválaszthatósági teszt” amely véleményem szerint hazánkban is értelmezhető. Ennek lényege, hogy el kell választani egymástól a használati tárgy jelleget (amely nem áll szerzői jogi oltalom alatt) és a művészi, egyéni eredeti jelleget (amely oltalmat érdemel).

Egy amerikai jogeset (Kieselstein-Cord v. Accessoriesby Pearl ügy) példázza az „elválaszthatósági tesztet”. A bíróságnak az ügyben egy övcsatról kellett eldöntenie, hogy élvez-e szerzői jogi védelmet.

Egyrészt az övcsat egy használati tárgy – összefogja az öv elejét és végét, hogy az ne essen le és össze tudja tartani a ruhát. A bíróság megállapította, hogy az övcsatnak vannak művészi kialakítású elemei, amelyek elkülöníthetők a tárgy felépítésének vizsgálatakor.

A bíróság ezen művészi értékű elemek szerzői jogi oltalmazandóságát mondta ki, ám hangsúlyozni kell, hogy kizárólag ezen elemekét. Azzal érvelt, hogy a művészeti jellege elsődleges volt funkciójához képest, hiszen az emberek díszként hordták ezt magukon.

A hétköznapokban hordható 3D nyomtatott ruhakollekció  Forrás: https://danitpeleg.com

Dióhéjban összefoglalva, a szerzői jogi védelem attól függ, hogy tisztán használati tárgy jelleget ölt-e a ruha vagy kiegészítő, vagy esztétikai funkciója van, egyéni eredeti jelleget hordoz-e. Alapvetően úgy gondolom, hogy az ékszerek vonatkozásában ez utóbbi merülhet csak fel, míg a ruhaneműk és kiegészítők esetében árnyaltabb a kép.

A 3D nyomtatás szerzői jogi oltalmazhatósága

A 3D nyomtatásnak két fő eleme van: a CAD fájl és az ez alapján kinyomtatott, létrejövő fizikai tárgy. Mindkét elem vizsgálata szükséges ahhoz, hogy megállapíthassuk a 3D nyomtatás szerzői jogi kereteit.

• A CAD fájl szerzői jogi védelme

Védelmet élvezhet, de nem automatikusan kap minden CAD fájl védelmet csak azért, mert egy fizikai tárgy megvalósítására ad lehetőséget. A szerzői jog nem véd ötleteket, kizárólag az ötletek megvalósulási formáit védi.

HASZNÁLATI TÁRGY:

Szkenneléssel létrehozott CAD fájl: Precíz lézerszkennerek segítségével részletes virtuális modellek készíthetők fizikai tárgyakról. Ezek a fájlok lehetővé teszik a fizikai tárgyak digitális formában való hordozhatóságát és többszörözését. Ezek a szkennelések az egyéni eredeti jelleg hiánya miatt nem állnak szerzői jogi oltalom alatt.

CAD fájl létrehozása számítógépes programmal: A tárgy ebben az esetben először digitálisan jön létre. Maga a tárgy a használati tárgy jelleg miatt nem élvez szerzői jogi oltalmat, még akkor sem ha a CAD fájl védett. A CAD fájl védelmének megállapításakor el kell különíteni a használati és egyéni eredeti jellegű részeit magának a fájlnak. Ilyen elkülönítés lehet például, ha létezik egy technikai információkat tartalmazó rész (forma, méret, összefüggések) – ez nem bír egyéni eredeti jelleggel, valamint egy kép, ami kontextusba helyezi magát a használati tárgyat. Ez a kép élvezhet szerzői jogi védelmet.

Amennyiben a fájl egy része szerzői jogi védelmet élvez, ennek a fájlnak az engedély nélküli lemásolása szerzői jogi jogsértést okoz.

Amennyiben használati tárgyat jelenít meg a védelmet élvező CAD fájl nem jelenti azt, hogy az ez alapján 3D nyomatott tárgy védelmet fog élvezni hiszen ne felejtsük el tisztán használati jellegű tárgyról van szó.

KREATÍV TÁRGY:

Kreatív tárgy szkennelése: Ugyanúgy ahogy a használati tárgyak szkennelése, a kreatív tárgyak szkennelése sem keletkeztet szerzői jogi védelmet, hiszen ezek gyakorlatilag már létező védett tárgyak másolatai. Ebből két dolog következik:

1. Ha bárki beszkenneli a védett tárgyat, ahhoz a tárgy szerzőjének engedélye szükséges

2. A szkennelő nem szerez szerzői jogokat a szkennelt fájlon, mivel az többszörözéssel készült, így annak a joga is az eredeti tárgy szerzőjét illeti meg.

Amennyiben tehát harmadik személy szeretné a fájlt lemásolni, terjeszteni, az eredeti tárgy szerzőjének engedélyét kell beszereznie.

Számítógépes programmal létrehozott CAD fájl: Ha egy kreatív tárgy fizikai megalkotása céljából készül el a CAD fájl, akkor a fájl szerzői jogi védelmet élvez. A tárgy többszörözéséhez, terjesztéséhez a fájl jogosultjának engedélye szükséges, mivel az gyakorlatilag a fájl többszörözött változata.

• A kinyomtatott, fizikai tárgy szerzői jogi védelme

A kinyomtatott tárgy önmagában nem élvez szerzői jogi védelmet, hiszen csak a CAD fájl fizikai megvalósítása, gyakorlatilag többszörözése.

Nem az rendelkezik a szerzői jogokkal, aki kinyomtatja, hanem aki a CAD fájl szerzője.

Ha tehát valaki a 3D nyomtatott tárgyat terjeszteni szeretné, a CAD fájl szerzőjétől kell engedélyt kérnie. Amennyiben a CAD fájl szkenneléssel készült, akkor pedig az eredeti tárgy szerzőjének engedélye szükséges.

Előfordulhat olyan eset, amikor az oltalom alatt álló 3D nyomtatott fizikai tárgyat „visszaszkenneli” valaki. Ez a cselekmény ugyancsak többszörözésnek minősül, így a nyomtatott tárgyhoz tartozó CAD fájl szerzőjének hozzájárulása elengedhetetlen.

Értelmezhető-e az átdolgozás 3D nyomtatás esetén? Természetesen igen, sőt kétféle képpen is; vagy a CAD fájlon hajt végre valaki módosítást, vagy a már kinyomtatott tárgyat fizikai szinten változtatja meg. Mindkét esetben fennállhat az oltalom az Szjt. 4. § (2) bek. alapján, amennyiben az átdolgozás után létrejövő mű egyéni, eredeti jellege megállapítható.

CAD fájlok terjesztése, felhasználása, 3D nyomtatás otthon

A 3D nyomtatás gyors előretörésével megváltoztathatja a jelenleg működő piacot, fogyasztói szokásokat, mindennapjainkat. A 3D-s nyomtatók ára csökken, így a magánszemélyek körében is egyre elérhetőbbek.

Ugyanúgy ahogy az mp3 formátumú zenék esetében, 3D nyomtatásnál is felmerült a fizikai tárgyak és a fájlok terjesztésére alkalmas internetes platformok létrehozásának szükségessége. A 3D nyomtatott tárgyak területén meglévő piaci rést gyorsan betömték olyan internetes szolgáltatók, mint a Shapeways, amely megfelelő platformot biztosít a CAD fájlok feltöltéséhez és a termékek piacra dobásához. A weboldalon kategóriánként kereshetünk, majd a kért termék alkotó által beküldött CAD fájljának felhasználásával kinyomtatják az árut („print-on-demand szolgáltatás”) és azt kézbesítik a vásárlónak. Így rövid idő alatt hozzájuthatunk dizájnerek által tervezett egyedi ékszerekhez, egyéb divatcikkekhez.

A másik fő menüpont alatt arra buzdítják az alkotókat, hogy elképzeléseiket alakítsák át CAD-formátumúvá, küldjék be, a Shapeways pedig segít a termékek piacra léptetésében. A print-on-demand szolgáltatással a már említett divattervező, Danit Peleg weboldalán is találkozhatunk, ahol az általa megálmodott 3D nyomtatással készülő dzseki online személyre szabható és megrendelhető házhoz szállítással.

A Shapeways rendszerében magukat a dizájn-fájlokat nem értékesítik. Természetesen igény erre is van, hiszen akik rendelkeznek 3D-s nyomtatóval, azokat csak a nyomtatható fájlok érdeklik, életre hívni otthon szeretnék a tárgyakat. Az ezzel foglalkozó egyik legismertebb internetes szolgáltató a Thingiverse nevet viseli, amelynek oldalára az alkotók feltölthetik fájljaikat, majd a felhasználók azokat letölthetik és kinyomtathatják. Az egyes tárgyakhoz tartozó leírás tartalmazza többek között a kompatibilis nyomtatóeszközök típusát is.

Az oldalon hozzá lehet jutni szabadon felhasználható fájlokhoz is, így magam is kipróbáltam és letöltöttem egy CC licenszes fájlt, amely egy anyagdarabhoz hasonlító tárgy kinyomtatását teszi lehetővé. Legnagyobb meglepetésemre a Windows-os számítógépeken van egy gyárilag telepített program, amely képes megnyitni az ilyen fájlokat sőt, lehetővé teszi hogy szerkesszük őket. Mitöbb, az elkészült figurát ki is lehet nyomtatni amennyiben van a géphez csatlakoztatva 3D nyomtató, de akkor sincs baj ha nincs otthon még ilyen készülékünk, hiszen a program által kalkulált áron akár meg is rendelhetjük a tárgyat.