A sokunk szívéhez közel álló LEGO játékok beszerzése nem olcsó mulatság, erre a problémára kínált megoldást a LEPIN társaság is, amely töredék áron – és nyilván teljesen jogellenesen – forgalmazott és forgalmaz most is az eredetihez megszólalásig hasonlító készleteket. Évekig tartó tűrés után végül a dán játékgyártó türelme is elfogyott, és pert indított kínai versenytársa ellen – sikerrel.

forrás: mypatentprints.com

A LEGO egymásba illeszthető kockáit eredetileg szabadalmi oltalom védte, ám ezek közül az utolsó is megszűnt 1989-ben. Azóta a társaságnak alapvetően két jogi eszköze van a saját arculatának és termékeinek védelmére: egyrészről a védjegyjog, másrészről pedig – a saját alkotások és a licencelt tartalmak útján – a szerzői jogi védelem.

A dánok egyeduralmát ettől függetlenül számos más játékgyártó igyekezett megtörni, így pl. az Egyesült Államokban a Tyco Super Bloks próbálkozott trónfosztással, de naphosszat lehetne sorolni a hasonló koncepción alapuló, de előbb-utóbb háttérbe szoruló vállalakozásokat (pl. Loc Blocs vagy a magyarul vicces nevű Tente).

Akkora mélyütés viszont valószínűleg soha nem érte a LEGO-t, amit a LEPIN-nek sikerült bevinnie az elmúlt években. Az alapvetően kínai érdekeltségű gyártó az olcsó munkaerő és az Aliexpress-szel az élén szárnyaló online kereskedelem hátán feltehetően rendkívül jövedelmező üzletté fejlesztette a LEGO készleteinek szisztematikus és – valljuk be, egészen pofátlan – „utángyártását”.

Egy ikonikus, eredeti LEGO készlet. Forrás: lego.wikia.com

Érdekes módon a LEGO éveken keresztül szemet hunyt az egyre növekvő mértékű védjegyjogi és szerzői jogi jogsértések felett, ám 2016-ban végül felvette a kesztyűt, és Kínában polgári peres eljárást indított a LEPIN ellen.

A felperes – vagyis a LEGO – részben védjegyjogi, részben pedig szerzői jogi alapokon kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest – vagyis a LEPIN-t – a jogsértés abbahagyására, tiltsa el alperest a felperes nevéhez hasonló LEPIN és Lei Ping nevek, illetve a felperes védjegyeihez hasonló „Ningjag” (NinjaGo), „Chimo” (Chima) és „NexuKnights” (Nexo Knights) megjelölések használatától,  tiltsa el alperest a fogyasztók megtévesztő tájékoztatásától, kötelezze alperest a jogsértés nyilvános elismerésére a China Toys and Baby Products Association (vagyis a kínai játék termékek forgalmazóit/gyártóit tömörítő egyesület) honlapján, végül pedig kötelezze alperest 15 millió yuan kártérítés megfizetésére, és a perköltség viselésére.

A fenti termék LEPIN által forgalmazott hamisítványa. Forrás: aliexpress.com

A LEPIN jogi képviselői elsősorban a joghatóság és az eljáró bíróság hatáskörének vitatásával próbálták meg húzni az időt az elsőfokú bíróság előtt, majd a LEGO védjegyeinek jóhírűségét is kétségbe vonták, eredménytelenül.

A másodfokú bíróság ítélete 2017. július 21. napján lett jogerős, de az ítélet csak a napokban lett nyilvános. A Guangdong tartományi fellebbviteli bíróság végül megállapította, hogy a LEPIN megsértette egyaránt a LEGO védjegyéhez fűződő, illetve szerzői jogait is (érdekes, hogy a LEGO kizárólag a saját védjegyei, illetve szerzői művei alapján indította az eljárást, a licencelt sorozatok – pl. Star Wars készletek – nem képezték az eljárás tárgyát, pedig ezek is szignifikáns mértékben kerülnek hamisításra), és gyakorlatilag helyt adott a felperes minden igényének, így nemcsak megállapította a jogsértés tényét, de abbahagyásra és nyilvános elégtétel adására is kötelezte alperest, továbbá 15 millió yuan (hozzávetőleg 2,2 millió USD!) kártérítés megfizetésére és a perköltség viselésére is.

Arról sajnos nincs információ, hogy a LEPIN tavaly július óta megfizette-e a kártérítést, de annyit mindenképpen megállapíthatunk, hogy az ítéletnek Kínában láthatóan nem volt komolyabb következménye, mivel az online piactereken továbbra is tucatjával lehet mind a perben érintett, mind a perben nem kifogásolt LEGO termékek utánzatait hirdető eladókat találni. Lehet, hogy a kínai jogérvényesítési rendszeren még lenne mit csiszolni?

A bejegyzés borítóképe a playfactory.ir oldalról származik.