2017. október 6-án a Budapesti Ügyvédi Kamara gyönyörű dísztermében került megrendezésre számos intézmény és szervezet közös munkája eredményeként a II. Copy21 Blogshop. Három panel, 13 kiváló előadás, fájlcsere dominancia és néhány további érdekesség volt a programon.

Bodó Balázs, Pogácsás Anett és Somkutas Péter

A tavalyi nagysikerű rendezvény után idén is összegyűltek vagy ötvenen, hogy a blogbejegyzésnyi terjedelmű előadásokból és egy keynote prezentációból álló programot végighallgassák. Az első blokkban Bodó Balázs, az Amszterdami Egyetem és az IVIR kutatója, a fájlcserélés kiváló hazai ismerője tartott olyan átfogó előadást, amely a fájlcserélés farvizéről indulva a technológiai fejlődés társadalmi hatásairól beszélt. Kifejezetten érdekes fejtegetés volt, ahogy Balázs kiemelte a web 1.0 és a web 2.0 halálát, melynek folyományaként ma a blockchainre tekintenek sokan úgy, mint az új messiás, amely képes lehet az internet demokratikusságát biztosítani. Elemzésében felvetette, lehetséges-e a jelenkor internetes világát állami kontroll alatt tartani, vagy azt épp úgy kolonizálják majd a tech vállalatok, mint tették azt a holland (vagy más) társaságok a régmúltban Afrika vagy Ázsia országaiban. A panelben másodikként Somkutas Péter ismertette érthetően a P2P fájlcserélés néha bonyolult technológiai vonatkozásait. Maradandó hasonlattal igyekezett Péter igazolni, hogy a fájlcsere miért nem fájlok cseréje. A hasonlatról legyen elég ennyi: rúdpárizsi. Végül a panel Pogácsás Anett prezentációjával zárult. Ebben Anett a fájlcserélésnek a szerzői személyhez fűződő jogokra gyakorolt, oly sokszor háttérbe tolt vonatkozásairól beszélt. Kiválóan felhívta a figyelmet arra, hogy e jogok érvényesülése az internet világában alkalmasint egyre nehezebb, és ezen felül folyamatos változásokon mennek át. Ahogy említette, ma már szinte a népszerűség is egyfajta morális jogként érvényesül.

Mezei Péter, Török Soma, Gyömbér Béla és Ujhelyi Dávid

A második panel – hát, így alakult – elég sok férfiúból állt. Jómagam kezdtem a sort, és a 2012-es Fájlcsere dilemma könyvemtől a mostanság lezárt, jogkimerülésről szóló írásomat kötöttem egybe és fűztem tovább. Lényegében arról beszéltem, hogy a fájlcseréléssel szembeni küzdelem egyik fontos pilléreként megcombosodó igényes streaming szolgáltatások azzal a veszéllyel járnak, hogy a tartalmakat a végfelhasználó egyszer használatos termékként elfogyasztják, amelynek folyományaként csak tovább gyengül a szerzői jog egyik legfontosabb jogpolitikai alapját adó eleme, a szerző és az alkotótevékenység centrális helyzete. Ennek apropóján a virtuális tulajdon koncepciójának a bevezetése mellett érveltem. Török Soma nagyon izgalmas felvetéssel érkezett: reflektálva a blogshop eredeti ötletére („nagykorú fájlcsere”) azt a kérdést vetette fel, hogy a témakörhöz kapcsolódó metaforák, különösen a csere és tulajdon ugyancsak nagykorúvá váltak-e. Az elemzéséből kiderült, hogy e nagykorúsodást nem látja igazoltnak Soma.

Gyömbér Béla, Ujhelyi Dávid és Harkai István

Gyömbér Béla bloggerünk, mint mindig, most is részletekbe menően elemezte azt az egyébként igencsak fontos kérdést: hogy lehet az nCore még mindig talpon? Az internet archívumait, használati arányokat és a joggyakorlatot is felölelő előadásában Béla érzékletesen bemutatta, hogy bár az nCore Magyarország legnagyobb torrentoldala, a vele szemben gyakorlatilag 2010 óta semmilyen érdemi lépést nem tettek a hatóságok, pedig az ilyen torrentoldalak jól láthatóan nem csak a szerzői művek hozzáférhetővé tételében működnek közre, de a gyermekpornográf tartalmak vagy a hamis programok terjesztésének vagy épp a pénzmosásnak is a melegágyai. [Update: néhány olvasói kommentre is reagálva jelzem: Béla nem azt állította, hogy az nCore terjeszt gyermekpornográf tartalmakat vagy hamis programokat. Én sem ezt írom. Ha esetleg ezt bárki így értelmezte, sajnálom. Amit Béla mond, az nemzetközileg jegyzett kutatások eredményei által is igazolt tény. Érthető, ha sokan csak az nCore-ban gondolkodnak, de nem csak ez az egy oldal létezik a világon, de még idehaza sem.] Ujhelyi Dávid blogger társunk izgalmas nyomozásra invitált minket: vajon az EUB fájlcserélő oldalakkal kapcsolatos joggyakorlata milyen hatást gyakorolt a tagállami joggyakorlatra? A jogesetek elemzésén át érdekes tényekig sokféle információt felvonultató előadás talán legérdekesebb mondanivalója az volt, hogy miközben a fájlcserélés valóban visszaszorulóban van (például a stream javára), addig ez nincs így idehaza. A felhozott példa szerint – nem emlékszek, melyik évben – a Bithumen még havonta 1 petabyte adatforgalomban segédkezett. Az nCore mostanság 24.000 petabyte adatforgalmat bonyolít. Végül Harkai István, ugyancsak bloggerünk, a McFadden döntést elemezte és vázolta fel a jelenlévőknek az online szerzői jogsértésekkel szemben jogérvényesítés jelenlegi (és még fejlődő) gyakorlatának sarokköveit és tendenciáit.

Dudás Ágnes, Kaskovits Melinda, Grad-Gyenge Anikó, Gubicz Flóra Anna, Sándor Eszter Anita és Takó Sándor

A harmadik panel szerencsére épp ellenkezőleg, kiváló szerzői jogász hölgyekből és az ugyancsak nagyon kiváló előadást tartó Takó Sándorból állt össze. Kaskovits Melinda bloggerünk a streaming előretöréséről, technológiai vonatkozásairól, előnyeiről-hátrányairól, valamint számos hozzá kapcsolódó kérdésről, mint stream-ripping, geoblokkolás és DSM értekezett. Grad-Gyenge Anikó egy izgalmas, minisztériumi támogatás mellett folytatott kutatás eredményeiről számolt be. Ennek témája a szerzői jogok öröklése volt. Előadásában felvázolta Anikó, hogy a kutatás azt jelezte, a legfontosabb kihívást e téren a magánvagyonok rendszerváltást követően felhalmozódásának, a családi viszonyokban bekövetkezett össztársadalmi változásoknak és a szellemi tulajdonvédelem gazdasági súlyának a növekedésének az együttes kihívásai jelentik. Anikó jótanácsa a kutatási eredményeik alapján: mindenki kössön házassági vagyonjogi szerződést és végrendelkezzen a szerzői jogairól. Gubicz Flóra Anna előadásában a felhasználók által előállított és/vagy feltöltött tartalmakról, linkelésről, a fényképekre szakosodott közösségi médiák licenciaszerződéseiről tartott prezentációt, kiemelve a végén, hogy a notice-and-take-down eljárás központi szereppel bírhat a fotóművészeti alkotások védelme szempontjából, ám a szerzői jogi tudatosság növelése is alapvető elvárás. Takó Sándor idén egy újabb filmes szerzői jogi előadással rukkolt elő. Igazán érdekes prezentációjában azt vizsgálta, szerzői jogilag miként értékelendő a CGI animáció, s ami még fontosabb, a mögötte rejlő színészi munka. Színészet (előadóművészet) ez vagy scak animáció? Steven Spielberg szerint digital make-up, habár ez szerzői jogilag nem hasznosítható válasz. Emellett – nem szükségképpen szerzői jogi relevanciaként – az is reális kérdés, hogy kaphat-e egy CGI animáció és a mögötte rejlő színészi munka Oscar díjat. Végül Sándor Eszter Anita a digitális könyvtári kölcsönzés uniós és hazai helyzetét ismertette, különös tekintettel az e téren megjelenő uniós bírósági gyakorlatra.

Zárásként álljon itt köszönet a második panel levezető Békés Gergelynek és a harmadikat elnöklő Dudás Ágnesnek, akik ebbéli szerepükön felül legnagyobb örömünkre kiváló véleményüket is megosztották a jelenlévőkkel. Legnagyobb sajnálatunkra az első panelből hiányzott Rozgonyi Krisztina, aki egyébként a helyszínt is kijárta nekünk.

Folytatás jövőre, az előadások prezentációi pedig szépen lassan jönnek majd, és elérhetőek lesznek a nevekre kattintva.