Főtanácsnoki indítvány felhő alapú másolásról. A weboldalak blokkolásának költségeit viseljék az ISP-k. Jut is, marad is: jogerős döntés a Doke és Soullier ügyben. Bajban a ResearchGate. Kérdőjelek a GS Media ügy körül. – Döntésfigyelő #1.6.

Főtanácsnoki indítvány felhő alapú másolásról – Szpunar főtanácsnok néhány héttel ezelőtt közzétette indítványát a VCAST v. RTI ügyben. Az EUB által is vizsgált jogvitában az audiovizuális tartalmakat a végfelhasználók igényei szerint streamelő VCAST kérte annak megállapítását az illetékes olasz bíróságnál, hogy szolgáltatása jogszerű. Mivel az olasz bíróságnak ezzel kapcsolatban kétségei voltak (naná!), ezért az EUB-hoz fordult az olasz és az uniós joganyag értelmezése végett. A főtanácsnok indítványában lényegében azt erősítette meg, hogy a felhő alapú szolgáltatások és streamelés alapvetően rendben van, amennyiben a végfelhasználó a kezdeményezője a műsorfolyam elérésének. A jogszerűséghez azonban az is szükséges, hogy az adott tartalomhoz a végfelhasználó egyébként jogszerűen a felhőn kívüli világban is hozzáférhessen. Más szóval az engedély nélkül elérhetővé tett audiovizuális tartalmak streamelése már nem tekinthető elfogadhatónak. Szpunar ezért azt indítványozta az EUB-nak, hogy a VCAST szolgáltatását ne tekintse jogszerűnek. Megjegyzem ez a logika tökéletes összhangban áll az amerikai Aereo döntéssel. Az indítványról a Kluwer Copyright Blog is közzétett egy elemzést.

A weboldalak blokkolásának a költségeit viseljék az ISP-k – Döntött a Kasszációs Bíróság (a legmagasabb szintű francia bíróság). Az IPKat elemzése szerint mindennek – röviden és tömören – az az oka, hogy az internetes jogsértésekkel szemben mindenkinek fel kell lépnie, és egyébként is az internethozzáférés-szolgáltatók (és a böngésző szolgáltatások) biztosítják a technikai segédletet a jogsértések elkövetéséhez. Ezért – a UPC Telekabel Wien ügyben írtak szerint – a weboldalak blokkolásával járó teljes költségek viselése az ISP-k által nem tekinthető a Kasszációs Bíróság szerint indokolatlan áldozatnak. Számomra több mint kétséges ez az érvelés, de úgy tűnik, ez a francia helyzet.

Jut is, marad is: jogerős döntés a Doke és Soullier ügyben – Az egyik legfontosabb ítélete az Európai Unió Bíróságának az elmúlt évekből a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek közös jogkezelési rendszer keretében engedett hasznosításának francia nemzeti szabályozását elutasító előzetes döntése. Ebben az ügyben a nyáron hozott jogerős döntést a francia Államtanács, amelyben egy részét valóban megsemmisítette a kérdéses törvényi előírásnak, egy részét ugyanakkor hatályában tartotta. A Kluwer Copyright Blogon megjelent elemzés szerint:

„Following this ruling, the Council of State, in its decision of 7 June 2017, decided on a partial quashing of the provisions relating to the terms of withdrawal and objection (Articles R.134-4 to 10 of the Intellectual Property Code). It specified that the retroactive disappearance of these provisions is not “of a kind to challenge the validity of contracts signed under its influence” (§ 7 Council of State, no. 368208, Section of disputes, 10th and 9th divisions reunited). So the Council of State, broadly speaking, upheld the ruling, preserving the public Register of out-of-print books held by the BnF and the digital exploitation of the books by Sofia.”

Bajban a ResearchGate – Az egyik legnagyobb tudományos publikációkat – eddig legalábbis úgy tűnt – legálisan tároló és elérhetővé tevő német oldalt, a ResearchGate-et, perbe az Elsevier, a Brill, a Wiley, a Wolters Kluwer és az American Chemical Society. A felperesek szerint a 13 millió regisztrált felhasználóval rendelkező portál szerzői jogokat sértő módon tesz elérhetővé közel 7 millió tudományos publikációt. A magukat „Coalition for Responsible Sharing” névvel ellátó felperesek szerint nem kielégítő módja a jogsértések felszámolásának, ha egyesével értesítési és eltávolítási eljárást kezdeményeznek. A jogvita ezért kiugróan jelentős kérdéseket feszeget: tudományos és oktatási szabadság, vállalkozás szabadsága, szellemi tulajdonjogok, csak hogy a legfontosabbakat említsük.

Kérdőjelek a GS Media ügy körül – Eleonora Rosati nyitva tartott szemeinek köszönhetően egy gyors sorozatból értesülhetünk arról, hogy több német bíróság is komolyan kétségbe vonja a GS Media ügyben hozott uniós bírósági döntés rációját. Én csak annyit tudok itt mondani: szerencsére. Alkalmasint azért erről még külön írni fogok.