Ahogy arra nem is oly rég utaltunk, új reformcsomag készült, amely a hazai építészeti szerzői jogot is módosítaná. Ígértem egy rövidebb elemzést. Lássuk!

A tervezet teljes szövegét az előző blogbejegyzésben már elérhetővé tettük. Ebben haladjunk szépen előre, ugyanakkor előre jelzem, hogy a tervezet nem csak a szerzői joggal foglalkozik. Végső soron, ahogy azt a tervezetben is olvashatjuk, a Kormány még 2015-ben olyan határozatot fogadott el, amely

„az építészet, építésügy, területrendezés és településügy vonatkozásában az egyszerűsítés, a gyorsítás, a rendszerszemlélet, a bürokrácia- és költségcsökkentés lehetőségei[nek a feltárását tűzte ki célul].”

Ezzel összefüggésben kimondja a vezetői összefoglaló, hogy a hatályos szerzői jogi szabályozás és joggyakorlat rendben van („megfelelő és koherens”), az ágazati szabályozás kisfokú módosítása, a tudatosság növelésével kapcsolatos cselekvés, a meglévő eszköztár hatékonyabb kihasználása és egy új nyilvántartás létrehozása tűnik szükségesnek. Lássuk részletesen.

1. A nemzeti tervvagyonba tartozó tervdokumentációk meghatározása és ezek hasznosítása

A tervezet alapján a gyakorlatban látható, hogy még a rendszerváltást megelőzően született építészeti tervek jelenleg nincsenek egységes kezelésben, holott azokra nézve – a régi rendszerben legalábbis – kizárólag az állam szerezhetett vagyoni jogot. A cél az volna, hogy a tervvagyon felállításával világossá válhatna, mely épületekre és azok terveire vonatkozóan gyakorolhatná egy állami szerv a vagyoni jogokat. Ez rendkívül sok építkezést felgyorsíthatna. (Sosem voltam nagy híve a központosításnak, de ez az elképzelés racionális. Az más kérdés, hogy a gyakorlat is visszaigazolja-e majd ennek a koncepciónak az életképességét.)

2. Az építészeti alkotások nyilvántartási rendeszere

Ennek a pillérnek ex nunc, vagyis jövőre vonatkozó hatálya lenne, és önkéntes bejelentésen alapulna. A logikája azonban ugyanaz lenne, mint a fenti szabályozásnak, csak értelemszerűen a legfrissebb építészeti alkotásokra és terveikre vonatkoztatva: az esetleges felhasználások (jogosult megtalálása és az engedélykérés) megkönnyítése. Az előterjesztésből kiderül, hogy tervbe van véve ennek a nyilvántartásnak az SZTNH által vezetett önkéntes műnyilvántartással történő összekapcsolása. Ugyancsak fontos, hogy ez a nem közhiteles nyilvántartás nem előfeltétele se a szerzői jogok létezésének, se a gyakorlásának. (Árgus szemekkel figyeltem a szöveget, nehogy ilyen tartalmú rendelkezés kiolvasható legyen belőle, hiszen ez szembe menne a nemzetközi szerzői joggal, de tanult kollégáim ügyesek voltak e téren is.)

3. Az árva művek szabályozásának módosítása

A hatályos rendelkezések ugyanis az átdolgozás jogát nem érintik. Egy árva építészeti alkotás felhasználása azonban szinte logikusan feltételezné az átdolgozás érintését, hiszen a legtöbb esetben érdemi, szerzői jogilag is releváns átdolgozásokról beszélhetünk. (Például olyankor, ha a külső homlokzat megtartása mellett egy épületet egészében lebontanak belülről.) Az új szabály ezért e műtípusok vonatkozásában bevezetné az átdolgozás joga vonatkozásában kiadható engedélyezés rendszerét. S miközben ez valóban jó ötlet (magam is ezt írtam az imént, hogy ez a gyakorlati esetekben szükséges), akkor is látni kell, ezzel megtörik az árva művekkel kapcsolatos SZTNH-s engedélyezési szisztéma eddigi logikája. Más szóval rövid távon igenis fel lehetne vetni, és elemezni lehetne, hogy szükséges volna-e más műtípusok esetén is átalakítani a szabályozást. Mert elvi szinten nem csak árva építészeti alkotások hasznosítása képzelhető el átdolgozással. Ha ezeknél adható engedély, mások esetén miért ne adhatna ugyancsak engedélyt az SZTNH? Na, erről egyszer majd még külön elgondolkodok…

4. [Update: élő lelkiismeretem, Dávid hívta fel a figyelmet, hogy ezt elfelejtettem beleírni. Mea culpa, de most pótolom.] Az építészeti alkotások szabad felhasználása

A tervezet az Szjt. 68.§ új (3) bekezdésébe egy, az InfoSoc-irányelvből hozható szabad felhasználási esetkört emelne át. Eszerint

„(3) Épület helyreállítása céljából építészeti alkotás vagy annak terve, továbbá az építészeti alkotás rajzát tartalmazó mű a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül többszörözhető és a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tehető.”

Az új rendelkezés ezzel gyakorlatilag mentesítené az épülethelyreállítást végző tulajdonosokat és kivitelezőket az alól, hogy az esetenként rendkívül idő- és költségigényes szerző-felkutatást és engedélyezési procedúrát végigcsinálják. Lehetőség nyílna tehát az építészeti alkotások és terveik, valamint az ezeket tartalmazó művek (például szerkesztett kötetek) ingyenes és díjfizetés nélküli felhasználására. A szabály beiktatásának indokoltságát egyébként az elmúlt időszak több Szerzői Jogi Szakértő Testületi szakvéleménye is alátámasztja, amely hasonló tárgykörben született. Ami esetleg érdekes lehet, az a „helyreállítás” szó értelmezése. Nyelvtani értelemben ez ugyanis csak az eredeti állapot helyreállítását tűnik jelenteni, miközben elképzelhető, hogy az eredetitől eltérő, de az átdolgozás szintjét még el nem érő átalakítások is szükségesek lehetnek (például az építéskori és a hatályos építészeti előírások közötti különbségekből kifolyólag).

5. Vagyonrendezési eljárás – munkaviszonyban létrehozott tervek

Igen, fontosnak tűnik az is, mi van azokkal a tervekkel, amelyeket munkaviszonyban hoznak létre, ám az adott tervező cég utóbb jogutód nélkül megszűnik. A tervezetből kitűnik, hogy e téren a Kormány egyelőre nem kíván jelentősebb lépéseket tenni. Az állami tulajdonú tervek esetén a nemzeti tervvagyon gondolata és az azt kezelő szervezet tevékenysége kínálhat megoldást, ezen felül ott az árva műves szabályozás. A tervezet végül arra a következtetésre jut, hogy a hatályos Ptk. alkalmazható ezen a területen.

6. Társadalmi jogtudatosság

Mindig nagy öröm számomra, hogy a szerzői jogi tudatosságról olvashatok. (Ahol csak lehet, én ezt mindig hangsúlyozom, lásd a Kottakalózok rajzfilmünket.) Talán tévedek, de a Jedlik-terv óta ez az első olyan koncepció, ami kiemelt figyelmet szentel annak a kérdésnek, hogy a társadalom szerzői joggal (itt: építészeti alkotásokkal) kapcsolatos ismeretei és tudatossága milyen szinten állnak (itt: elég alacsonyan), és e tudatosság növelése mennyiben indokolt (itt: eléggé). Csak abban tudok bízni, hogy a Kormány ehhez konkrét támogatást is rendel, mert az, hogy rátolja a szakmai szervezetekre programok, konferenciák szervezését, prospektusok készítését, nem biztos, hogy elegendő lesz. Kíváncsian várom a fejleményeket.

7. Tervpályázattal kapcsolatos szabályozás terminológiai frissítése

Nos, ez arról szól, amit a cím is tartalmaz. Ennél több figyelmet most nem érdemel.

Összefoglalóan: a jelen tervezet egy olyan anyag, amit jó volt áttekinteni, rendben van, és elfogadása indokoltnak tűnik.