Ki „rakta ki” a Rubik-kockámat engedély nélkül?

A Rubik-kockát mindannyian jól ismerjük, bár igaz, hogy kirakni már kevesebben tudjuk. A játékszer világhírű, rengeteg fogyott belőle, ebből pedig következik, hogy Rubik Ernő találmányát egyesek nem átallottak lekoppintani. Ez különösen érdekes kérdéseket vet fel egy olyan találmány esetében, aminek a jogi oltalmát nem sikerült maradéktalanul megoldani.


A Rubik-kocka rövid története

Rubik Ernő világhírű magyar találmánya, a Rubik-kocka egy háromdimenziós, minden oldalán 6x3x3 kockát tartalmazó logikai játék, amelynek célja, hogy oly módon legyen kirakva, hogy a különböző színű, összesen 54 kis kockák végül azonos oldalra kerüljenek. Eredetileg nem játéknak indult, hanem a feltaláló térbeli mozgásokat szeretett volna vele szimulálni.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Rubik Ernőről, a bűvös kocka kiötlőjéről tudósító szócikke szerint a találmányt 1976. október 28-án tették közzé „Térbeli logikai játék” címen az RU0158 ügyiratszámú szabadalmi bejelentésben. A szabadalmi jogokat 1977-ben biztosították a feltalálónak. A játék nem csak itthon, hanem külföldön is gyorsan elterjedt. A Tengerentúlon az Ideal Toy nevű cég kezdte forgalmazni.

Az Ideal Toy és a Konstrumex export-import cégek között létrejött megállapodás értelmében, ahogyan azt a Rubik-kocka weboldalának Kronológia című bejegyzése írja, az Ideal egyedárusítója lett a kockának az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, az NSZK-ban, Franciaországban, Kanadában, Ausztráliában és Japánban. Minimum 500 ezer darabot rendelt a játékból, további 500 ezer darabra pedig opcionális rendelést adott le 1980 szeptemberéig. A megállapodás további érdekes része volt a szellemi tulajdonjogokat érintő kikötés. Ebben a felek a hivatkozott bejegyzés tanúsága szerint úgy állapodtak meg, hogy a forgalmazó Ideal Toy védelmet szerez a kockára azon országokban, ahol terjeszti azt.

Kérdőjelek a Rubik-kocka oltalma körül

A Rubik-kocka formája annyira sajátos, hogy jelen sorok írója személy szerint, amikor először találkozott a kockával gyermekként, majd később a Rubik nevet hallotta, nem a feltalálóját társította hozzá, hanem magát a Kockát. Éppen ezért vetődik fel a kérdés, hogy a híres játékszer oltalmáról pontosan milyen módon gondoskodtak a jogosultak?

Fent utaltunk rá, hogy a hetvenes évek végén Rubik Ernő bejegyeztette a szabadalmat, de az csak Magyarország területére volt érvényes. Külföldi szabadalmaztatására nem került sor, mivel ekkor Magyarország még nem volt tagja a Nemzetközi Szabadalmi Egyezménynek, így az egyenkénti szabadalmaztatás igen drága és időigényes lett volna. Feltehetően ezért került sor arra a konstrukcióra, amelyet az Ideal Toy vállalt. Ezek szerint a Kockát forgalmazó cég vállalta, hogy az importáló országokban maga gondoskodik a védelemről, ez azonban felemásan sikerült. Az Ideal Toy és a Konstrumex cégek közötti megállapodás része volt, hogy a Rubik nevet védjegyként jegyeztetik be, a névhasználatért fizetnek a feltalálónak, illetve ha valamely importáló országban formatervezési mintaoltalmat szerez a Kockára, akkor ő lesz az oltalmazott design jogosultja. Ebből kitűnik, hogy az importáló országokban a kocka nem szerzett megfelelő szabadalmi jogokat, hanem egy személynév, a feltaláló neve, a Rubik lett a termék védjegye. Ennek pozitív hozadéka lett, hogy a kocka Rubic’s Cube néven elterjedve szerzett magának hírnevet.

A Rubik’s hivatalos weboldalának Trademark (Védjegy) bejegyzése megerősíti a fenti eszmefuttatást. A poszt szerint a Rubik-kocka háromdimenziós formája és bármely grafikai vagy fényképészeti ábrázolása is, amely magában hordozza a Rubik kocka nevét vagy logóját, a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok szerint áll védelem alatt az egész világon.

Mivel a védjegy magát a terméket, annak formavilágát nem védi a hamisítástól, csak a nevét, ezért az eredeti ötletgazdának nem sok lehetősége volt fellépni a hamisítványok és utánzatok megjelenése ellen.

Jogviták a Rubik-kocka körül

A Rubik-kocka jogai később a Seven Towns Ltd. angol céghez kerültek, amely eredetileg Inka-kocka néven szerette volna forgalomba hozni. A céget egy Tom Kremer nevű, kolozsvári származású úriember alapította, amely valódi sikerét a Rubik-kockának köszönhette. A Seven Towns-on belül idővel megalapították a Rubik’s Brand Limited nevű önálló céget, amely hevesen védi a Rubik-védjegyet.

1996-ban a Seven Towns közösségi védjegy-bejelentési kérelmet nyújtott be az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO), amelyben a háromdimenziós kirakójáték formájára és megjelenésére kért védelmet, amelyet a 162784. számon közösségi védjegyként lajstromoztak is 1999-ben. Ahogy arról Millisits Endre a Térbeli védjegy megkülönböztető képességének feltételei – Az Európai Bíróság ítélete a Rubik-kocka-ügyben (Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 12. (122.) évf. 1. szám, 2017. 34-39. o.) beszámol, e védjegy törlésére nyújtott be kérelmet a német Simba Toys 2006-ban. Érvelése szerint a kocka elforgatható mechanikája olyan műszaki megoldás, amely csak szabadalomként oltalmazható, védjegyként azonban nem. Mivel a kérelmet az EUIPO elutasította, az ügy előbb az Európai Unió Törvényszéke előtt landolt (T-450/09), amely szintén elutasította a Simba fellebbezését, és amint az A bűvös kocka kockázatai avagy a Rubik szabadalom című bejegyzésből is kiderül, kimondta, hogy a Rubik-kocka formája bejegyezhető uniós védjegy, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy más cégek nem gyárthatnak háromdimenziós, forgatható játékokat, amennyiben a fogyasztók egyértelműen meg tudják azokat különböztetni az eredetitől.

A Törvényszék térbeli, háromdimenziós védjegyként történő lajstromozást megerősítő ítéletét az Európai Unió Bírósága 2016-ban hatályon kívül helyezte. A C-30/15. P. sz. ítéletben a Bíróság emlékeztetett arra, hogy a védjegyjog alapvető elemét képezi az uniós verseny rendszerének, amelyben alkalmazhatók olyan megjelölések, amelyek összetévesztés nélküli megkülönböztetést tesznek lehetővé a fogyasztók számára.

A Bíróság emlékeztetett a Közösségi védjegyekről szóló rendelet (207/2009/EK, amely a 40/94/EK tanácsi rendeletet kodifikálta) 4. cikkében foglaltakra, amely szerint a forma akkor képezhet védjegyet, ha az grafikailag ábrázolható és alkalmas a termék más termékektől való megkülönböztetésére.

Az EuB végül úgy döntött, hogy a Törvényszék következtetése hibás, mivel a kocka rácsszerkezete a formára utal, nem pedig a műszaki funkcióra. A Rubik-kocka védjegyét ráadásul a háromdimenziós kirakójátékok tekintetében lajstromozták, anélkül, hogy az elforgatható kirakójátékokra korlátozták volna, illetve elmaradt annak pontosítása is a védjegybejelentés során, hogy a védett forma pontosan milyen jellemzőkkel rendelkezik. Mindez arra vezetne, hogy a védjegy jogosultja kiterjessze az oltalmat minden olyan háromdimenziós kirakójátékra, amelynek az elemei kockát ábrázolnak, függetlenül a működési elvtől.

Rubik’s Brand Limited v. Flambeau, Inc.

A Seven Toys és a berkein belül, de önállóan működő Rubik’s Brand Ltd. valóban igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a Rubik-kocka védelme biztosított legyen, még akkor is, ha az európai védjegyjogi vitát elbukta. Friss hírként közli az Origo (Lemásolták a Rubik-kockát, hatalmas per lett belőle), hogy a londoni játékgyártó beperelte az amerikai Duncan Toys anyavállalatát, illetve az általuk gyártatott „fake” kockát, mivel az engedély nélkül másolja a Rubik-kocka 3x3x3-as osztatát, sajátosságait és külsejét, bár igaz, hogy a legendás játéktól eltérő színeket alkalmaz, illetve a játék sarkai le vannak kerekítve. A jelenleg is zajló perben a felperes az utánzatok megsemmisítését és a másolatok által elnyert haszon háromszorosának megfizetését követeli kártérítésként.

A Rubik-kockáról a jogon innen és túl

A Rubik névvel ma kétségtelenül a bűvös kockát és rajta keresztül Magyarországot idézik fel. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Rubik név a játékszer neve és egyben védjegye is lett. Utóbbi, vagyis a védjegy körül számos jogvita alakult ki, amelyek e blogposzt szerzője szerint leginkább arra vezethetők vissza, hogy a kocka belső mechanikáját, amely valójában a legalkalmasabb lenne arra, hogy az alkotást kellőképpen megkülönböztesse a másolatoktól, nem védi megfelelő szabadalmi oltalom. Úgy véljük, hogy a védjegy nem elégséges arra, hogy meggátolja a hasonló elven készülő játékokat, hiszen nem az elv, amely alapján a Rubik-kocka működik, hanem annak neve, illetve formája lett levédve, amely védelem idő közben már meg is szűnt, legalábbis az Európai Unióban, a fenti események nyomán. Mivel pedig a működési elv még a hetvenes években közkinccsé vált, így valójában bárki készíthet olyan játékszert, amely az elemek elforgathatóságán alapul.

Jogvita és a szabadalom körüli hiányosságok ide vagy oda, a Rubik-kocka azon Magyarországhoz köthető találmányok egyike, amely a világban széles körben elterjedt és népszerűvé vált. Az Index Hatalmas üzlet a Rubik-kocka című cikke szerint a bűvös játékszerből több fogyott világszerte, mint iPhone-ból vagy a Harry Potter-könyvekből. Amíg a jogászok a tárgyalóteremben vitatkoznak, addig a bűvös kocka rajongói olyan eseményeket szerveznek, mint a kétévente zajló Rubik-kocka világbajnokság, amelyet a World Cube Association weboldala szerint legutóbb Párizsban, 2017 júliusában rendeztek 70 ország versenyzőivel, akik 18 kategóriában mérették meg magukat. (Az első világbajnokságot egyébként Budapesten rendezték 1982-ben, 19 ország részvételével.)

A New York Post cikke szerint a „kirakósdiba” egyébként már a robotok is beszálltak. 2017-ben a gép 0,637 másodperc alatt rakta ki a kockát. Ez a teljesítmény egy embernek már csak azért sem sikerülhetne, mert a csuklóját és ujjait képtelen lenne olyan gyorsan mozgatni. A legjobbak is 6 másodperc körüli részidővel büszkélkedhetnek.

A bejegyzés a Danubia oldalán jelent meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük