Szerzői jog a konyhaművészetben?

Nincs manapság Facebook-hírfolyam olyan videók nélkül, amelyeken különféle ételek elkészítését tárják elénk. Ezek a videók lényegében receptkönyvek, csak a betűk helyett videón mutatják be a fogások elkészítésének egyes lépéseit, rövid feliratok kíséretében.

Receptek, Szakácskönyvek szerzői jogi védelme

Hogy egy recept élvezhet-e szerzői jogi védelmet, azt a Szerzői Jogi Szakértő Testület SZJSZT 21/2004. számú szakvéleményében elemezte. Ebben megállapítást nyert, hogy az egyéni, eredeti jellegnek nem az ételek alapanyagainak kiválasztásában és a feldolgozás módjában, vagyis magában a főzésben kell fennállnia, hanem a folyamatot leíró műben, vagyis a receptben. Ez egy szakácskönyv esetében viszonylag korlátozott, hiszen a szakszövegek leírása során jó eséllyel hasonlóság mutatkozhat más hasonló szakkönyvekkel. Ugyanakkor a stílus, az illusztrációk kialakítása teljes mértékben a szerző szabadságára van bízva. A Testület rámutatott arra is, hogy a szerzői jogok megsértését nem az jelenti, ha valaki a receptben leírt metódust alkalmazza, végrehajtja, hanem az, ha a szerzői mű, esetünkben a szakácskönyvön fennálló vagyoni és személyhez fűződő jogokat megsérti (pl. a recept többszörözése, terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy a mű integritásához, a szerző nevéhez fűződő jogok megsértése).

Egy szakácskönyv tehát az irodalom, a tudomány és a művészet széles körébe eső irodalmi mű. A szakácskönyv ezen túlmenően jó példája az ún. gyűjteményes műveknek, hiszen a recept önmagában pusztán a főzés különböző metódusait írja le, egyéni, eredeti jellege aligha van, viszont a könyv, amelybe összeválogatják, elrendezésében, szerkesztésében már annál inkább lehet egyéni, eredeti jellegű. Ha a szakácskönyv szerzői mű, akkor az interneten vezetett gasztroblog is annak tekinthető, ha pedig azon olyan videót tesznek közzé, amelyben egyedi módon, mozgóképileg örökítenek meg főzési folyamatokat, akkor az Szjt. 64. §-a alapján filmalkotással van dolgunk.

SugarHero vs. Tv Food Network

Ugyan az IP Kitten cikke alapján most bemutatásra kerülő jogvita nem magyar, még csak nem is európai, mégis egy olyan jelenség következménye, amelynek tömegével lehetünk szemtanúi az interneten. A California-i Központi Kerületi Bíróság (Central District Court of California) hamarosan egy olyan ügyet fog tárgyalni, amelyben a felperes SugarHero (Elizabeth LaBau internetes szakács) a Facebook-stílusú főzővideóinak szerzői jogi sérelmét szeretné orvosolni. Az ügy alperese a Television Food Network, amely a felperes szerint jogtalanul másolta le a hógömbös cupcake-jét (Snow Globe Cupcake), pontosabban magát a videót, amelyben a süteményt elkészítette. A videó a kulcs, ugyanis az Egyesült Államok szerzői joga nem részesíti oltalomban sem a recepteket, sem pedig a receptkönyveket. A közösségi médiába szánt – amely egyébként kitűnő marketing fogás – videó receptek azonban eltérnek a hagyományostól, ezen felül a befektetett kreativitás és munka is jelentős. A felperes a sütemény receptjét először Facebook-on posztolta, majd linken a saját oldalán levő videóhoz irányította a nyilvánosságot. Nem sokkal később egy igen hasonló videó jelent meg az interneten, amelyet az alperes tett közzé. A felperes kérte az alperest, hogy legalább egy link elhelyezésével hivatkozzanak megfelelően a művére. Mivel sem erre, sem a felhasználás engedélyeztetésére nem került sor, így Elizabeth LaBau a California-i bírósághoz fordult.

Álláspontja szerint a Food Network megsértette a videón (filmalkotás, cinematographic work) mint filmalkotáson fennálló szerzői jogát, mivel olyan védett elemeit másolta le, mint a felvétel szöge, a képek színvilága, a megvilágítás és más egyéb művészi elemeket, amelyek az egész alkotásnak egyéni, eredeti jelleget kölcsönöztek. A vita még nincs eldöntve, de ha a bíróság a felperes javára ítél, akkor azzal precedenst teremt és a „hogyan készítsük” (how to) szakácsvideókba csomagolt recepteket közelebb hozhatja a műként való elismeréshez.

Az íz szerzői jogi védelme

Miután láttuk, hogy a receptek hazánkban és a tengerentúlon milyen megítélés alá esnek szerzői jogi szempontból, most lássuk, hogy az Európai Unió Bírósága hogyan vélekedik arról a kérdésről, hogy vajon az íz részesülhet-e szerzői jogi védelemben. Az IP Kitten blog beszámolt egy esetről, amelyben egy holland bíróságnak azt kellett volna eldöntenie, hogy a Heks’nkaas márkájú sajt íze részesíthető-e szerzői jogi védelemben. Mivel a kérdést a másodfokon eljáró Arnhem-Leeuwarden-i fellebbviteli bíróság nem tudta eldönteni, ezért előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Unió Bíróságától kért iránymutatást. A kérdések egyrészt arra irányultak, hogy az Európai Unió szerzői joga lehetővé teszi-e az íz szerzői jogi védelmét, amennyiben igen, akkor milyen konkrét feltételeknek kell ehhez megfelelni.

A kérdés már csak azért is érdekes, mert újabb adalékkal szolgálhat a mű fogalmiságát illetően. Az EuB szerint szerzői jogi védelem az olyan alkotásokat illeti meg, amelyek a szerző szellemi alkotásai és szükségképpen eredeti jellegűek. Az IPKat bloggere, Eleonora Rosati szerint az EuB esetjoga arra enged következtetni, hogy a mű (work) és az eredetiség (originality) fogalmak összeütközésbe kerülhetnek. Az Infopaq-ügyben a bírák inkább arra fókuszáltak, hogy utóbbi mit jelent, míg a Heks’nkaas-ügyben az előbbi, vagyis a mű pontos definiálása kerülhet a középpontba. Rosati arra is emlékeztet, hogy az EU szerzői jogában a mű fogalmát az uniós joganyagon kívül kell keresni, mivel az InfoSoc-irányelv nem tartalmaz erre nézve konkrét rendelkezést. Átülteti viszont az uniós jogba a WIPO internet-szerződéseit, amelyek pedig a Berni Uniós Egyezményre utalnak vissza. A BUE 2. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy védelemben részesülnek az irodalmi és művészeti művek, vagyis az irodalom, a tudomány és a művészet összes alkotása. Jelen sorok írója úgy véli, hogy sem a sajt, sem pedig annak íze nem illik bele ebbe a nyitott tényállásba. Az ízvilág egyéni, eredeti jellege és az alkotói kreativitás ugyanakkor megjelenhet magában a receptben, amely írott alkotás, védelmet a fentebb részletezett módon szerezhet. Az Szjt. a szerzői jog által védett alkotások körében sem tesz utalást olyan műre, amely arra engedne következtetni, hogy maga az íz védelemben részesülhetne. A magyar törvény 1. § (1) bekezdése is az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi, majd részletezi is ezeket a (2) bekezdés a)-p) pontjaiban.

Attól függetlenül, hogy sem a magyar Szjt., sem pedig az uniós InfoSoc-irányelv nem tartalmaz számunkra kapaszkodót, a kérdés még nyitott, amelyre a választ az EuB fogja meghozni. Kíváncsian várjuk!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük