SzJSzTémák #4.3

Igaz, hogy ez is még tavalyi elmaradás, de eljött – végre – az idő, hogy a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek válogatásairól készített legújabb válogatást közzétegyük. Lesz itt szó gyűjteményes művek, biciklivázak, arculati elemek jogvédelméről, valamint műhelyépület és látogatóközpont átépítésének szerzői jogi vonatkozásairól.

Az SzJSzT-05/2015-ös számú szakvélemény keretében alapvetően arra kellett választ adnia az eljáró tanácsnak, hogy kereskedelmi tévécsatornán leadott interjúk gyűjteményeként elkészült irodalmi mű alkotójának ki tekinthető, illetve hogy az interjú keretében feltett kérdések milyen mértékű szellemi erőfeszítés eredményét tükrözik, mennyiben tekinthetőek eredeti jellegűnek az olyan kérdések, amelyekhez hasonlóra az interjúalany(ok) már többször is válaszolhatott korábban. A kérdések relevanciája nyilván abban rejlik, hogy az érintett művet az ügy alperese szószerinti átemelések formájában saját kiadványában felhasználta. A tanács szerint az interjúgyűjtemény az Szjt. értelmében gyűjteményes műként minősülhet, azzal, hogy maguk a feltett kérdések nem, hanem csak az azokra adott válaszokkal egyetemben létrejövő szöveg és azok egyéni, eredeti rendszerezése okán. A tanács szerint annak nincs jelentősége a jogvédelem szempontjából, hogy az adott kérdést először tették-e fel az interjúalanynak, vagy épp fordítva: sokadjára. Mindent egybevetve a tanács úgy találta, hogy az alperes saját kiadványa nem hordozza az egyéniség, eredetiség minimumjellegét.

Az SzJSzT-09/2015 egy rendkívül izgalmas, persze kissé technikai jellegű jogvitában született: jogsértő-e egy olyan kerékpárváz megalkotása, amely alapvetően megegyezik egy korábbi kerékpárvázzal? Ezt a szakvéleményt lehetetlen lenne nagyon röviden összefoglalni, annyira sok részkérdés merült fel benne. Ami talán a lényeg:

„a kerékpárvázak megalkotásánál az alkotói szabadságfok viszonylag szűk az általános funkcionális követelmények, valamint a zrt. által az alánlatkérésben kikötött műszaki-szerkezeti követelmények miatt (…). Az eljáró tanács ennek ellenére megállapította, hogy a (…) kerékpárváznak a homlokcsövéből (fejcsövéből) kiinduló alsó és felső csöve, a felső csövet az ülőcsővel (nyeregvázcsővel) összekötő keresztmerevítő csöve, valamint az alsó és felső csövet összekapcsoló, négyzet alakú merevítőlemeze együttesen egyéni, eredeti jelleggel bíró összképet mutat.”

Az SzJSzT-10/2015 arculati elemek és reklámstratégia egyéni, eredeti jellegéről alkotott véleményt. A tényállás – és az arculati elemek – alapos számbavétele eredményeként az eljáró tanács arra a következtetésre jutott, hogy

„az eljáró tanács eltérésként állapítja meg, hogy az alperesi reklámanyag nem tartalmazza az egyéni-eredeti arculat részét képező, trópusi levelekből és virágokból álló ornamentikát. Tekintettel arra, hogy e körülménytől függetlenül az alperesi reklámanyag tükrözi az arculat részét képező elemek többsége által meghatározott, egyéni-eredeti jellegű felperesi alkotótevékenységet, az eljáró tanács véleménye szerint megállapítható az egyéni-eredeti arculat olyan mértékű felhasználása az alperesi reklámanyag tekintetében, amely már meghaladja a trópusi koncepció mint egyszerű ötlet ihletszerű átvételét, és eléri az átdolgozás szintjét.”

Az SzJSzT-17/2015 műhelyépület és látogatóközpont átépítésének szerzői jogi vonatkozásairól kellett véleményt formálnia az eljáró tanácsnak. Az ugyancsak erősen technikai jellegű szakvéleményből ugyanakkor kiemelhetők az alábbi gondolatok:

„az alkotói mozgástér meglétének vizsgálata mellett arra is figyelemmel volt [az eljáró tanács], hogy a funkció vagy valamely kötelező rendelkezés az alkotás folyamatában nem zárta-e ki teljes mértékben a szerző alkotó döntésének érvényesülését.”

Majd mindezek után, a konkrét tényállás függvényében a tanács a következő véleményre jutott:

„a jelen ügyben mindkét épület olyan azonosítható része került felhasználásra, amelynek révén a felhasználás már e művek átdolgozásának minősíthető, mivel a felhasználás eredményeképpen mindkét épület esetében egyúttal új, egyéni, eredeti jellegű épület (és terv) jött létre.”

A szakvélemények bibliográfiai adatai:

SzJSzT-05/2015 – Szerzői jogok megsértése, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2016. október, p. 121-124.
SzJSzT-09/2015 – Kerékpár-vázszerkezetekhez kapcsolódó szerzői jogok, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2016. október, p. 124-137.
SzJSzT-10/2015 – Arculati elemek szerzői jogi védelme, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2016. október, p. 137-147.
SzJSzT-17/2015 – Műhelyépület és látogatóépület átépítésének szerzői jogi megítélése, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2016. október, p. 148-159.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük