És ahogy az minden év elején lenni szokott, január 1-én megemlékezünk a közkincs (public domain) napjáról, vagyis arról a tényről, hogy a világ számos pontján az 1946-ban elhunyt szerzők művei (azok vagyoni jogai) mától szabadon felhasználhatóvá válnak.

Híres közkincsbe kerülő alkotók (Forrás: Public Domain Review)

A legfontosabb nemzetközi nevek között találjuk H. G. Wells írót (aki számtalan sci-fi alkotással riogatta a nagyérdeműt oly régen, illetve történeteit még ma is megfilmesítik alkalmasint), John Maynard Keynes, világhírű brit közgazdász, Giacomo Adami olasz librettista (aki Puccini operákhoz írt szövegkönyvet), Patty Hill, a Happy Birthday egyik szerzője. Közkincsbe kerülnek továbbá Buster Keaton (némafilmes sztár), Gertrude Stein alkotásai egyaránt. Sőt, nem árt tudni, hogy vannak olyan szerzők, mint például Walt Disney vagy D. T. Suzuki (a buddhizmus leghíresebb tudományos írója), akik 1966-ban hunytak el, és egyes országokban az ő műveik is közkincsbe kerülnek. Azt már a Duke Egyetem közkinccsel kapcsolatos oldalán olvastam, hogy Maurice Ravel – a világhírű Bolero szerzőjének – vagyoni jogai 2016 májusában kerültek közkincsbe. (Melynek oka, hogy egy francia jogszabályi előírás szerint az 1921 és 1947 között született művek vagyoni jogai 8 évvel és 120 nappal meghosszabbodtak. És bár Ravel 1937-ben hunyt el, a fenti szabályozás kitolta a jogvédelem időtartamát.)

A magyar alkotók közül kiemelkedik Moholy-Nagy László festő, akiről még a Public Domain Review és az IPKat is megemlékezik.

A közkincs jelentőségével kapcsolatban érdemes elolvasni például az Everybody’s Library írását.