Biztonsági másolat és jogkimerülés
Az Európai Unió Bírósága egy rendkívül érdekes – bár első blikkre (is) egyszerű – jogvitában hozott előzetes döntést 2016. október 12-én. Tovább lehet-e adni a szoftverek biztonsági másolatait tartalmazó hordozókat a jogkimerülés tételére hivatkozással?
A jogeset tényállása szerint két lett ember Microsoft szoftvereket értékesített – a PayPal számlájuk tükrében közel 300.000 dollár értékben – 2001-2004 között. A probléma abból fakadt, hogy az úriemberek a használt szoftverlicencek mellé nem az eredeti műpéldányt (CD-lemezt), hanem azok megrongálódása okán a biztonsági másolatokat vásárolta fel az eredeti jogszerű vevőktől, majd adta tovább harmadik személyeknek. A megkereső lett bíróság végső soron arra volt kíváncsi, hogy a biztonsági másolatok továbbértékesítés tárgyát képezhetik-e, ha az eredeti példány azért nincs meg, mert megrongálódott vagy megsemmisült.
Az EUB némi elfogadhatósági elemzést követően rövid, tömör logikai okfejtéssel a következőkre jutott. Követve a témakörben kiindulópontként kezelhető UsedSoft-ügyben hozott előzetes döntést, hangsúlyozta a harmadik tanács, hogy a Szoftver-irányelv értelmében – a jogkimerülés elve alapján – a szoftver másolata továbbadható, függetlenül az eredeti hordozó milyenségétől (hogy az fizikailag kézzelfogható hordozón vagy például az internetről letöltve került beszerzésre). (Vö.: 28-38. pontok.)
Az alperesek mindezeken felül úgy érveltek, hogy a jogkimerülés tétele felöleli az eredeti jogszerző által az eredeti hordozó megsemmisülése vagy megrongálódása miatt készített biztonsági másolatra is. Az EUB e ponton már azonban kritikusan viszonyult az alperes és a Bizottság által is képviselt állásponttal. Hangsúlyozásra került, hogy a biztonsági másolat lényegét tekintve két fogalmi elemen nyugszik: a jogszerű használó készítheti el ÉS csak a jogszerű használatra vehető igénybe a másolat. Ebből azonban nem következik, hogy e másolat az eredeti, jogszerű használaton túlhelyezkedve, akár továbbértékesítés (terjesztés) tárgyává is válhat. (Vö.: 39-44. pontok.)
A témakör iránt érdeklődőknek egyebekben „ajánlom magamat”, és a jogkimerülés tárgykörében írt – frissen megjelent – könyvemet. Abban ugyan az ítéletről nem írhattam (hiszem a megjelenést követően jött ki az előzetes döntés), ám semmi meglepetést nem is tartalmaz az abban foglaltakhoz képest. Az ítéletről egyebekben lást a Kluwer Copyright Blog írását.