Csökkenőben a kalózkodás Angliában. Ahol a kalózkodás elleni közdelem nem prioritás. 300.000 e-könyv – New Yorkban. A United Video Properties ügy és ügyvédi munkadíjak. Norvégiában nincs továbbközvetítés közvetítés nélkül. – Hírmorzsák #6.11.

Csökkenőben a kalózkodás Angliában – Amit hazánkban alkalmasint a HENT végez, azt az Egyesült Királyságban a Szellemi Tulajdon Hivatala (IPO) nemrég elvégeztette a szigetországban: felmérték a kalózkodás és a legális forrás használatának penetrációját. A megállapítások izgalmasak:

„Research commissioned by the Intellectual Property Office (IPO), which is tasked with fighting copyright infringement, found that 15pc of internet users illegally accessed films, music and other material between March and May. This is down from 18pc a year ago and was the lowest recorded rate in the five years the study has been carried out. Meanwhile, 44pc of internet users are using exclusively legal means, up from 39pc at the end of 2015. The remaining 31pc did not download or stream any online content in the three-month period.”

A statisztikák csekély, de nem elhanyagolható javulása (az illegális 3 százalékos csökkenése és a legális csatornák igénybevételének 5 százalékos növekedése összesen már 8 százalékos javulás) részben a jogszerű streaming szolgáltatások piaci jelenlétének köszönhető a kutatás szerint.

Ahol a kalózkodás elleni küzdelem nem prioritás – Mindeközben egy kanadai kutatás pedig azt mutatta ki, hogy a juharfaleveles országban egyes szerzői jogosultaknak nem prioritása a kalózkodással szemben szigorú fellépés. Nem azért, mert ne lenne számukra fontos a jogaik védelme. Hanem azért, mert fölösleges pénzkidobásnak látják azt:

„The study states that “Canadian representatives of rights holders consulted as part of this study tended not to give online piracy fighting a high priority. While they condemn unauthorized access to intellectual property and while some rights holders indicated actively reacting, they generally considered that their scarce resources are better invested in other battles and counted on global organizations to pursue the fight.””

300.000 e-könyv – New Yorkban – Nem csak a streaming szolgáltatókkal lehet azonban a tömegeket rávenni a tartalomfogyasztásra. Értelemszerűen a könyvekhez például nem épp streameléssel lehet a legkönnyebben hozzájutni. A New Yorki Közkönyvtár azonban egy fantasztikus ajánlattal állt elő: akinek van könyvtári kártyája (mondjuk nekünk magyaroknak ez nem biztos, hogy olyan mindennapos lehetőség), az online szabadon hozzáférhet 300.000 e-könyvhöz. Azért persze mielőtt elkezdjük csikorgatni a fogainkat, azt fontos tudni, hogy az amerikai és az európai szerzői jog az e-haszonkölcsönzés terén láthatóan eltérő koncepcióban gondolkodik. (És a tény, hogy az Egyesült Államokban a jogosultak semmit nem kapnak a haszonkölcsönzés fejében, nem biztos, hogy a legjobb megoldás.)

A United Video Properties ügy és ügyvédi munkadíjak – Az Európai Unió Bírósága még július végén tette közzé a United Video Properties ügyben hozott előzetes döntését. Nem épp szerzői jogi ügyről van szó (hanem szabadalmi jogiról), de azért hipotetikusan a szerzői jog terén is alkalmazható kérdés, hogy a Jogérvényesítési irányelv 14. cikkébe beilleszthető-e az átalány ügyvédi munkadíj kifizetése a pernyertes részére. A válasz pedig az, hogy igen. Pontosabban az irányelv nem tiltja meg, hogy a munkadíjat átalányként határozzák meg a peres felek és jogi képviselőik. Ugyanakkor az EUB azt is kiemelte, hogy ez az átalány összeg nem lehet túl alacsony, vagyis nem lehet annyira „jelentéktelen” összeg, hogy az megszüntesse az irényelv azon célkitűzését, miszerint azzal is igyekezzenek elrettenteni a jogsértéstől az embereket, hogy a pervesztes fél a pernyertes ügyvédi munkadíját is köteles legyen kifizetni. Az esettel összefüggésben lásd a Kluwer Copyright Blog írását is.

Norvégiában nincs továbbközvetítés közvetítés nélkül – A Norvég Legfelsőbb Bíróság egy rendkívül érdekes ügyben hozott jogerős döntést, amely a manapság méltán népszerű nyilvánossághoz közvetítés témakörével függ össze. A jogvita relatíve „egyszerű”: Get AS, egy norvég kábelszolgáltató, korábban számos televíziüs sugárzást fogott be, majd azokat továbbközvetítette kábel útján az előfizetői részére. Ebben az esetben szabályszerűen megfizette a továbbközvetítési tevékenységre tekintettel szükséges jogdíjat többek között a releváns zenei közös jogkezelő felé. 2009-ben azonban változás történt a technológiában, és a forrásjeleket nem közvetítés útján fogta be a Get AS, hanem olyan optikai kábelen keresztül, amelyet kifejezetten nem arra a célra használtak, hogy a célközönség ahhoz hozzáférjen. Más szavakkal kódolt, kábeles jelek érkeztek a Get AS fejállomására, amelyet azonban nem előzött meg semmilyen eredeti közvetítés. A Norvég Legfelsőbb Bíróság pedig úgy találta, hogy ebben az esetben fel sem merülhet a továbbközvetítés magatartása, s így a kiterjesztett hatályú közös jogkezelés szabályanyaga (mely a norvég szerzői jogi törvény 34. cikkében található) sem alkalmazható ebben az esetben.