Svéd lufi: nincs panorámaszabadság – Korábban is lufinak minősítettem a panorámaszabadság körüli vitákat. Egyszerűen bizarr, hogy egy nyilvánosan elhelyezett műalkotás (ide értve egy építészeti tervekből készült épületet is) mindennemű felhasználásáért fizetni kelljen. (A kereskedelmi hasznosítás más kérdés. Úgy gondolom, hogy mint minden szerzői mű profitorientált felhasználása utána – majdnem minden esetben – díjat kell fizetni, akkor ezt az épületek után is meg kell fizetni.) Most úgy tűnik, a svédek – a belgákon és franciákon kívül – komolyan veszik ezt a kérdést, méghozzá a felhasználók kárára. Lásd még erről az EDRi írását, valamint egy IPKittenes bejegyzést a francia fejleményekről.

Miként szóljon a geo-blokkolás tilalma? – Eleonora Rosati a Paramount filmelőállító Európai Bizottsághoz intézett nyilatkozata apropóján azt vizsgálta az IPKat blogon, hogy vajon a geo-blokkolás tilalma valóban részét képezheti-e majd – a már nagyon várt – uniós szerzői jogi reformkoncepciónak, és ha igen, akkor valójában milyen jogalapon: szerzői jogi, versenyjogi, vagy más alapja legyen?

Jelentés az IP különbíróságokról – Azok számára, akik esetleg úgy gondolják, hogy a szellemi tulajdonvédelmi pereket különbíróságoknak kellene tárgyalniuk, kötelező olvasmány az International Chamber of Commerce kutatási jelentése, amely a világ számos országának IP különbíróságaival kapcsolatos tapasztalatait foglalta össze. Kiváló olvasmány.

Messze nincs vége a Google Books ügynek? – Legalábbis Európában. Az világos, hogy a fair use teszt csak az Egyesült Államok joga alapján alkalmazható, és a Google könyves szolgáltatása teljesen más megítélés alá esik az európai szerzői jogban. Nem csupán a releváns vagyoni jogok, de a korlátozások és kivételek miatt is. Az IPWatch oldalán egy ezzel kapcsolatos elemzést olvashatunk.

Visszaélés a szerzői joggal? – Andy baráton egy nagyon érdekes cikkre hívta fel a figyelmemet. Eszerint egy angol hölgy egy építész céggel kapcsolatos aggályainak adott hangot egy fórumon (szerinte hanyag munkát végeztek). A cég ezt természetesen kifogásolta, és mindent megtett a vélemény internetről történt eltávolítása miatt. Míg azonban az internetes rágalmazás esetén az internetszolgáltató nem köteles automatikusan törölni a vitatott tartalmat, a szerzői jogokra hivatkozással köteles. Úgy tűnik, hogy az angol cég kihasználta ezt a „kiskaput”. Egy probléma van csak: vajon milyen szerzői jogot sértett az angol hölgy a személyes véleményének a kifejtésével? Kiváló anyag arra nézve, hogy vajon miként használható (félre) az értesítési és eltávolítási eljárás.