Tóth Andrea, PhD hallgató kollegina, saját bevallása szerint első tanulmánya. Elsőre nagyon is jó. A Szemle februári számában megjelent tanulmány ugyanis kiváló áttekintést ad a linkelés technológiai hátteréről, ám ennél is figyelemre méltóbb, hogy az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió szerzői jogi gyakorlatát is alaposan, széles esetjogi tapasztalatokra alapozva tekinti át. Ami nagyon jó, mert jómagam, amikor nem is oly rég az Infokommunikáció és Jog című folyóiratban írtam, célirányosabban, meghatározott jogesetek áttekintésére vállakoztam. Tóth Andrea cikke ehhez hozzátesz még számos forrást, így már csak ezért is javallott a mű elolvasása.

Ezen felül azért is, mert az én tanulmányom lezárása óta is komoly fejlemények figyelhetők meg a területen. A Reda jelentés és az Európai Bizottság digitális egységes piacról alkotott reformötletei, abszolt újdonságok, ahogy az ún. GS Media ügy is, amelyben – amennyiben lesz, akkor – még idén várható főtanácsnoki indítvány. Arról nem is beszélve, hogy a szerző szerencsére ismerteti a linkeléssel kapcsolatosan felmerülő problémák esetleges megoldási útjait. A téma iránt érdeklődőknek egyébként az IPKitten Blogon megjelent írást is külön javasolok áttekinteni.

Egy szó mint száz, a tanulmány kiváló follow-up az elmúlt időszak legfontosabb fejleményeiről, valamint ismerteti az idehaza oly ismeretlen amerikai joggyakorlat idevágó elemeit.

A tanulmány bibliográfiai adatai:

Tóth Andrea: A linkelés jelene és jövője az Egyesült Államok és az Európai Unió joggyakorlata alapján, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2016/1. szám, p. 62-84.